Zolnay László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zolnay László
Született 1916. március 10.[1]
Budapest
Elhunyt 1985. június 8. (69 évesen)[2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása régész
Sírhely Farkasréti temető (2/2-1-29)[3]

Zolnay László (Budapest, 1916. március 16. – Budapest, 1985. június 8.) régész, a történelemtudományok doktora (1984).

Élete[szerkesztés]

A budapesti egyetemen latint és történelmet hallgatott, majd 1938-ban filozófia-esztétika-művészettörténet tárgyakból doktori oklevelet szerzett. A Franklin Társulat könyvkiadójában lett lektor, a Tükör folyóiratnál pedig segédszerkesztő. 1939-től a Friss Újság munkatársa volt. 1941-től a lapot kiadó Általános Nyomda és Grafikai Rt. cégvezetője, majd ügyvezető igazgatója lett.

1949-ben rövid ideig a rádió munkatársa, majd ugyanebben az évben a budavári ásatásoknál alkalmazták. 1951-ben szakmai nézeteit kifogásolva elbocsátották. 1952-ben az egri múzeumban dolgozott, 1953-tól az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója volt. Rendezte az esztergomi Keresztény Múzeum, a Kincstár és a Vármúzeum anyagát is. 1960-tól a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, 1961-től a Budapesti Történeti Múzeum főmunkatársa.

Ásatásokat végzett többek között a budaszentlőrinci pálos kolostorban, a budai nagy zsinagógában, a 13. századi királyi szálláshelyen (Magna Curia). Utóbbinak meghatározta helyét és feltárta falait. 1967-től a budai várpalota területén folytatta ásatásait, 1974-ben hozta felszínre a budavári gótikus szoborleletet.

Művei[szerkesztés]

  • Pellengéren. Zolnay László versei; Mérnökök Ny., Bp., 1935
  • Kultúra, természet, történet; Franklin Ny., Bp., 1938 (Dolgozatok a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából)
  • 1956 Emléklap Esztergom második meglapításának hétszázadik évfordulójára 1256-1956
  • 1956 Esztergom (tsz: Dercsényi Dezső). Budapest
  • 1957 Esztergom útikalauz
  • 1960 A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (tsz. Lettrich Edit). Budapest
  • Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával; Múzeumok Központi Propaganda Irodája, Bp., 1960
  • 1963 Esztergom (tsz: Lettrich Edit). Budapest
  • 1968 Buda középkori zsidósága. Budapest
  • Ünnep és hétköznap a középkori Budán; Gondolat, Bp., 1969
  • Vadászatok a régi Magyarországon; Natura, Bp., 1971
  • 1975/1985 Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest
  • 1976 A budavári gótikus szoborlelet (tsz. Szakál Ernő)
  • Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből; Magvető, Bp., 1977
  • 1977 A magyar muzsika századaiból. Budapest
  • 1978 Esztergom 1945-1975 Tanulmányok és bibliográfia (tsz: Martsa Alajos, Ortutay András). Komárom
  • A budai vár; Gondolat, Bp., 1981 (Gondolat zsebkönyvek)
  • 1982 Az elátkozott Buda. Buda aranykora. Budapest
  • Fény és árnyék a középkori Magyarországon; ill. Major János; Kozmosz Könyvek, Bp., 1983 (Az én világom)
  • 1983 A középkori Esztergom. Budapest
  • Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc, 1824-1898; Móra Múzeum, Szeged, 1985 (Szeged művelődéstörténetéből)
  • Endrei Walter–Zolnay László: Társasjáték és szórakozás a régi Európában; ill. Major János, Márton László, Szentesné Sinkó Zsuzsanna; Corvina, Bp., 1986
  • 1986 Hírünk és hamvunk. Budapest. (visszaemlékezések)
  • Mozaikok a magyar újkorból; Móra, Bp., 1986 (Az én világom)
  • Buda középkori zsidósága és zsinagógáik; BTM, Bp., 1987
  • Zolnay László–Marosi Ernő: A budavári szoborlelet; Corvina, Bp., 1989

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM75356, Zolnay László, 2019. augusztus 24.
  2. VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. 2019. augusztus 24., http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html

Források[szerkesztés]