Öcs (település)
| Öcs | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Ajkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8292 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 206 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Öcs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Öcs témájú médiaállományokat. | |||
Öcs község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Öcs község a Kab-hegy délnyugati lábánál, az ajka–nagyvázsonyi közút mellett elterülő kis település. Ajkától 14 kilométerre délre található. A várostól Puláig vezető 7309-es út a falu belterületének északi szélén húzódik végig, a település főutcája az abból kiágazó, alig több mint 1 kilométer hosszú 73 119-es út (települési nevén Béke utca).
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A botanikai ritkaságokat rejtő tó
- Öcsi Nagy-tó
Az Öcsi Nagy-tó és szép gyertyános-tölgyes erdővel borított környéke kellemes kirándulóhely. Emellett a szakembereknek botanikai szempontból is izgalmas kutatóhelye, mert több ritka faj élőhelye. A tó a Kab-hegy délnyugati lábánál kb. 330 m tengerszint feletti magasságban egy természetes mélyedésben fekszik. A tavat a csapadékvíz és a közvetlen környezetéből csordogáló apró csermelyen kívül a tó északi szélén egy időnként kiszáradó forrás is táplálja. Felületének legnagyobb része nádas és zsombékos. A terület közel 35%-át borító tőzegmoha a tó botanikai szempontból legértékesebb része. A tőzegmohákon kívül védett ritka növényfaj az itt szintén megtalálható szálkás pajzsika, mocsári tőzegpáfrány és nádi boglárka. A tónak és környékének nemcsak a növény- hanem az állatvilága is gazdag.[3]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Valószínűleg a név személyi eredetre mutat. A mai egyszerűbb írású név a nemesi kiváltságok csökkenésével a 19. század közepén alakult ki.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településről az első írásos feljegyzés 1278-ból származik Ech néven.
1378-ban nobiles de Ichy. 1734-ben Nemes Eöcsy. Öcs egytelkes nemesek faluja volt. A teljes határa nemesi kúriákhoz tartozott. A 16. századig társadalma tiszta nemesekből állt. A 17. században agilisekkel vegyült. 1828-ra megváltozott a helyzet.
Olyan nagy volt a beköltözött házas és házatlan zsellérek száma, hogy ezek váltak uralkodóvá. A település többször volt lakatlan. A 17. században többször puszta. A 18. században alakult ki a településen a négy felekezet. Ekkor lakói: 400 római katolikus, 301 evangélikus, 200 református, 150 zsidó hitű.
A településen mindhárom felekezetnek saját temploma van. A zsidó zsinagóga jelenleg lakóház.
A jobbágy felszabadításkor 1 nagybirtok és 233 kisbirtok van. Határát az első kateszterben 2381 kataszteri holdban állapítják meg. Területének ekkor fele erdő a többi szántó, rét, legelő, mocsaras terület.
Népessége:
1785-ben 581
1910-ben 612
1970-ben 510
1986-ban 327
1998-ban 258
Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult Új Élet néven. 1956-ban feloszlott, majd Alkotmány néven alakult újra és 1959-ben Halimbával egyesült. A Tsz összevonások során először Nyiráddal, később Devecserrel egyesült. A Padragi termelőszövetkezettel kiváltak a Devecseri tsz -ből. A termelőszövetkezet felszámolással megszűnt.
A település útjai portalanítottak. Minden lakos részére biztosított az egészséges vezetékes ivóvíz, melynek hálózata 1980-ban lett kiépítve. Ajka iparosodása nagy hatással volt a település népességének fogyására. Az aktív korú lakosság nagy hányada most is az ajkai üzemekben dolgozik. A községi tanács 1970-ben egyesült Halimbával, jelenleg mint körjegyzőség működnek együtt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Galamb Zoltánné (független)[4]
- 1994–1998: Mészáros Ferenc (független)[5]
- 1998–2002: Mészáros Ferenc (független)[6]
- 2002–2006: Mészáros Ferenc Antal (független)[7]
- 2006–2010: Mészáros Ferenc Antal (független)[8]
- 2010–2014: Mészáros Tamás (független)[9]
- 2014–2019: Mészáros Tamás (független)[10]
- 2019–2024: Mészáros Tamás (független)[11]
- 2024– : Mészáros Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 194 | 191 | 187 | 170 | 200 | 201 | 201 | 210 | 206 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 3,2% románnak, 1,1% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,3%, református 17,5%, evangélikus 10,1%, felekezeten kívüli 1,6% (8,5% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 6% románnak, 2,5% cigánynak, 1,5% németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt római katolikus, 11,5% református, 7% evangélikus, 0,5% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Katolikus templom
- Evangélikus templom
- Falukép a református templommal
- Református templom
- Falukép az evangélikus templommal
- Római katolikus templom
- Református templom
- Evangélikus templom
- Falumúzeum
- Millenniumi emlékpark
- Öcsi Nagy-tó
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 18.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "venic.hu". 2013. november 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 3.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 21.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 28.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 28.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 28.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 26.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 21.
- ↑ "Öcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 1.
- ↑ Öcs Helységnévtár
- ↑ Öcs Helységnévtár
