Márffy Ödön

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márffy Ödön
Az 1910-es években Székely Aladár felvételén
Az 1910-es években Székely Aladár felvételén
Született1878. november 30.[1][2][3][4][5]
Budapest
Elhunyt1959. december 3. (81 évesen)[1][4][6]
Budapest[7]
Állampolgársága
HázastársaBoncza Berta
SzüleiMárffy Jakab
Scheiber Janka
Foglalkozása
  • festőművész
  • képzőművész
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (40-1-54)
A Wikimédia Commons tartalmaz Márffy Ödön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Márffy Ödön (Budapest, 1878. november 30.[9][10] – Budapest, 1959. december 3.[11]) magyar festő és grafikus. A MIÉNK, a Nyolcak, a KUT tagja. Festői stílusa leginkább a fauve-ok, majd a párizsi iskola látásmódjával rokonítható.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Pályakezdés[szerkesztés]

Márffy Jakab (Károly) hivatalnok és Scheiber Janka fia.[12][13] 1890. május 27-én Budapesten, a Szent István Bazilikában testvéreivel együtt római katolikus hitre tért.[14] Rövid hazai előképzés után, 1902-ben a Székesfővárosi Tanács ösztöndíjával Párizsba utazott tanulni. Először a Julian Akadémián Jean-Paul Laurens növendéke lett, de még az év folyamán átiratkozott az állami képzőbe, az École des Beaux-Arts-ba Fernand Cormon osztályába, ahol négy esztendőt töltött. A kötelező stúdiumok elsajátításán túl legalább ennyire hasznos volt számára, hogy olyan festőnövendékekkel került kapcsolatba, akik már a modern irányzatokért lelkesedtek. Az ő révükön megismerkedett Cézanne, van Gogh és Pierre Bonnard festészetével, valamint az akkori legmodernebb festőkkel, Henri Matisse-szal és a fauves-okkal. 1906-ban szerepelt először a Salon d’Automne kiállításán.[15]

Fauve-os korszaka[szerkesztés]

1906 őszén hazatért és hamarosan kollektív kiállításokon mutatta be plein air törekvésekből kiinduló, élénk színvilágú műveit. Még ebben az évben elnyerte a kor legjelentősebb, négyezer koronával járó művészi elismerését, a Ferenc József Koronázási Jubileum-díjat. A tekintélyes pénzösszeg lehetővé tette, hogy további tanulmányutakat tegyen Olaszországba és Dalmáciába. Sikereire felfigyelt Rippl-Rónai József és Kernstok Károly is. Rippl-Rónai támogatásával lett Márffy a MIÉNK művészcsoport alapító tagja, míg Kernstok nyergesújfalui birtokára invitálta festeni. Márffy a következő esztendőben dolgozott Kernstoknál, és egymással kölcsönhatásban fejlesztették ki fauve-os festészetüket.[16]

Nyolcak-periódus[szerkesztés]

Márffy Ödön és Boncza Berta Székely Aladár felvételén

A magyar Vadak főként budapesti illetőségű csoportja - akiket ebben az időben többnyire „keresőkként" emlegettek -, Kernstok Károly köré szerveződve 1909 végén kivált a MIÉNK-ből, és megalakította az első magyar avantgárd csoportot, a Nyolcakat. Első kiállításukon, amely az „Új Képek" címet viselte, Márffy Fürdő nők című festménye[17] nagy felháborodást váltott ki a konzervatív kritikusok körében. Az elkövetkező években Márffy festészete - a Nyolcak többi tagjához hasonlóan - folyamatos átalakuláson ment keresztül, a szertelen, fauves-os ecsetkezelést a Cézanne hatását tükröző, szigorú kompozíciós rend váltotta fel képein. Az I. világháborúban főhadnagyi rangban hadifestőként dolgozott, éppen úgy, mint Mednyánszky László[18]

Csinszka-korszak[szerkesztés]

Párizsban, még 1906-ban kötött barátságot Ady Endrével, akiről később akvarell portrét is készített. 1920-ban feleségül vette Ady özvegyét, Csinszkát, azaz Boncza Bertát (1894-1934), ekkor termékeny alkotó periódusa következik.[19] 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága (KUT) alapító tagja 1927-től tíz éven át elnöke lett. 1928-ban Amerikába utazott, Washingtonban és New Yorkban rendezett kiállításaival sikereket ért el.[20] Több műve került amerikai és európai vásárlókhoz. Hazai gyűjteményes kiállításait 1928-ban, 1930-ban és 1958-ban az Ernst Múzeumban rendezte, 1931-ben rendezett egyet a Tamás Galériában is.

