Páty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páty
Páty Pincehegy
Páty Pincehegy
Páty címere
Páty címere
Páty zászlaja
Páty zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállás község
Polgármester Székely László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2071
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség8476 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség184,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,3 km²
Földrajzi nagytájDunántúl[3]
Földrajzi kistájZsámbéki-medence[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páty (Magyarország)
Páty
Páty
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 18° 49′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 18° 49′ 29″
Páty (Pest vármegye)
Páty
Páty
Pozíció Pest vármegye térképén
Páty weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páty témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Páty (németül: Pad) község Pest vármegye dunántúli részén, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

Páty község Pest vármegyében, a BudapestZsámbék közlekedési út tengelyében. A fővárost Béccsel összekötő M1-es autópálya mentén helyezkedik el, a Budapesti Margit-szigettel nagyjából egy földrajzi szélességen, attól légvonalban körülbelül 16 kilométerre nyugatra. Lakóinak száma közel hétezer. Igazi kisváros benyomását kelti a település központja. A Budai-hegységet a Gerecsétől és a Pilistől elválasztó Zsámbéki-medence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig 20 kilométer közúton.

A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Tök, Budajenő, Telki, Nagykovácsi, Budakeszi, Biatorbágy, Herceghalom és Bicske.

Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan illik a „pátyi kapu” elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, peremvidékét 210–360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak.

Közlekedés[szerkesztés]

Úthálózat[szerkesztés]

A település főutcája a Budapestet Zsámbékkal összekötő 1102-es számú mellékút, ezen kívül további mellékutak kötik össze Biatorbággyal (81 106-os) és Telkivel is (11 102-es mellékút, ez utóbbi földútként Nagykovácsiig folytatódik). Páty közigazgatási területén emellett áthalad az M1-es autópálya, az 1-es főút és a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal is, és itt található a sztráda Sasfészek-tó nevű pihenőhelye, amely egyben le- és felhajtási lehetőség is az autópályára, az 1-es főút felől.

Autóbusz[szerkesztés]

Budapestről, a Kelenföld vasútállomástól induló 778-as, valamint Széll Kálmán térről induló 781-es, 782-es, 783-as, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es, 788-as, 789-es és 791-es buszokkal lehet megközelíteni. Zsámbék, Bicske és Budakeszi is sűrű autóbuszos összeköttetésben áll Páttyal. Mindhárom város fontos térségi központ középiskolákkal, bevásárlóközpontokkal, ipari parkokkal, piacokkal.

Vasút[szerkesztés]

Vasútállomása nincs a településnek, de 5 kilométerre fekszik a MÁV Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal biatorbágyi vasútállomása, ahonnan fél óra alatt el lehet jutni a félóránként közlekedő vonatokkal mind Tatabányára, mind a fővárosba (Déli pályaudvar, Kelenföld).

Az állomáson megáll az S10-es, S12-es személyvonat és a G10-es gyorsított személyvonat is.

Pátyról a biatorbágyi vasútállomásra a Tatabánya és Budapest felől érkező vonatokkal is összehangolt menetrenddel hétköznaponként Volánbusz és KanyarGó buszjáratok közlekednek.

Így Pátyról tömegközlekedéssel is gyorsan elérhető a Dél-Budai régió és a megyeszékhely rangú Tatabánya is.

A biatorbágyi vasútállomáson van P+R parkoló és B+R tároló is.

Története[szerkesztés]

A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Magyar Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori feliratos kövek tanúsága szerint a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.

A település 2007-ben a Pilisvörösváriból a Budaörsi kistérségbe került át, 2013-ban pedig a Budakeszi járás része lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kuthy Ákos (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Korompay Péter (független)[5]
  • 1998–2002: Wiedermann Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Bognár András (MSZP)[7]
  • 2006–2010: Dr. Bognár András (független)[8]
  • 2010–2014: Székely László (független)[9]
  • 2014–2019: Székely László (ÖF-Páty)[10]
  • 2019-től: Székely László (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6974
7013
7476
8076
8620
8476
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2,3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 22%, evangélikus 1%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 18,1% (24,3% nem nyilatkozott).[11]

A faluban cigány és német kisebbségi önkormányzat működik.

Nevezetességei[szerkesztés]

A pátyi pincesor
Csergezán Pál-kilátó
Bányatető panoráma
  • Splényi–Váradi kastély (más néven Várady-kastély)
  • Református templom
  • Országzászló
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Római katolikus templom
  • Pincesor
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
  • Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
  • Turul-szobor (2007)[12]
  • A bányatetőről gyönyörű kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.
  • A medencét nyugatról határoló Nagy-kopasz csúcsán álló Csergezán kilátóból minden égtáj felé messzire látni
  • Minden év júniusában megrendezett Pincenapok (pátyi falunap)

Ismert emberek[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

A Pátyi SE egy amatőr labdarúgócsapat Pest vármegyében, a Zsámbéki-medencében. A csapat korábbi neve a 2000-es évek elején Lindab FC Páty volt. Jelenleg a Pest megyei Nyugati csoport harmadosztályában szerepelnek. Az egyesület 2011-ben alakult a felnőtt labdarúgó csapata pedig 2014-2015-ös szezonban, ahol a Pest megye Nyugati csoportjában indult és a 6. helyen végzett. A mérkőzéseiket Pátyon a Pátyi Sportpályán szokták játszani. A Pátyi[13] Önkormányzat 2014-ben elindult az MLSZ Országos Pályaépítési Programján. A beadott pályázat nyert, a kivitelezőket az MLSZ versenyeztette meg és választotta ki a nyertest. A pálya fejlesztése 2015 májusában indult és 2015 augusztus végéig tartott.[14] A Csáky Dezső által vezetett »team« a hátralévő három fordulóban a bajnoki cím ellenére hozta meccseit, így el-mondhatjuk, hogy veretlenül lett első a Lindab FC Páty. Bajnoki címet szerezni mindig nagy eredmény és öröm, legyen az bármely osztályban vagy sportágban. A pátyi futball »újkori történelmének« legnagyobb sikere ez, amelynek fényét emeli, hogy a tavalyi szezonban második helyen zárt a Lindab FC, és osztályozó mérkőzésen kiharcolta a feljutást a megyei II. osztályba (igaz mégsem ott indult aztán, mivel rendkívül zűrzavaros körülmények között valaki [valakik] elérték,hogy a Lindab FC ne juthasson fel a győzelem ellenére magasabb osztályba). Így két éven belül kétszer alkotott maradandót a Lindab Páty csapat, bizonyítva ezzel mindenkinek, hogy már túlnőtt a körzeti bajnokság színvonalán tudásban. -részlet egy 2000-es évek eleji Pátyi Kurír újságcikkből, amit az akkori sportrovat szerkesztő Gigor Attila írt.[15] A csapat riválisai: Viadukt SE-Biatorbágy, Budakeszi SC, Perbál SC.

Nevesebb játékosok[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  6. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  9. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  11. Páty Helységnévtár
  12. Jeloszlop. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  13. Patyi SE. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  14. https://web.archive.org/web/20190121010905/http://paty.hu/hirek/a-patyi-labdarugas-fejlesztese
  15. Archivált másolat. [2019. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

További információk[szerkesztés]