Vlado Kreslin
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Vlado Kreslin | |
 | |
| Született | 1953. november 29. (70 éves)[1][2] Belatinc[2] |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Milan Kreslin |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlado Kreslin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vlado Kresin (1953. november 29.) szlovén folk-rock zenész, dalszerző, költő.
Életrajza
[szerkesztés]Kreslin egy muravidéki faluban, Beltinciben született 1953. november 29-én. Zenész karrierjét 1970-ben kezdte dobosként az Apollo zenekarban, játszott a muraszombati Špirit zenekarban (1973), 1975-1978 között pedig a Horizon zenekarban muzsikált.
1980-ban szlovén zenei tehetségkutatót nyert a Dan neskončnih sanj című dallal.
Kreslin egy muravidéki faluban, Beltinciben született 1953. november 29-én. Zenész karrierjét 1970-ben kezdte dobosként az Apollo zenekarban, játszott a muraszombati Špirit zenekarban (1973), 1975-1978 között pedig a Horizon zenekarban muzsikált.1980-ban szlovén zenei tehetségkutatót nyert a Dan neskončnih sanj című dallal. Három évvel később vezető énekese lett a Martin Krpan rockzenekarnak.
Napjainkban Kreslin az egyik legismertebb, és legelismertebb szlovén muzsikus és dalszerző, jeles képviselője a szlovén nép- és etnikai örökségnek, ezzel előkelő helyet biztosítva magának a szlovén zenei szférában. Ő keltette fel újra a népzene iránti érdeklődést olyan dalokkal, mint például az Vsi so venci vejli.
Kreslin több világhírű zenésszel dolgozott együtt, mint például a szintén szlovén Siddharta, az R.E.M., a The Dubliners, Allan Taylor, Hans Theessink, Vlatko Stefanovski, és a Walkabouts.
A Cankarjev domban rendezett éves nagykoncertje állandó alkalom a Ljubljana kulturális naptárában. Koncertjein repertoárjába igyekszik belecsempészni a szlovén népdalok mellé anyanyelvét a vendet (muravidéki szlovén), valamint bosnyák, szerb, horvát és angol nyelvű dalokat is, hiszen világszerte koncertezik.
Több dala és verse képezi filmek és könyvek alapját, ezek közül legismertebb talán a Namesto koga roža cveti, amelyet Feri Lainšček ugyanezzel a címmel megjelent könyve inspirált, illetve később Halgato címmel film is készült belőle. Kreslin több filmben – Halgato, Salvic Angel (Szláv angyal) – mint színész is feltűnik.
Versei megjelentek a Poetry in Translation and Confortationban, illetve 2012-ben a Guernica Kiadó publikálta a verseskötetét.
Diszkográfia
[szerkesztés]- Od višine se zvrti, Martin Krpan, 1986
- Bogovi in ovce, Martin Krpan, 1990
- Namesto koga roža cveti, 1991
- Spominčice, Vlado Kreslin és a Beltinška zenekar, 1992
- Najlepša leta našega življenja, Vlado Kreslin és a Beltinška zenekar, 1993
- Nekega jutra, ko se zdani, Vlado Kreslin és a Mali bogovi, 1994
- Pikapolonica, Vlado Kreslin, Mali bogovi és a Beltinška zenekar, 1996
- Muzika, 1998
- Ptič, 2000
- Kreslinčice, 2002 (dupla CD)
- Generacija, 2003
- Koncert, 2005 (élő CD és DVD)
- Cesta, 2007
- Drevored, 2010
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Obrazi slovenskih pokrajin (szlovén nyelven)
- ↑ http://www.discogs.com/Vlado-Kreslin-Vlado-Kreslin/release/1589379