Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 10″

A Várhegy eredeti terve a kincstár előterében. A makett szintén korabeli.

Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.

A kincstár a 11. századtól napjainkig felhalmozott műkincsket és drágaságokat mutat be. Eredetileg az összes kiállított tárgyat istentiszteleti célra szerezte be az Egyház. A tárgyakat művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig nagyon gondosan őrizték, Simor János prímás tette lehetővé először 1886-ban, hogy a kincseket látogatók is megtekinthessék. Így alakult ki a Kincstár múzeumi jellege. A gyűjtemény darabjai öt fő csoportra oszthatóak: ötvös-művekre, hímzési- és szövési remekek, könyvdíszítési- és festési munkák, faragás és a „modern rész”. A gyűjtemény két legismertebb darabja az Árpád-kori eskükereszt és Mátyás király kálváriája. A látogatók megcsodálhatják Zsigmond és Mátyás király szarvserlegeit, Mátyás király kálváriáját, a legszebb magyar gótikus kelyhet, a Suki-kelyhet, illetve a liturgikus tárgyak és ereklyék páratlan gyűjteményét.

Relikviák a kincstárban[szerkesztés]

Relikviák a téli kápolnában[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom) témájú médiaállományokat.