Bánuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánuta (Banuta)
Légi fotó
Légi fotó
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 75 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 4,59 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Bánuta (Szlovénia)
Bánuta
Bánuta
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 24′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 24′ 40″

Bánuta (szlovénül Banuta) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 5 km-re északnyugatra a Lendva és a Bukovnica-patak között, a magyar határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Bánuta a térség legkésőbb telepített faluja, melyet csak a 16. században alapítottak. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint "BÁNOTA. v. Banuta. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokosa Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, mellynek filiája, Lendva folyó, és álló vize között. Határja meglehetős termékenységű, kebelében szőlő hegye nintsen; de vagyonnyainak eladására, meglehetős alkalmatossága, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Banota, magyar falu, Zala vármegyében, 93 kath., lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva." [3]

1910-ben 118, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 75 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu haranglába a 20. század első felében épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.