Nagydém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagydém
A községháza és az óvoda épülete
A községháza és az óvoda épülete
Nagydém címere
Nagydém címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Jogállás község
Polgármester Marics Lajos (független)[1]
Irányítószám 8554
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 355 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 26,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydém (Magyarország)
Nagydém
Nagydém
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 25″, k. h. 17° 40′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 25″, k. h. 17° 40′ 32″
Nagydém (Veszprém megye)
Nagydém
Nagydém
Pozíció Veszprém megye térképén
Nagydém weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydém témájú médiaállományokat.

Nagydém község Veszprém megyében, a Pápai járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

A község Veszprém megye ÉK-i szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Sokorói-Bakonyér partján fekszik. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. A Bakony hegység DNY-i részével is határos. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak. A megközelítése nehézkes, mert vasútállomása nincs. Az autóbusz járatok ritkák. Közúton a Pápa-Kisbér országúton, Gicnél lekanyarodva kb. 3–4 km-es mellékúton, vagy Téttől Gyömörén keresztül, Lovászpatonán át lehet elérni.

Története[szerkesztés]

Római katolikus templom

Az első rendelkezésre álló írásos emlékek 1333-ban Nagdeem néven említik. 1554-ben lakatlan, s amit újra 1761-ben népesítenek be. Iskoláját 1771 óta jegyzik. A római katolikus templomát a hívek 1786-ban építették fel. A legrégebbi egyházi anyakönyvben a falu megnevezése Nagy-Dém. Az evangélikus templomot Nagydém-Hathalompuszta birtokosa építtette 1830-ban. 1857-ben Ihász János földbirtokos a tornyát feljebb emeltette.

Az 1848-as szabadságharcban Németh József tanító nemzetőr tiszt volt. Ihász Dániel honvéd ezredes tiszteletére 1990. szeptember 29-én emlékoszlopot emeltetett a falu Honismereti Köre. Több kiváló ember született a faluban. Például Soó Mihály kanonok keszthelyi tanár és író.

Az első világháborús emlékművet közadakozásból emeltette a falu lakossága. A népességszámhoz viszonyítva sok halottja volt. 19511971-ig önálló közigazgatással rendelkezett. 1945 előtt a településen bíróság volt ami a helyi kisebb ügyek eldöntésére volt hivatott.

A közelmúlt története[szerkesztés]

A termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg. Pár év múlva egyesült a Bakonytamásival. Később Pápateszér és Csót is csatlakozott csóti központtal. Már 1939 óta ismert volt, hogy Közép-répáspusztán időszámítás előtti 16-15. században az itt él nép ide temetkezett. 19911992-ben feltárást végeztek, ami eredménnyel járt, annak ellenére, hogy a sírokat kirabolták.

Az 1990-es önkormányzati választások óta ismét önálló a község. Az infrastrukturális szolgáltatások közül vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal valamint kábeltelevízió hálózattal rendelkezik a település. A régi, sáros utakat portalanították. A gyermekek Lovászpatonára járnak iskolába, de 1996 óta a napközis óvoda helyben működik az önkormányzattal közös épületben.

A második világháborús emlékművet 1989-ben avatták fel, ezzel súlyos adósságot róttak le az elesettekkel szemben. Szintén közadakozásból épült fel.

A háziorvos a szomszédos Lovászpatonáról jár át. Önálló pappal rendelkezik, ezzel is kifejezve élni akarását. 1997-ben címert és zászlót szenteltetett, ezzel is kifejezve önállóságát, mert hosszú időn keresztül sorsa más községekhez kötődött.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 6,5% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 2,5%, evangélikus 14,4%, felekezeten kívüli 5,9% (8,8% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Világháborús emlékmű
  • I. és II. világháborús emlékmű (a községházával szemben),
  • Római katolikus templom. A templom elődje az 1231-ben Szent Miklós tiszteletére emeltetett kápolna. Pusztulásának időpontját nem ismerjük. Az újranépesült falu 1726-ban egy 21×8 méter alapterületű templomot épít a régi kápolna maradványaira, Szűz Mária tiszteletére, majd az 1800-as én elején a Kürthy család jószívűségéből iskolának való házat adományoz, melyben megkezdődik a tanítás. A templom felújítása 1883-ban kerül sor, 1884-ben toronnyal látják el.
  • Evangélikus templom
  • Ihász Dániel emlékoszlop (az evangélikus templomkertben),
  • Ihász Lajos ev. lelkész síremléke (a Hathalmi temetőben).

Híres emberek[szerkesztés]

Népmonda[szerkesztés]

vörös barátok mondája

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagydém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagydém Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

  • Dr. Edelényi Adél (Dr. Vehrer Adél): A templomos monda a sokorói szájhagyományban (Győr, 2007. ) ISBN 978-963-06-3831-9
  • Dr. Edelényi Adél (Dr. Vehrer Adél): A harangozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban (Győr, 2003) ISBN 963212 697 1

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]