Szécsényfa
| Szécsényfa (Skakovci) | |
 | |
| A szécsényfai Szentháromság-kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Vashidegkút |
| Rang | falu |
| Polgármester | Drago Vogrinčič |
| Irányítószám | 9261 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 203 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 207 m |
| Terület | 5,03 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 24″, k. h. 16° 02′ 56″46.706667°N 16.048889°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 24″, k. h. 16° 02′ 56″46.706667°N 16.048889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsényfa témájú médiaállományokat. | |
Szécsényfa (korábban Szkakócz, szlovénül: Skakovci, vendül régen Skokovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 14 km-re északnyugatra, a Ravensko területén, közvetlenül a stájer határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu még "Villa seu poss. Kupretfalua" alakban szerepel.[2]
1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt. A vashidegkúti plébániához tartozik.
Fényes Elek szerint "Szkakócz, vindus falu, Vas vmegyében, a Lendva vize mellett a felső lendvai uradalomban, ut. post. Radkersburg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Széchényfalva lendvamenti stájer-határszéli vend község, 60 házzal és 360 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat."[4]
1910-ben 349, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 217 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája 1832-ben az előző évi kolera áldozatainak emlékére épült.
- A Dundek-malom ipari műemlék. 1753-ban épült, 1927-ben és 1946-ban átépítették.
További információk
[szerkesztés]- Szlovénia műemlékei
- Szécsényfa Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
