Lakháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lakháza (Lucova)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régió Pomurska
Község Péterhegy
Rang falu
Alapítás éve 1365
Polgármester Franc Šlihthuber
Irányítószám 9203
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 141 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 284 m
Terület 2,66 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lakháza (Szlovénia)
Lakháza
Lakháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 45″, k. h. 16° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 45″, k. h. 16° 12′ 50″

Lakháza (szlovénül: Lucova, vendül Lücova) falu Szlovéniában, a Muravidéken, közigazgatásilag Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 25 km-re északra, Péterhegytől 3 km-re északra a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Merak-patak és a Kis-Kerka összefolyásánál fekszik. A legutóbbi adatok szerint 141 lakója van.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése "Lychow in valle seu districtu Sool" alakban 1365-ből származik.[2] Ekkor a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy Miklós birtoka, a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. Később a Muray és Vidos családok voltak a fő birtokosai.

Vályi András szerint " LUCZOVA. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság lakosai katolikusok, fekszik Petróczhoz nem meszsze, és annak filiája, szőleje, és fája tűzre elég vagyon; de földgye sovány. " [3]

Fényes Elek szerint " Luczova, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 111 evang. lak. Ut. p. Rába-Keresztur." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Lakháza, 41 házzal és 221 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Földesurai a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok voltak." [5]

1910-ben 243, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A falu első fűrészmalmát 1931-ben Jožef Balek építette, ez azonban 1971-ben leégett. Ekkor építették a ma is álló malmot.

A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került. A településen önkéntes tűzoltóegylet és sportegyesület is működik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A temetőben álló kápolnáját főként az Amerikába kivándorolt lakháziak anyagi támogatásából 1926-ban építették.
  • A faluban egy 1971-ben épített fűrészmalom is található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye