Mártonhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mártonhalom (Martinuševec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségFelsőmihályfalva
Jogállás falu
Alapítás éve1478
Polgármester Franjo Kovačić
Irányítószám 40312
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség110 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mártonhalom (Horvátország)
Mártonhalom
Mártonhalom
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 16° 17′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 16° 17′ 20″
SablonWikidataSegítség

Mártonhalom (horvátul: Martinuševec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 14 km-re, községközpontjától Felsőmihályfalvától 4 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén, a szlovén határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1478-ban "Martinstowecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " MARTINOSOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Urai G. Althán, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Mihalyeveczhez nem meszsze, és annak filiája, határja soványas."[3]

1910-ben 225, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 136 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.