Késői periódus[szerkesztés]

A II. világháború után bekapcsolódott az Európai Iskola munkájába, 1948-ban újranősült: feleségül vette a nála csaknem negyven évvel fiatalabb Hacker Franciskát (Cseszkát). Az ötvenes években Márffy nem tudott alkalmazkodni a szocialista realista elvárásokhoz, és csendes mellőzés lett osztályrésze.

Festői stílusa[szerkesztés]

Korai művei a posztimpresszionizmus jegyében készültek, majd érdeklődése a fauvizmus felé fordult. 1906-tól a magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője lett. A Nyolcak idején - Cézanne hatására - szigorúbb kompozíciós rend jelent meg a képein. A tízes évek végére - leginkább Oskar Kokoschka hatására - az expresszionizmushoz közeledett. Csinszkával kötött házasságát követően kifejezésmódja sokat szelídült, közérthetőbbé vált. A vibráló színeket oldottabb hangulat váltotta képein, dekoratív stílusa az École de Paris modorával rokonítja művészetét. Legfőbb festői témája ebben a másfél évtizedben a felesége és a családi környezet lett, ezért joggal nevezhető e periódus Csinszka-korszaknak. A harmincas években laza szállal kötődik a Gresham-körhöz. Mind a táj- mind az alakábrázolásban kiváló volt, keresett portréfestő is volt, nevezetesek például önarcképei, Csinszka képek, s Gulácsy Lajosról festett portréja. Gobelin-tervei mellett litográfiái közül kiemelkednek a Szent János jelenéseit ábrázoló lapok. 1949-ben készült el Gyümölcsszedők című nagyméretű, gazdag koloritú pannója.[21] A Magyar Nemzeti Galéria számos festményét és grafikáját őrzi. Az utóbbi évtizedben kezdik felfedezni, újraértékelni, képei magas árat érnek el az aukciókon.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Gulácsy Lajos portréja (1907) (Olaj, vászon, 63 x 52 cm) (MNG)
  • Nyergesi lány (1908) (Olaj, vászon, 88,5 x 62 cm) (magántulajdonban)
  • Fürdő nők (Aktos kompozíció) (1909) (Olaj, vászon, 79,5 x 98,5 cm) (Janus Pannonius Múzeum)
  • Régi váci vám (1910) (Olaj, vászon, 69,5 x 90 cm) (MNG)
  • Álló akt (1911 körül) (Olaj, vászon, 114 x 86 cm) (magántulajdonban)
  • Fekvő akt (1913 körül) (Olaj, vászon, 57 x 89 cm) (MNG)
  • Konstruktiv önarckép (1914) (Olaj, vászon, 92x69 cm) (MNG)
  • Ady (1920 körül) (Ceruza, lavírozott tus, papír, 167 x 109 mm) (MNG)
  • Leány zöldben (1921) (Olaj, vászon, 42,5 x 33 cm) (magántulajdonban)
  • Csinszka (1924)[22]
  • Csipkekendős nő (1930, később átfestve) (Olaj, vászon, 81 x 65 cm) (MNG)
  • Nyáriruhás nő szabadban (Vonyica) (1930 körül) (Olaj, vászon, 80 x 63,5 cm) (Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár)
  • Ticharich Zdenka és Csinszka (1930) (Olaj, vászon, 73,5 x 60 cm) (magántulajdonban)
  • Csinszka utolsó arcképe (1936) (Olaj, vászon, 101 x 80 cm) (MNG)
  • Önarckép (1940-es évek (Olaj, vászon, 100 x 80 cm) (MNG)
  • Gyümölcsszedők : pannó (1949)

