Balassa Bálint Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balassa Bálint Múzeum
Esztergom 2016, MNM Balassa Bálint Múzeum.jpg
A múzeum adatai
Teljes neve MNM Balassa Bálint Múzeuma
Elhelyezkedés Esztergom,
 Magyarország
Cím 2500 Esztergom, Mindszenty tér 5.
Alapítva 1875.
Megnyílt 1898.
Igazgató dr. Tari Edit
Tulajdonos Magyar Nemzeti Múzeum
Építési adatok
Védettség műemlék
Elhelyezkedése
Balassa Bálint Múzeum (Esztergom)
Balassa Bálint Múzeum
Balassa Bálint Múzeum
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 18° 44′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 18° 44′ 09″
A Balassa Bálint Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassa Bálint Múzeum témájú médiaállományokat.

A MNM Balassa Bálint Múzeuma Esztergomban található, a Nemzeti Múzeum területi múzeumi besorolású muzeális intézménye.[1]

A múzeum története[szerkesztés]

A régi vármegyeháza, ma kiállítóhely, restaurátorműhely
Szentpál városrészen előkerült 14. századi korcsolyák
A Porta Speciosa nagy és kis ívezetének indítása
A Bakócz-kápolna külső homlokzatának töredéke

A múzeum főépülete a Mindszenty téren található, ahol 2014-ben nyílt meg a látványtáruk. A múzeum másik épülete műhelyekkel, raktárakkal a Pázmány Péter utcában található. A 18. században emelt egyemeletes épület 1830-ig volt vármegyeháza. Az esztergomiak ma is régi vármegyeházaként emlegetik. Mindkét épület udvarán kőtár található.

A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium, (ma Szent István Gimnázium) 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, a jeles történész: Knauz Nándor püspök és más gyűjtők (Rényi Rezső, Némethy Lajos, Brenner Ferenc, Einczinger Ferenc, Reviczky Elemér stb.) régiséggyűjteményei képezték.

Ferenczy Jákó bencés igazgató 1875-ben alapította meg a helyi „Múzeum Egyletet”. 1891–92-ben Récsey Viktor bencés tanár és Knauz Nándor már jelentős ásatásokat végzett Esztergom területén. Récsey a királyi város középkori Szent Lőrinc-templomának maradványait tárta fel, Knauz a város határában lévő „Palota dombon”, egy középkori kastély, és közelében egy Árpád-kori templom maradványait tárta fel.

1894-ben megalakult az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, amelynek célja: „Esztergomban és vidékén (Esztergom, Bars és Hont megyékben) lévő őskori, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások eszközlése útján, s azoknak a társulat székhelyén alapítandó régiségtárban való közszemlére s tudományos czélra szolgáló rendszeres felállítása. A történelmi kutatás az illető vidék elsősorban Esztergom vármegye és város monographiájának előkészítésére és megírására irányul.”

189596-ban Némethy Lajos vízivárosi plébános és történész vezetett ásatást a város szélén lévő Szentkirályi földeken, ahol a 12. század közepén II. Géza király által alapított Esztergom-szentkirályi keresztesek három hajós, kéttornyú bazilikájának maradványai kerültek elő.

A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1898-ban került a bencés gimnáziumból a Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotheca) épületébe – mint az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Múzeuma – nyilvános kiállításra. 1900-ban 617 tételben, mintegy 1500 tárgy képezte a gyűjteményt. Ezek főleg régészeti, helytörténeti, néprajzi, iparművészeti, numizmatikai és természettudományi tárgyak voltak. A Főszékesegyházi Könyvtárban 1913-ig maradt a múzeum. Ezután húsz évig különböző épületekben működött, majd – mivel a Társulat a múzeum fenntartásáról anyagiak szűkében nem tudott kellőképpen gondoskodni – gyűjteményét felajánlva az érsekségnek, 1934-ben visszaköltözött a Bibliotheca épületébe, és ott is maradt 1989-ig.

A Főszékesegyházi Könyvtár emeleti nagy termében (8.5×35 méter) – az 1920-as évektől a múzeumigazgató Balogh Albin bencés tanár által rendezett állandó kiállításon mutatták be a különösen régészeti anyagában jelentős gyűjteményt, amit jelzett az intézmény új elnevezése is: Esztergomi Régészeti Múzeum. A második világháború után államosították a gyűjteményt. 1949-ben kapta a Balassa Bálint Múzeum elnevezést. 1952-ben az egyházi tulajdonban maradt Keresztény Múzeumot is az igazgatósága alá rendelték.[2] 1968-ban a múzeum megkapta a vízivárosi „Régi Vármegyeházát”. A középkori alapokra épített egyemeletes barokk épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga, a régészeti gyűjtemény, a restaurátorműhelyek és a kiállítások. 1987–89 között a Víziváros főterén lévő, copf stílusú egyemeletes lakóházat is múzeumi célra átalakítva végleges helyet kapott a múzeum többi gyűjteménye és irodái is, amelyek 1990-ben foglalták el mai helyüket (Mindszenty tér 5.)

A Balassa Bálint Múzeum jelenlegi gyűjtőterülete Komárom-Esztergom megye keleti harmada – azaz a történeti Esztergom vármegye Dunától délre eső fele. Állandó helytörténeti kiállítása mellett, helyet ad kortárs művészek időszakos kiállításainak is.

Gyűjtőterülete és alaptevékenysége: Esztergom város és térsége régészeti, néprajzi, helytörténeti, irodalomtörténeti, képző-, ipar- és fotóművészeti, numizmatikai, természettudományi anyagának gyűjtése, feldolgozása, bemutatása, valamint a megyei szervezet egészére megfogalmazott feladatokból rá háruló területi feladatok ellátása.

2006-ban a múzeum és kiállítóhelyei a Komárom-Esztergom megyei önkormányzattól Esztergom Város Önkormányzatához, majd 2012-ben állami fenntartásba kerültek. 2013. január 1-jén a Magyar Nemzeti Múzeumba olvadtak.

A múzeum irányításával működő kiállítóhelyek[szerkesztés]

  • A főépület irodákkal, raktárakkal, és a 24 434 kötetes könyvtárral a Mindszenty tér 5. szám alatt található.
  • A Pázmány Péter utcai „régi megyeháza” a múzeum időszaki kiállítóhelye, régészeti raktára, fotó- és restaurátorműhelye
  • Babits Mihály Emlékház: Babits-emlékkiállítás
  • Pilisszentlélek: szlovák tájház
  • Dömös: Prépostsági romok és Árpád-kori altemplom

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2013. január 25., péntek, 798. o.
  2. Strigonium Antiquum - A prímási palota története