Belatinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belatinc (Beltinci)
A Szent László-templom Belatincon
A Szent László-templom Belatincon
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Belatinc
Rang községközpont
Alapítás éve 1379
Polgármester Milan Kerman
Irányítószám 9231
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 2414 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 137 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 178 m
Terület 62,2 (12,19) km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Belatinc (Szlovénia)
Belatinc
Belatinc
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″
Belatinc község elhelyezkedése
Belatinc község elhelyezkedése
Belatinc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belatinc témájú médiaállományokat.

Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és egyben községi központ Szlovéniában, a Muravidéken.

Neve[szerkesztés]

Egy helyi legenda szerint egy csikós fehér lova után kapta a nevét a község. Nevében ott van a fehér melléknév amely szlovén és vend nyelven is beli, bejli.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 8 km-re délkeletre a 3-as számú Muraszombat-Lendva főútvonal mentén, az A5-ös autópálya mellett, a Mura völgyében fekszik. Halmazos jellegű település.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Belatincon kívül hozzátartozik Hársliget, Kislippa, Lendvarózsavölgy, Murabaráti, Murahely, Muramelence és Murasziget.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1379-ből való "Belethfalwa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt, s Zala vármegye területén egykor volt Csernecz megyében feküdt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Poss. Berethfolua", 1481-ben "Belothyncz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

Első birtokosai a Csákyak, majd a Gyika nemzetség volt. Később az alsólendvai Bánffy család, eztán a Zichyek birtokába került, akiknek kastélya ma is megtalálható.

Belatinc mezővárosi rangban állt a múlt századokban és híres volt marhakereskedelméről. Uradalmi központként fontos gazdasági csomópontja volt a stájerországi és horvátországi kereskedelmi utaknak.

Vályi András szerint " BELLATINCZ. Népes Mező Város Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ’s többnyire tótok, az Uraságnak kastéllyával díszeskedik; határbéli földgyei termékenyek, és a’ természetnek sok javaival bővelkednek, első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint " Belatincz, vindustót m. város, Zala vármegyében, egy róna, termékeny, de áradásoknak kitett vidéken, 624 kath., 5 óhitű, 8 evang., 30 zsidó lak. – Van itt egy nagy várkastély, kath. paroch templom, roppant magház. Feje egy uradalomnak, mellyhez 21 helység tartozik, s melly a megyében a legtermékenyebb vidéket foglalja el, s csupa vindustótok lakják. Birtokosa volt azelőtt a gr. Csáky, most pedig a Gyika nemes nemzetség, kinek mind a gazdálkodás jobb lábra való állitásáért, mind a jobbágytelkek rendbeszedéséért, mind pedig magának a városnak szépitéséért sokat köszönhet ezen különben elhagyatott vidék. U. p. A. Lendva." [4]

Az 1910. évi népszámlálás a mezőváros 1487 lakója között magyar lakosságot is kimutatott. Ezután már csak alig egy évtizedig tartozott Magyarországhoz, Zala vármegye Alsólendvai járásához. 1918-ban a belatinci pogrom során antiszemita zavargások voltak. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban viszont a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg a trianoni békeszerződés értelmében. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része.

Népesség[szerkesztés]

Lakóinak száma 2414 fő, akik között horvátok, albánok és szerbek is vannak.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rous család kápolnája
  • A Bánffy-Zichy-várkastély mai formájában barokk épület. Elődjét még a 13. században építették, a 17. században barokk stílusban építették át. Érdekessége, hogy földalatti részei egy alagúttal összeköttetésben vannak a templommal. A kastélyt terjedelmes 14 hektáros szép park övezi különleges fafajokkal és számos egzotikus növénnyel. Az eredeti 1600, köztük mintegy 800 egzotikus fából sok ma is megtalálható a parkban.
  • A Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemplom 1742-ben épült barokk stílusban. 1890 és 1894 között neobarokk stílusban építették át, ekkor kapta meglehetősen szokatlan külső formáját. Kápolnájában, melyet gróf Zichy Ágoston építtetett a Zichy család tagjai nyugszanak és egy 15. századi reneszánsz Madonna-kép is látható.
  • A Rous család kápolnája 1907-ben épült neoromán stílusban, nevét építtetőjéről kapta.
  • A magtárat 1754-ben építették.

Belatinc szülöttei[szerkesztés]

Egyéb híres emberek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.