Társasági tagság[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Márffy Ödön sírja Budapesten. Farkasréti temető: 40-1-54.
  • 1998 Márffy a magángyűjteményekben, Polgár Galéria, Budapest
  • 1999-2000 Hommage á Márffy Ödön, Erdész Galéria, Szentendre
  • 2003 Márffy és múzsái, Ernst Múzeum, Budapest
  • 2004 Márffy Ödön gyűjteményes kiállítása, Vitalitas Galéria, Szombathely
  • 2010 A másik Csinszka. Márffy Ödön múzsája, Modem, Debrecen
  • 2010 Szín, fény, ragyogás. Márffy Ödön gyűjteményes emlékkiállítása, Kogart ház, Budapest
  • 2010-2011 Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között, Balatonfüred, Vaszary Villa

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Pátzay Pál: Márffy Ödön, Berlin, Paul Gordon Verlag, é. n. [1928]
  • Zolnay László: Márffy, Budapest, Corvina: A művészet kiskönyvtára, 1966.
  • Passuth Krisztina: Márffy Ödön, Budapest, Corvina, 1978.
  • Rockenbauer Zoltán: Márffy és múzsái. Budapest : Ernst Múzeum, 2003. 60 o. ill. ISBN 9632106105
  • Rockenbauer [Zoltán]: Márffy. Életműkatalógus.[23] Budapest/Párizs, Makláry Artworks, 2006. 475 o. ill. ISBN 9632299671
  • Rockenbauer Zoltán: Márffy. (Magyar mesterek), Budapest, Corvina, 2008. 64 o. ill. ISBN 9789638909107
  • Rockenbauer Zoltán: Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között. Balatonfüred, 2010. 120 o. ill. ISBN 9789631357790

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935.
  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 3. köt. Budapest : Akadémiai, 1981-1984. ISBN 963 0523 604
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 700–701. o. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Magyar művészeti kislexikon. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Márffy Ödön i. m. 277-278. o. ISBN 963 8477 660
  • Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életműkatalógus, Budapest/Párizs, Makláry Artworks, 2006.

Művei aukciókon és gyűjteményekben[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Odon Edmund Marffy (holland nyelven)
  3. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Márffy, Ödön, Ödön Márffy
  5. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  8. 2020. július 4., British, f2042de8-ab0a-dc11-81da-0015600b8875
  9. Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1680/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. Keresztelési bejegyzése a szentistvánvárosi róm. katolikus keresztelési akv. 253/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  11. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1634/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  12. Szülei házasságkötési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség házassági akv. 203/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  13. Scheiber Janka halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 921/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  14. A keresztelések bejegyezve a budapest-szentistvánvárosi plébánia keresztelési anyakönyve 252-257/1890. folyószáma alatt.
  15. Rockenbauer Zoltán: Márffy Ödön tanulóévei
  16. Rockenbauer Zoltán: Vadak a Dunaparton, avagy tekinthető-e a magyar Collioure-nak Nyergesújfalu? Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. [Kiállítási katalógus]. Magyar Nemzeti Galéria, 2006. Szerk. Passuth Krisztina, Szűcs György. Budapest, 2006. 137–143.
  17. A kép „Aktos kompozíció" címen is ismert. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.: 74.453
  18. Hadifestőket alkalmazott az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege, hogy az újságokban képes hadi tudósításokat jelentethessenek meg.. [2004. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  19. Márffy Ödön és Boncza Berta házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 521/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  20. Carlyle Burrows: News and Exhibitions of the week In: Art (Schoen Gallery). In: The New York Herald Tribune, April 29. 1928.
  21. Pannó: nagyméretű falfelületet beborító fára festett kép l. Somorjai Ferenc: Művészettörténet. 249. o. Budapest : Képzőművészeti, 2005. ISBN 9633370019
  22. Hivatkozik rá Művészeti lexikon. i. m. 244. o.
  23. A kötet Márffy Ödön életművét és összes fellelhető műveinek reprodukcióját tartalmazza fekete-fehér bélyegképen, közülük 164-et színesben.

További információk[szerkesztés]