Kislőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislőd
Római katolikus templom[1]
Római katolikus templom[1]
Kislőd címere
Kislőd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Ajkai
Jogállás község
Polgármester Somogyi Anna Mária (független)[2]
Irányítószám 8446
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 1202 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 30,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kislőd (Magyarország)
Kislőd
Kislőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 33″, k. h. 17° 37′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 33″, k. h. 17° 37′ 11″
Kislőd (Veszprém megye)
Kislőd
Kislőd
Pozíció Veszprém megye térképén
Kislőd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislőd témájú médiaállományokat.

Kislőd (németül Kischludt) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Bakony hegység lábánál, egy háromszög alakú völgyben fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon; állomása Városlőddel közös.

Története[szerkesztés]

A települést először egy 1492-es oklevélben említik mint a lövöldi (városlődi) karthauziak birtokát. A mohácsi vészt követően a Veszprémi Püspökség irányítása alá került, de külterületén a Balassa család is rendelkezett földekkel. Lakossága a 16-17. században jobbágyokból és egyházi nemesekből állt.

Számos forrás utal arra, hogy Mátyás király vadászatai alkalmával járt a településen.[forrás?]

A településre az 1730-as években nagyszámú német telepes érkezett, jelentős részük faszerszám-, faedény-, épületfa- és zsindelykészítéssel foglalkozott. A térségen belüli gazdasági szerepét évszázadokon keresztül a település határában működő vas- és üveghuta, a kőedénygyár, majd rövid ideig a téglagyár adta. A község határában feltárt bauxit-telér kitermelését 1962-ben kezdték meg.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 28,2% németnek, 3,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 3,7%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 5,2% (17,4% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kislőd főterén, a barokk-klasszicista stílusban épült Római Katolikus Plébániatemplom közelében található a település leghíresebb látnivalója, a Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum,[5][6] amely kegytárgy-gyűjteményéről ismert. Kuriózuma egy 1402-es évszámmal ellátott gerendarész, melyet a német telepesek hoztak magukkal emlékül. A múzeum megtekintéséhez előzetesen időpontot kell kérni a plébánián. A település említést érdemlő műemléke még a temetőben található Kálvária.

Kislőd kiemelkedő turisztikai és rekreációs központja a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark,[7]amely 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Itt található Magyarország egyik leghosszabb drótkötélpályája.

A kalandparktól induló 6,2 km hosszúságú tanösvény egészen Úrkútig, a csárdahegyi őskarsztig vezet.

A falu büszkesége a német nemzetiségi énekkar, amely nemcsak a faluban, hanem a falu határain kívül is gyakran ad önálló műsort.

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kislődi Római Katolikus Templom
  2. Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Kislőd Helységnévtár
  5. Hétköznapi föltámadások - A kislődi egyházi gyűjtemény
  6. Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum
  7. Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark