Balassa Bálint Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balassa Bálint Múzeum
A Mindszenty téri főépület
A Mindszenty téri főépület
Elhelyezkedés Esztergom
Magyarország
Elhelyezkedése
Balassa Bálint Múzeum (Esztergom)
Balassa Bálint Múzeum
Balassa Bálint Múzeum
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 18° 44′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 18° 44′ 09″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassa Bálint Múzeum témájú médiaállományokat.

A MNM Balassa Bálint Múzeuma Esztergomban található, a Nemzeti Múzeum területi múzeumi besorolású muzeális intézménye.[1]

A múzeum története[szerkesztés]

A régi vármegyeháza, ma kiállítóhely, restaurátorműhely
Szentpál városrészen előkerült 14. századi korcsolyák
A Porta Speciosa nagy és kis ívezetének indítása
A Bakócz-kápolna külső homlokzatának töredéke

A múzeum főépülete a Mindszenty téren található, ahol 2014-ben nyílt meg a látványtáruk. A múzeum másik épülete műhelyekkel, raktárakkal a Pázmány Péter utcában található. A 18. században emelt egyemeletes épület 1830-ig volt vármegyeháza. Az esztergomiak ma is régi vármegyeházaként emlegetik. Mindkét épület udvarán kőtár található.

A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium, (ma Szent István Gimnázium) 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, a jeles történész: Knauz Nándor püspök és más gyűjtők (Rényi Rezső, Némethy Lajos, Brenner Ferenc, Einczinger Ferenc, Reviczky Elemér stb.) régiséggyűjteményei képezték.

Ferenczy Jákó bencés igazgató 1875-ben alapította meg a helyi „Múzeum Egyletet”. 1891–92-ben Récsey Viktor bencés tanár és Knauz Nándor már jelentős ásatásokat végzett Esztergom területén. Récsey a királyi város középkori Szent Lőrinc-templomának maradványait tárta fel, Knauz a város határában lévő „Palota dombon”, egy középkori kastély, és közelében egy Árpád-kori templom maradványait tárta fel.

1894-ben megalakult az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, amelynek célja: „Esztergomban és vidékén (Esztergom, Bars és Hont megyékben) lévő őskori, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások eszközlése útján, s azoknak a társulat székhelyén alapítandó régiségtárban való közszemlére s tudományos czélra szolgáló rendszeres felállítása. A történelmi kutatás az illető vidék elsősorban Esztergom vármegye és város monographiájának előkészítésére és megírására irányul.”

189596-ban Némethy Lajos vízivárosi plébános és történész vezetett ásatást a város szélén lévő Szentkirályi földeken, ahol a 12. század közepén II. Géza király által alapított Esztergom-szentkirályi keresztesek három hajós, kéttornyú bazilikájának maradványai kerültek elő.

A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1898-ban került a bencés gimnáziumból a Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotheca) épületébe – mint az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Múzeuma – nyilvános kiállításra. 1900-ban 617 tételben, mintegy 1500 tárgy képezte a gyűjteményt. Ezek főleg régészeti, helytörténeti, néprajzi, iparművészeti, numizmatikai és természettudományi tárgyak voltak. A Főszékesegyházi Könyvtárban 1913-ig maradt a múzeum. Ezután húsz évig különböző épületekben működött, majd – mivel a Társulat a múzeum fenntartásáról anyagiak szűkében nem tudott kellőképpen gondoskodni – gyűjteményét felajánlva az érsekségnek, 1934-ben visszaköltözött a Bibliotheca épületébe, és ott is maradt 1989-ig.

A Főszékesegyházi Könyvtár emeleti nagy termében (8.5×35 méter) – az 1920-as évektől a múzeumigazgató Balogh Albin bencés tanár által rendezett állandó kiállításon mutatták be a különösen régészeti anyagában jelentős gyűjteményt, amit jelzett az intézmény új elnevezése is: 'Esztergomi Régészeti Múzeum. A második világháború után államosították a gyűjteményt. 1949-ben kapta a Balassa Bálint Múzeum elnevezést. 1952-ben az egyházi tulajdonban maradt Keresztény Múzeumot is az igazgatósága alá rendelték.[2] 1968-ban a múzeum megkapta a vízivárosi „Régi Vármegyeházát”. A középkori alapokra épített egyemeletes barokk épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga, a régészeti gyűjtemény, a restaurátorműhelyek és a kiállítások. 1987–89 között a Víziváros főterén lévő, copf stílusú egyemeletes lakóházat is múzeumi célra átalakítva végleges helyet kapott a múzeum többi gyűjteménye és irodái is, amelyek 1990-ben foglalták el mai helyüket (Mindszenty tér 5.)

A Balassa Bálint Múzeum jelenlegi gyűjtőterülete Komárom-Esztergom megye keleti harmada – azaz a történeti Esztergom vármegye Dunától délre eső fele. Állandó helytörténeti kiállítása mellett, helyet ad kortárs művészek időszakos kiállításainak is.

Gyűjtőterülete és alaptevékenysége: Esztergom város és térsége régészeti, néprajzi, helytörténeti, irodalomtörténeti, képző-, ipar- és fotóművészeti, numizmatikai, természettudományi anyagának gyűjtése, feldolgozása, bemutatása, valamint a megyei szervezet egészére megfogalmazott feladatokból rá háruló területi feladatok ellátása.

2006-ban a múzeum és kiállítóhelyei a Komárom-Esztergom megyei önkormányzattól Esztergom Város Önkormányzatához, majd 2012-ben állami fenntartásba kerültek. 2013. január 1-jén a Magyar Nemzeti Múzeumba olvadtak.

A múzeum irányításával működő kiállítóhelyek[szerkesztés]

  • A főépület irodákkal, raktárakkal, és a 24 434 kötetes könyvtárral[3] a Mindszenty tér 5. szám alatt található.
  • A Pázmány Péter utcai „régi megyeháza” a múzeum időszaki kiállítóhelye, régészeti raktára, fotó- és restaurátorműhelye
  • Babits Mihály Emlékház: Babits-emlékkiállítás
  • Pilisszentlélek: szlovák tájház
  • Dömös: Prépostsági romok és Árpád-kori altemplom

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2013. január 25., péntek, 798. o.
  2. Strigonium Antiquum - A prímási palota története
  3. http://www.jamk.hu/konyvtarak.htm