Vaskovácsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaskovácsi (Kovačevci)
Vaskovácsi látképe.
Vaskovácsi látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségFelsőlendva
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Daniel Kalamar
Irányítószám 9264
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség129 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság296 m
Terület3,11 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Vaskovácsi (Szlovénia)
Vaskovácsi
Vaskovácsi
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 47′ 15″, k. h. 16° 07′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 15″, k. h. 16° 07′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskovácsi témájú médiaállományokat.

Vaskovácsi korábban Vendkovácsi (szlovénül: Kovačevci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re délkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Bezjak-patak völgyében fekszik. Területét rétek, szőlőültetvények, gyümölcsösök borítják. Északi részét nagyrészt erdő borítja. Földje kavicsos, homokos, búza, rozs, árpa, kukorica termesztésére alkalmas. Főbb részei: Bašov breg, Cörov breg, Francova graba, Horvatova graba, Hubrov breg, Pozvekov breg, Kocvenklinov breg, Krčmarovi, Roudijova graba, Hlapcov breg.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1365-ben "Kouachouch" alakban történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Kouachfalua in districtu Waralyakurniky" néven említik.[2] 1499-ben "Kowasowoz" alakban említik. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt.

A falu a múltban szénégetőiről volt híres. A faszenet a környék bükk, tölgy és akácfáiból égették, majd zsákokban szállították a környék településeire.

Vályi András szerint " KOVACSÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Lendvához nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]

Fényes Elek szerint "Kovasócz, vindus falu, Vas vmegyében, a f. lendvai uradalomban, 155 kath. lak."[4]

Eredeti Kovacócs nevét előbb Vendkovácsira változtatták, később azonban Vaskovácsi lett a neve.

Vas vármegye monográfiája szerint "Vend-Kovácsi, 35 házzal és 204 r. kath. lakossal, akik mindannyian vendek. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[5]

1910-ben 241, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 129 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 8.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye