Ráfael Győző Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ráfael Győző Viktor
Született 1900. szeptember 28.[1]
Komárom
Elhunyt 1981. április 20. (80 évesen)
Budapest[2]
Foglalkozása
  • festőművész
  • grafikus
Iskolái Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1921–1926)
Kitüntetései Nemes Marcell-díj (1921)
Sírhely Óbudai temető (30-VI-12)

Ráfael Győző Viktor (Komárom, 1900. szeptember 28.Budapest, 1981. április 20.) magyar festőművész, grafikus.

Életpályája[szerkesztés]

1919-ben az orvosi egyetem hallgatója volt. 1920-ben már a budapesti Iparművészeti Iskola keramikus szakán tanult. 1921–1926 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Vaszary János oktatta. 1922-ben ösztöndíjjal Münchenben, 1926-ban Rómában is tanult. 1927-től a Képzőművészek Új Társasága tagja volt. 1928-ban Párizsba utazott. 1928-ban az Új Művészek Egyesülete tagja volt. 1928-ban bécsi, varsói, krakkói magyar tárlatokon, majd a Velencei Biennálén szerepelt képeivel. 1929–1940 között Egyiptom, Szudán, Etiópia, Libanon, Szíria, Irak városaiban dolgozott. 1932–1934 között részt vett a mezopotámiai Ur város romjainak föltárásában. 1940-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja volt. 1945-ben alapító tagja volt a Rippl-Rónai Társaságnak. Az 1950-es években az Aquincumi Múzeum főrestaurátora volt.

Munkássága[szerkesztés]

Egyiptomban leletmentő restaurátorként dolgozott. Sir Charles Leonard Woolley angol régész munkatársa volt. Nabukonodozor ókori uralkodó nyári palotáját rekonstruálta, és a falképekről másolatokat készített a Louvre számára. Munkái közé tartozik a damaszkuszi parlament bejáratának és mennyezetének díszítése, a királyi palota átalakítása Bagdadban, a bejrúti országház falképeinek festése, paloták, szállodák kialakítása, festmények, szobrok hosszú sora jelzi közelkeleti alkotói munkásságának sikerét. Erdélyben és a Balatonnál festett tájképein és alakos kompozícióin adott számot a természetben és az itthoni művészeti életben szerzett tapasztalatairól. A mellőzöttség éveiben is egymás után alkotta a kubizmus és a konstruktivizmus jegyeit továbbfejlesztő, egyénivé nemesítő képeit.

Sírja az Óbudai temetőben látogatható (30-VI-12).

Ráfael Győző Viktor és felesége sírja az Óbudai temetőben (30-VI-12).

Művei[szerkesztés]

  • Gondolkodó (1926)
  • Női akt (1928)
  • Önarckép (1932)
  • Narancsszüret Bejrútban (1934)
  • Csíkzsögödi vásár (1942)
  • Ábrahámhegyi táj (1942)
  • Hűvösvölgyi táj (1942)
  • Méra (1942)
  • Nyújtózkodó akt (1944)
  • Bohóc szamáron (1952)
  • Zenebohóc (1954)
  • Fekvő akt (1959)
  • Tánc (1960)
  • Lendület (1969)
  • Városi fények (1969)
  • Fejkendős kislány (1972)
  • Absztrakt kompozíció
  • Aktok
  • Ballada
  • Sirató asszonyok
  • Ülő fiú

Kiállításai[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

Válogatott, csoportos[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Haits Géza: Ráfael Viktor Mecset utcai műtermében (Művészet, 1964. 11. sz.)
  • Dévényi Iván: Ráfael Győző (Művészet, 1970. 9. sz.)
  • Szíj Rezső: Ráfael Győző (kismonográfia a művész kiadásában, Budapest, 1972)
  • Heitler László: Festőpálya Rév-Komáromtól Bagdadig (Új Forrás, 1985. 3. sz.)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)