Gesztenyés (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gesztenyés (Kuštanovci)
Gesztenyés kápolnája.
Gesztenyés kápolnája.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1476
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9202
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség194 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság320 m
Terület5,87 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Gesztenyés (Szlovénia)
Gesztenyés
Gesztenyés
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 11′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 11′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gesztenyés témájú médiaállományokat.

Gesztenyés (szlovénül: Kuštanovci, vendül Küštanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) közepén a Muraszombatba tartó főútvonal mellett fekszik. Talaját az errefelé megszokott kavicsos agyag alkotja.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1476-ból való "Kysthanowcz" néven. 1496-ban "Kwsthanowcz", 1500-ban "Kwsthanolcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Köznemesi birtok volt.[2]

A térképeken a 19. századig "Kustanócz" vagy "Küstanócz" néven szerepelt, amit Gesztenyésre magyarosítottak, mivel neve hasonlít a szlovén kostanj, azaz gesztenye szóra, de valószínű, hogy nem áll összefüggésben vele.
Lakóinak száma 1837-ben 300 fő volt, ebből 15 volt katolikus, 285 fő evangélikus. Ekkor az ún. Tótsági járás része volt. A faluból egy rövid időre aztán eltűntek a katolikusok, mert néhány évtized múlva már 344 lakója már mind evangélikus felekezethez tartozott.

Vályi András szerint " KUSKANÓCZ. vagy Kusztanócz. Tót falu Vas Várm. földes Urai Györfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kotsanóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, de más javai vannak."[3]

Fényes Elek szerint " Kustanócz, vindus falu, Vas vmegyében, ut. p. Radkersburg. Lakja 344 evang. Határa felette köves és sovány; hanem híres bort termeszt. Közbirtokosoké."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Gesztenyés, vend község, 84 házzal és 514 ág. ev. lakossal. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány."[5]

1910-ben 471, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 194 lakosa volt. 1991-ben még 217-en voltak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kápolnája a 20. század első felében épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 11.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye