Falud
| Falud (Veščica pri Murski Soboti) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Muraszombat |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Anton Štihec |
| Irányítószám | 9000 |
| Körzethívószám | 02 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 405 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 193 m |
| Terület | 3,03 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′ 17″, k. h. 16° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 17″, k. h. 16° 07′ 52″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Falud témájú médiaállományokat. | |
Falud (1887-ig Vescsicza, szlovénül: Veščica pri Murski Soboti) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól két kilométerre nyugatra a Lendva jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1365-ben "Kyusuezciche, Noguezciche" alakban említik először. Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Wezchycha in districtu Beelmura" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchyek fiági kihalása után több birtokosa is volt.
Vályi András szerint " VESICZA, vagy Vesticza. Tót falu Vas Várm. földes Urai Kregár, és több Urak, fekszik Muray Szombathoz közel, mellynek filiája; határja középszerű."[3]
Fényes Elek szerint "Vescsicza, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 109 evang., 28 kath. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Falud, kis vend község, 52 házzal és 272 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Muraszombat."[5]
1910-ben 254, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 406 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu haranglába a 20. század első negyedében épült neoromán stílusban. A településen áll pünkösdi templom. Faludon a Muravidéken a legerősebb a pünkösdi közösség.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye