Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)
Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 10″47.798889°N 18.736111°E
A Főszékesegyházi Kincstár Esztergomban, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház emeletén működő és látogatható egyházi művészeti gyűjtemény. Ez Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, amelynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van. Állandó kiállításán közel 400 darab liturgikus műkincset mutatnak be,[1] amelyek közül kiemelkedik a koronázási kereszt, a Suki-kehely, valamint a tárlat legértékesebb darabja – egyben az ország legnagyobb ékszerkincse –, a Corvin-kálvária.[2]
A Főszékesegyházi Kincstár nyilvános múzeumi funkcióját Simor János esztergomi érsek és bíboros kezdeményezte a 19. század végén: 1886-ban lehetővé tette, hogy a műtárgyak egy részét a nagyközönség is megtekinthesse, ezzel megalapozva a gyűjtemény múzeumi jellegét. A kincstár ma már nemcsak kiállítótérként működik, hanem kutatások, műtárgyvédelmi programok és tudományos publikációk központjaként is. Itt kapott helyet egy különteremben a Mindszenty-emlékhely, amely korábban az Ószemináriumban volt megtekinthető.[3]
A gyűjtemény anyagának fő csoportjai: ötvösművészeti alkotások – aranyból, ezüstből és más nemesfémekből készült liturgikus eszközök, mint kelyhek, monstranciák, keresztelőkannák, ereklyetartók és pásztorbotok; liturgikus textíliák – hímzett miseruhák, palástok, stólák és oltárterítők, amelyek különböző korszakok hímzéstechnikáit és díszítőművészetét reprezentálják; szobrászati munkák – többek között szakrális szobrok, oltárelemek; modern egyházi művészet – 19-20. századi liturgikus műtárgyak, amelyek tükrözik a modern stílusirányzatok beépülését az egyházművészetbe.[2]
A Főszékesegyházi Kincstár legértékesebb darabja, egyben Magyarország legnagyobb ékszerkincse, a Mátyás király kálváriája. A gyűjtemény másik kiemelkedő darabja, ami a középkori magyar ötvösség egyik jeles képviselője is, a Suki-kehely. A kincstár gyűjteményében megtaláljuk továbbá a magyar királyok koronázása alkalmával használt liturgikus textíliákat és ötvösműveket, köztük azt a 13. században készült ezüstkeresztet, amelyre a magyar királyok tették esküjüket koronázásukkor.[4]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Főszékesegyházi Kincstár - Esztergom" (HTML). museum.hu.
Az esztergomi Várhegyen uralkodó Bazilika nemcsak az ország legnagyobb temploma, de kincstára a leggazdagabb liturgikus műkincs gyűjteményt is őrzi. Közel 400 darab ötvöstárgy és textília látható állandó kiállításán, a főszékesegyház emeleti termeiben.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó) - 1 2 "A Főszékesegyházi Kincstár gyűjteménye" (HTML). Az esztergomi bazilika hivatalos honlapja.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó); External link in|publisher= - ↑ "Mindszenty József emlékkiállítás" (HTML). Keresztény Múzeum.
A Mindszenty József emlékkiállítás látható a Főszékesegyházi Kincstár különtermében.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó) - ↑ Kató Lenke (2025. március 3.). "Elképesztő kincsek Esztergomban" (HTML). Magyar Nemzet.
Így azt a XIII. század végén készült koronázási eskükeresztet is, mely aranyból, ékkövekből készült, és amelyre elkészültét követően minden magyar király letette koronázásakor az esküt.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)