„0” kilométerkő
| „0” kilométerkő | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |
 Magyarország |
| Település | Budapest |
| Cím | Clark Ádám tér |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Borsos Miklós |
| Készítés ideje | 1975 |
| Felavatás ideje | 1975 |
| Felhasznált anyagok | mészkő |
| Alapadatok | |
| Magassága | 3 m |
| Elhelyezkedése | |
 „0” kilométerkő
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 02′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 02′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz „0” kilométerkő témájú médiaállományokat. | |
A „0” kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM”, mint a kilométer rövidítése. Innen számítják a Magyarország egy számjegyű főútvonalainak kilométereit (a BAH-csomóponttól induló 1-es és a Székesfehérváron kezdődő 8-as főút kivételével), ezen kívül a 10-es főút kilométereit is innen számítják a két számjegyű utak közül egyedüliként.[1]
Története[szerkesztés]
Az úthálózat jelképes kiindulópontja eredetileg a királyi palota küszöbénél volt, ahonnan a Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére. Az eredeti szobor nem maradt fenn.
A 20. század elején Festetics Pál vetette fel a közlekedési hálózat kiindulópontjának megjelenítését, amelyet a Hungária Automobil Club karolt fel és valósított meg. 1932-től a Kereskedelmi Minisztérium (melyhez a közlekedési tárca is tartozott) épülete melletti járdán állt Körmendi-Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobra, amelynek talapzatán három alak (egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető) domborműve jelent meg. A második világháború alatt megsérült szobrot lebontották.
A mai „0” kilométerkő helyén 1953-ban állították fel Molnár László egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrát. Ezt 1974-ben áthelyezték a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz.
A mai Borsos-féle szobrot 1975. április 4-én állították fel a Clark Ádám téren, a Budavári sikló előtti parkban.[2]
Csüllög András médiaművész 2011-es „ZERO” című installációnak készült másfél perces rövidfilmjében a szobor hungarocell másolatát az eredeti szobor helyszínéről emeli fel és viszi el a Lánchíd felé, azt szimbolizálva, hogy mi történik ha elviszik az „ország közepét”. A másolat ezen kívül több más helyen is kiállításra került.[3][4]
Más hasonló emlékművek[szerkesztés]
Más bel- és külföldi városok[5] is állítottak az utak kiindulópontját megjelölő táblát, szobrot, emlékművet (például Kecskemét, a Kossuth téren). A talán leghíresebb, ha nem is a legrégebbi ezek közül a Milliarium Aureum, amit Augustus császár állíttatott fel a Forum Romanumon. A minden út Rómába vezet mondás innen veszi eredetét.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „0” kilométerkő. Utazom.com. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
- ↑ Április 4. – A 0 kilométerkő felállítása a budapesti Clark Ádám téren – 1975. Jeles Napok. Neumann-ház. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
- ↑ ZERO, cargocollective.com
- ↑ Kiderült, ki lopta el a Nulla kilométerkövet a Clark Ádám térről – Index, 2016. november 16.
- ↑ Lásd: en:Kilometre Zero
- ↑ Schaaf, P. (1867/1886). Ante-nicene fathers: The Apostolic fathers, Justin Martyr, Irenaeus [Roberts, A. & Donaldson, J, Eds]. [Electronic reprint] Grand Rapids, MI, USA: CCEL.
További információk[szerkesztés]
- A 0 kilométerkő – Sulinet.hu
- Krónika – Élet és Tudomány
