Alsójánosfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsójánosfa (Ivanjševci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1366
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9207
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 46 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Terület2,35 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Alsójánosfa (Szlovénia)
Alsójánosfa
Alsójánosfa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 45′ 45″, k. h. 16° 17′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 45″, k. h. 16° 17′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsójánosfa témájú médiaállományokat.

Alsójánosfa (korábban Jánosócz, majd Jánosfa szlovénül: Ivanjševci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 16 km-re északkeletre a magyar határ mellett a Curek-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Iwanusouch in dystrictu seu valle Welemer" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott. 1499-ben "Janosowcz" néven említik. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett.

Vályi András szerint " JÁNOSÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Mura vizétől, ’s Hodoshoz sem meszsze, ’s ennek filiája, fája tűzre van, de földgye soványas."[3]

Fényes Elek szerint " Jánosocz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 38 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Jánosfa, régi nemesi község, 24 házzal és 129 magyar és vend lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Lakosai túlnyomóan ág. ev. vallásúak."[5]

1910-ben 132, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 46 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 2.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye