Battyánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Battyánfalva (Rakičan)
A Batthyány-kastély
A Batthyány-kastély
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségMuraszombat
Rang falu
Alapítás éve1360
Polgármester Anton Štihec
Irányítószám 9000
Körzethívószám 02
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 1523 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Terület9,21 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Battyánfalva (Szlovénia)
Battyánfalva
Battyánfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 16° 12′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Battyánfalva témájú médiaállományokat.

Battyánfalva (1887-ig Rakicsán, szlovénül: Rakičan) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól két kilométerre délkeletre a Lendva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1360-ban "Reketye" alakban említik először.[2] Később a muraszombati uradalom részeként a Széchy család birtoka. 1687-ben a Széchyek fiági kihalásával a Batthyányak lettek a birtokosai.

A falu mellett verte szét 1705. augusztus 21-én Draskovich János ezredes 300 lovasból és 700 gyalogosból álló császári seregével a környéken portyázó kurucokat.

Vályi András szerint " RAKICSÁN. Tót Mezőváros Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, a’ kinek épűlete díszesíti, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Murai-Szombathoz nem meszsze; határja termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, bora nevezetes, keresetre módgya Stájer Országban is, első osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint " Rakicsán, vindus m. v., Vas vmegyében, 414 kath. lak., nagy várkastélylyal. Róna termékeny határát az árvizek járják. Birja gr. Batthyáni család. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Battyánfalva (Rakicsán), vend község 76 házzal és 632 r. kath. lakossal. Postája és távirója Muraszombat. A községben fekszik Saint-Julien gróf szép kastélya, mely azelőtt a Batthyányaké volt. A Rákóczy-féle fölkelés alkalmával a fölkelők és a császáriak közt a falu mellett ütközet volt."[5]

1910-ben 596, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1523 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nagy park közepén álló barokk Batthyány-kastélya a 17. században épült, mai formáját a 18. századi átépítéssel nyerte el.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 21.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye