Simor János (érsek)

	Simor János
	Liezen-Mayer Sándor: Simor János hercegprímás arcképe, 1886
Született	1813. augusztus 23.; Székesfehérvár
Elhunyt	1891. január 23. (77 évesen); Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus szerpap; katolikus püspök;
Tisztsége	győri püspök (1857. február 20. – ); hercegprímás (1865–); esztergomi érsek (1867. január 20. – 1891. január 23.); bíboros (1873. december 22. – );
Kitüntetései	Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztje
Sírhelye	Esztergomi bazilika
	esztergomi érsek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Szentelők	Scitovszky János (főszentelő); Roskoványi Ágoston (társszentelő); Farkas Imre (társszentelő);
Hivatal	győri püspök
Hivatali idő	1857–1867
Hivatal	esztergomi érsek
Hivatali idő	1867–1891
Elődje	Scitovszky János
Utódja	Vaszary Kolos
	Szentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jekelfalussy Vince
Zalka János
Szabó József
Lipovniczky István
Kovács Zsigmond
Szabó Imre
Samassa József
Pauer János
Schopper György
Schlauch Lőrinc
Császka György
Dulánszky Nándor
Boltizár József
Hidasy Kornél
Neszveda István
Palásthy Pál
Bende Imre
Hornig Károly
Steiner Fülöp
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Peitler Antal József
Durguth József
	Simor János aláírása
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Simor János témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk az esztergomi érsekről szól. Hasonló címmel lásd még: Simor János (egyértelműsítő lap).

Simor János (Székesfehérvár, 1813. augusztus 23. –‎ Esztergom, 1891. január 23.) székesfehérvári kanonok, később győri püspök, majd bíboros, esztergomi érsek.

Élete

Tanulmányai

Apja, Simor Antal jómódú cipészmester, komoly, rendszerető és szigorú családfő volt. Édesanyja nemes Fejes Terézia (1783–1870).^[3] Elemi iskoláit és a gimnázium négy alsó osztályát szülővárosában végezte; felsőbb osztályokba, és német nyelvtanulás céljából Budára vitték szülei. 1828. szeptember 17-én Rudnay Sándor prímás a pozsonyi Emericanumba küldte, ahol két évet töltött. Filozófiai tanulmányait 1831–32-ben Nagyszombatban, a teológiai képzést pedig Bécsben, a Pázmáneumban végezte.

Lelkipásztorként és professzorként

1836. október 28-án szentelte pappá Ürményi Péter püspök. Káplánként első lelkipásztori állomáshelye Terézváros lett. Jó szónoki adottságai miatt 1839. szeptember 22-én kinevezték egyetemi hittanárrá és szónokká. 1840. július 31-én a Pázmáneumba kapott tanulmányi felügyelői kinevezést. 1841. december 28-án lett a teológia doktora.

1842. július 14-én plébánosi kinevezést kapott Bajnára. Innen Kopácsy József esztergomi érsek 1846. július 20-án az esztergomi papnevelő intézetbe küldte tanárnak, ahol a tanulmányaikat már befejezett növendékeknek tartott előadásokat.

1847-ben érseki helynök, később a hercegprímás titkára lett. 1850 januárjában meghívást kapott a bécsi Hippói Szent Ágostonról nevezett intézetbe, ahol egyházjoggal és történelemmel foglalkozott. Ekkor lett udvari káplán is.

1851-ben a birodalmi kormány oktatásügyi minisztériumának osztálytanácsosává nevezte ki. Alig foglalta el ezt az állását, pár hónap múlva székesfehérvári kanonokká és nemsokára széplaki apáttá nevezték ki. 1854-ben miniszteri tanácsossá léptették elő. Ebben a minőségben nagyobb utazást tett Német- és Olaszországban.

Győri püspökként

1857. február 20-án elnyerte a megüresedett győri püspöki széket. Esztergomban szentelték püspökké, 1857. június 29-én, Szent Péter és Pál főapostolok ünnepén. Többször körbeutazta egyházmegyéjét, szigorú ellenőrzés alá vette papjainak működését, az iskolaügyet mintaszerűvé tette. Életre keltette a győri kisszemináriumot, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővéreknek zárdát, óvodát, kórházat, Sopronban leánynevelő intézetet létesített. Földeket vásárolva megteremtette az egyházmegyei nyugdíjalapot. Működését a császár 1865-ben belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki.

Esztergomi érsekként

Simor János hercegprímás sírköve az esztergomi bazilika altemplomában

Scitovszky János esztergomi érsek halála után rövid három hónap múlva, 1867. január 20-án Simort nevezték ki hercegprímássá. Ünnepélyes székfoglalását május 16-án tartotta. Nem sokkal később, a kiegyezés után 1867. június 8-án már ő koronázta Ferenc Józsefet magyar királlyá. Közvetlen a koronázás előtt két nappal a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztjével tüntették ki.

1873. december 22-én IX. Piusz pápa bíborossá nevezte ki. Bíborosi címtemploma a római San Bartolomeo all'Isola-bazilika volt. Az 1878-as konklávén Simor Gioacchino Peccit, a későbbi XIII. Leó pápát támogatta.

Az 1886 októberében tartott aranymiséje országos ünnepély volt. Október 30-án Ferenc József király is eljött Esztergomba, hogy a bíborost személyesen üdvözölje.

Munkássága

A művészet mecénása

A művészet pártolójaként nagy összegeket áldozott a templomokra. Emléket állított Szondy Györgynek, Hunyadi Jánosnak, Pázmány Péternek. Ő állította fel az első üvegfestészeti műtermet, monumentális irodalmi művek kiadását tette lehetővé, igen drága műkincsekkel gazdagította a templomok kincstárait. Az új prímási palotában könyvtárat, képtárat és múzeumot létesített. Az esztergomi Keresztény Múzeum 1875. október 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a Főszékesegyházi Könyvtár épületében, amely így az ország harmadikként létrehozott, nyilvános múzeumává vált.

Karitatív tevékenysége

Saját költéségén árvaházakat, kórházakat alapított, a szegények megsegítésére sokat költött. Szívügye volt az iskolák támogatása is. Az iskolákban dolgozók számára létrehozta a tanítók segélyalapját. Fontosnak tartotta a nők nevelésének ügyét is. A nagy kiterjedésű prímási birtokokat saját maga kezelte, azoknak gazdaságát mintaszerűvé tette. Gazdatisztjei számára pedig új nyugdíjszabályzatot alkotott.

Irodalmi munkássága

Fiatalabb korában többször írt külföldi tudományos folyóiratokba, főpásztor korában pedig pásztorlevelet adott ki papsága és hívei számára. Ezek összegyűjtve megjelentek Epistolae pastorales (Esztergom, 1882) címen. Egyházi beszédeit csak halála után adták ki (Esztergom, 1892).

Művei

A főméltóságú herczeg-primásnak három irata és függelékül b. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ... levele a herczeg-primáshoz; Szt. István-Társulat, Pest, 1867
Főméltóságu és főtisztelendő Simor János esztergami érsek és Magyarország herceg-primásának főpásztori körlevele 1871-ik évi Kisasszonyhava 8-áról, a római pápa tévmentessége ősi hagyományainak tanubizonyságairól Magyarországban. Melléklet a "Magyar Állam"-hoz; Magyar Állam, Pest, 1871
A római pápa tanítói hivatalának csalatkozhatlansága. Simor János eszteromi érsek főpásztori körlevele 1871-ik évi Karácsonyhava 18-áról; Hunyadi Mátyás Intézet, Pest, 1872
A vatikáni zsinat magyarázata. Főméltóságu és főtisztelendő Simor János esztergomi érsek és Magyarország herczeg-primásának főpásztori körlevele 1872-ik évi Kisasszonyhava 15-éről. A zsinati körlevelek harmadik füzete; Horák Egyed Ny., Esztergom, 1873
Simor János a Szent István-Társulat nagygyűlésén mondott megnyitó beszédei; Szt. István Társulat, Bp., 1886
Simor János római útinaplója 1874; bev., ford. Haiczl Kálmán; Stephaneum Ny., Bp., 1944

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Katolikus Lexikon. Viczián János. (hely nélkül): Szent István Társulat. 1993. Hozzáférés: 2019. június 21.
↑ simor
↑ familysearch.org - Fejes Terézia gyászjelentése

Kapcsolódó szócikkek

Simor János által alapított intézmények

További információk

[1]
Az esztergomi Keresztény Múzeum honlapja
Walter Gyula: Simor János bibornok herczegprímás emlékezete. Esztergom (1891)
Ernyei Lajos: Három magyar prímás: Simor János, Vaszary Kolos, Csernoch János, amint én ismertem őket. 1867–1927; Angermayer Ny., Bratislava, 1927
Haiczl Kálmán: Simor János római útinaplója 1874, Budapest, 1944
Emlékkönyv Simor János Magyarország herczeg primása aranymiséjének ünnepére; Franklin Ny., Esztergom, 1886
Simor János bíbornok, érsek Magyarország herczeg-primásának élete és működése. Félszázados papi jubileuma alkalmából írta Kőhalmi-Klimstein József; Stampfel, Pozsony–Bp., 1886
A nagyszombati érseki főgymnasium dalárdája- és zenekarának academiái az 1861-2 – 1886-7. tanévekben Simor János kegyelmes urunk- és atyánknak, midőn a katholikus világ és különösen Magyarország nagy örömére aranymiséjét tartotta 1886. évi október hó 28-án Esztergomban; Winter Zsigmond, Nagyszombat, 1886
Alperesi értesítés Simor János herczegprímás, bíbornok, esztergomi érsek fölperesnek Forster János alperes ellen indított rendes perében; Laiszky Ny., Esztergom, 1891
Walter Gyula: Simor János bíbornok herczegprímás emlékezete; Buzárovits Ny., Esztergom, 1891
Kőhalmi Klimstein József: Emlékezés Simor János bíbornokra; Winter Ny., Nagyszombat, 1891
Simor János emlékkönyv; szerk. Beke Margit; Márton Áron, Bp., 1992 (Strigonium antiquum)
Simor János és a kortárs képzőművészet. 125 éves a Keresztény Múzeum. Időszakos kiállítás 2000. október 12– 2001. április 30.; tan. Cséfalvay Pál, szerk. Kontsek Ildikó; Keresztény Múzeum, Esztergom, 2001

Előde:
Karner Antal

Győri püspök
1857–1867

Utóda:
Zalka János

Elődje:
Scitovszky János

Esztergomi érsek
1867–1891

Utódja:
Vaszary Kolos

Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[071f66d83f9a5507523894ab96e9131fb69c2bdd-1] Magyar Katolikus Lexikon. Viczián János. (hely nélkül): Szent István Társulat. 1993. Hozzáférés: 2019. június 21.

[7448279e9ae2de978979c65f9047f4a70ea33c95-2] simor

[fejes-3] familysearch.org - Fejes Terézia gyászjelentése

[1]

[2]

[3]