Páty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páty
Páty címere
Páty címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Jogállás község
Polgármester Székely László (ÖF-PÁTY)[1]
Irányítószám 2071
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség 7075 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 177,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páty (Magyarország)
Páty
Páty
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 18° 49′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 18° 49′ 29″
Páty (Pest megye)
Páty
Páty
Pozíció Pest megye térképén
Páty weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Páty témájú médiaállományokat.

Páty (németül: Bath) község Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Páty község Pest megyében, a BudapestZsámbék közlekedési út tengelyében, a fővárost Béccsel összekötő autópálya (M1) mentén helyezkedik el, a Budapesti Margit-szigettel nagyjából egy földrajzi szélességen, attól légvonalban kb. 16 km-re nyugatra. Lakóinak száma közel hétezer. Igazi kisváros benyomását kelti a település központja. A Budai-hegységet a Gerecsétől és a Pilistől elválasztó Zsámbéki-medence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig 20 kilométer közúton. A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Tök, Budajenő, Telki, Nagykovácsi, Budakeszi és Biatorbágy. Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan illik a „pátyi kapu” elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, peremvidékét 210–360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak.

Közlekedés[szerkesztés]

A településen a Budapestet Zsámbékkal összekötő 1102. számú alsórendű mellékút halad át, ezen kívül további mellékutak kötik össze Biatorbággyal (81106. jelű) és Telkivel is (11102. jelű mellékút, ez utóbbi földútként Nagykovácsiig folytatódik). Budapestről, a Kelenföld vasútállomástól induló 778-as, valamint Széna térről induló 781-es, 782-es, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es és 789-es buszokkal lehet megközelíteni. A településnek vasútállomása nincs, de 6 kilométerre fekszik az 1-es vasútvonal biatorbágyi vasútállomása, ahonnan fél óra alatt lehet eljutni vonattal mind Tatabányára, mind a fővárosba (Déli pályaudvar) az S10-es elővárosi személyvonatokkal. Ezekkel a vonatokkal 1 óra 34 perc alatt lehet eljutni Győrbe is.

Története[szerkesztés]

A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori feliratos kövek tanúsága szerint a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.

A település 2007-ben a Pilisvörösváriból a Budaörsi kistérségbe került át, 2013-ban pedig a Budakeszi járás része lett.

Népcsoportok[szerkesztés]

A faluban cigány és német kisebbségi önkormányzat működik.

A falu lakosságának kb. 90%-a magyar, 10%-a cigány etnikumú.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Imre-templom engedélyezési terve
A pátyi pincesor
  • Splényi–Váradi kastély vagy más néven Várady-kastély
  • Református templom
  • Országzászló
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Római katolikus templom
  • Pincesor
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
  • Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
  • Turul-szobor[3]
  • A bányatetőről gyönyörű kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.
  • A medencét nyugatról határoló Nagy-kopasz csúcsán álló Csergezán kilátóból minden égtáj felé messzire látni
  • Minden év júniusában megrendezett Pincenapok (pátyi falunap)

Ismert emberek[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés]