Falud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Falud (Veščica pri Murski Soboti)
Zvonik v Veščici.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségMuraszombat
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Anton Štihec
Irányítószám 9000
Körzethívószám 02
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség405 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület3,03 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Falud (Szlovénia)
Falud
Falud
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 16° 07′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 16° 07′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Falud témájú médiaállományokat.

Falud (1887-ig Vescsicza, szlovénül: Veščica pri Murski Soboti) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól két kilométerre nyugatra a Lendva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1365-ben "Kyusuezciche, Noguezciche" alakban említik először. Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Wezchycha in districtu Beelmura" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchyek fiági kihalása után több birtokosa is volt.

Vályi András szerint " VESICZA, vagy Vesticza. Tót falu Vas Várm. földes Urai Kregár, és több Urak, fekszik Muray Szombathoz közel, mellynek filiája; határja középszerű."[3]

Fényes Elek szerint "Vescsicza, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 109 evang., 28 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Falud, kis vend község, 52 házzal és 272 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Muraszombat."[5]

1910-ben 254, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 406 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu haranglába a 20. század első negyedében épült neoromán stílusban. A településen áll pünkösdi templom. Faludon a Muravidéken a legerősebb a pünkösdi közösség.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye