Esztergomi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztergomi vár
Esztergom, Castle.jpg
Ország  Magyarország
Mai település Esztergom

Épült 10. század
Állapota műemlék
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Esztergomi vár (Esztergom)
Esztergomi vár
Esztergomi vár
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 54″, k. h. 18° 44′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 54″, k. h. 18° 44′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergomi vár témájú médiaállományokat.

Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom megyei Esztergom óvárosában. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a Panoptikum is. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte az Európai örökség helyszíne kitüntető címet,[1] valamint része az UNESCO világörökségi javaslati listájának, továbbá esztergom egyik legfőbb látnivalójának számít a bazilikával együtt. 2005-ben avatták fel a várnak a törökországi Ankarában felépített mását, az Estergon Kalesit.[2]

Története[szerkesztés]

Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza fejedelem kezdte el a 10. század utolsó harmadában. Munkáját fia, István király folytatta, akit az itt álló templomban koronáztak meg. Az ő munkájának eredményeképpen, a 11. század első évtizedében a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált, Esztergom városa pedig a Magyar Királyság egyik központjává, valamint érseki székhellyé is. Nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelte Magyarország egyik első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat.

A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték külhoni építőmesterek, ezzel kialakult a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával, melytől északi irányban egy kisebb dombon emelkedik a Szent Adalbert-székesegyház. Első jelentősebb ostromát az 1241-1242-es tatárjárás idején szenvedte el, de míg a királyi városrészt elfoglalták és földúlták, addig a kővárral nem boldogultak, azt sikerrel védték meg a spanyol származású Simon ispán és fegyveresei. A 13. század második felében már az egész Várhegyet az esztergomi érsek birtokolta, aki hatalmának tudatában többször az uralkodóval is szembeszállt. A 14. század elején a felvidéki vármegyéket uraló Csák Máté pusztította az érsekség birtokait, míg a cseh származású Vencel király csapatai el is foglalták. Károly Róbert uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, az egyház jelentős építkezésekbe kezdett a Várhegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, amikor a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota megépült, valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán, a kert megmaradt teraszai még ma is jól láthatóak a gazzal benőtt hegyoldalban.

A 16. században már a hódító török árnyéka vetődött az esztergomi érsek székhelyére, I. Szulejmán szultán serege 1543-ban megostromolta és elfoglalta. A török megszállás idején fokozatosan dőltek romba a középkori magyar építészet remekműveiként számon tartott székesegyház és palotarészek. A Habsburg hadvezetés többször is elfoglalta, de az Oszmán Birodalom katonái ismételten visszavették a Buda körüli végvárrendszerük kiemelkedően fontos bázisát. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legjelentősebb reneszánsz költője.1595-ben Mansfeld Károly parancsnoksága alatt álló keresztény seregek visszafoglalták a várat 10 évre, majd ismét török kézbe került. A „pogány” hatalmából véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével, az ő emléktábláját a Duna menti Vízivárosban láthatjuk. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, amikor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat.

A 18. században fokozatosan lebontották védőműveit, majd 1869-re elkészült a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika. Az egykori királyi székhely múltjának feltárását az 1930-as esztendőkben kezdték meg. 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Sandro Botticelli-freskót, és a Vitéz János studiolóját védi a beázástól. A „Fehér torony” átadása, és egy Vitéz János emléktábla leleplezése 2009. május 13-án történt.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Európai örökségünk csúcsa Esztergomban (magyar nyelven) (html). KEMMA.hu, 2009. május 13.
  2. Felépítették az esztergomi várat Ankarában (magyar nyelven) (html). INDEX.hu, 2009. május 31.

Források[szerkesztés]

  • Gerő László (főszerk.): Várépítészetünk (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975) 153–165. oldal. ISBN 963 10 0861 4

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergomi vár témájú médiaállományokat.