Lakháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lakháza (Lucova)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségPéterhegy
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Franc Šlihthuber
Irányítószám 9203
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 141 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
Terület2,66 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lakháza (Szlovénia)
Lakháza
Lakháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 45″, k. h. 16° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 45″, k. h. 16° 12′ 50″

Lakháza (szlovénül: Lucova, vendül Lücova) falu Szlovéniában, a Muravidéken, közigazgatásilag Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 25 km-re északra, Péterhegytől 3 km-re északra a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Merak-patak és a Kis-Kerka összefolyásánál fekszik. A legutóbbi adatok szerint 141 lakója van.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése "Lychow in valle seu districtu Sool" alakban 1365-ből származik.[2] Ekkor a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy Miklós birtoka, a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. Később a Muray és Vidos családok voltak a fő birtokosai.

Vályi András szerint " LUCZOVA. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság lakosai katolikusok, fekszik Petróczhoz nem meszsze, és annak filiája, szőleje, és fája tűzre elég vagyon; de földgye sovány. " [3]

Fényes Elek szerint " Luczova, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 111 evang. lak. Ut. p. Rába-Keresztur."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Lakháza, 41 házzal és 221 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Földesurai a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok voltak."[5]

1910-ben 243, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A falu első fűrészmalmát 1931-ben Jožef Balek építette, ez azonban 1971-ben leégett. Ekkor építették a ma is álló malmot.

A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került. A településen önkéntes tűzoltóegylet és sportegyesület is működik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A temetőben álló kápolnáját főként az Amerikába kivándorolt lakháziak anyagi támogatásából 1926-ban építették.
  • A faluban egy 1971-ben épített fűrészmalom is található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye