Szécsényfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szécsényfa (Skakovci)
A szécsényfai Szentháromság-kápolna.
A szécsényfai Szentháromság-kápolna.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségVashidegkút
Rang falu
Polgármester Drago Vogrinčič
Irányítószám 9261
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség217 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület5,03 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Szécsényfa (Szlovénia)
Szécsényfa
Szécsényfa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 42′ 25″, k. h. 16° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 25″, k. h. 16° 03′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsényfa témájú médiaállományokat.

Szécsényfa (korábban Szkakócz, szlovénül: Skakovci, vendül régen Skokovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, közvetlenül a stájer határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu még "Villa seu poss. Kupretfalua" alakban szerepel.[2]

1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt. A vashidegkúti plébániához tartozik.

Fényes Elek szerint "Szkakócz, vindus falu, Vas vmegyében, a Lendva vize mellett a felső lendvai uradalomban, ut. post. Radkersburg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Széchényfalva lendvamenti stájer-határszéli vend község, 60 házzal és 360 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat."[4]

1910-ben 349, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 217 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája 1832-ben az előző évi kolera áldozatainak emlékére épült.
  • A Dundek-malom ipari műemlék. 1753-ban épült, 1927-ben és 1946-ban átépíteték.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye