Sándorvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sándorvölgy (Šulinci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségPéterhegy
Rang falu
Alapítás éve1387
Polgármester Franc Šlihthuber
Irányítószám 9203
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 211 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság292 m
Terület5,64 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Sándorvölgy (Szlovénia)
Sándorvölgy
Sándorvölgy
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 40″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 40″, k. h. 16° 12′ 00″

Sándorvölgy (korábban Sülincz, szlovénül: Šulinci, vendül Šülinci) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 25 km-re északra, Péterhegytől 3 km-re északnyugatra a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Merak-patak partján fekszik. Dombvidéki jellegű szétszórt település. A legutóbbi adatok szerint 211 lakója van.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése „Sulynch” alakban 1387-ből származik.[2] Ekkor adja Zsigmond király a dobrai uradalmat Felsőlendvai Széchy Miklós nádornak. Előbb a dobrai vár, majd a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint „SÜLINCZ. Német falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrótzhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[3]

Fényes Elek szerint „Sülincz, vindus falu, Vas vgyében, a lendvai uradalomban, 39 kath., 146 evang. lak. Ut. p. Radkersburg.”[4]

Vas vármegye monográfiája szerint „Sándorvölgy. Házszám 70, lélekszám 451. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Határában kavicsbánya van. A község házai a völgyben szétszórtan épültek. Lakosai mint napszámosok keresik kenyerüket a munkaidőben, más vidékeken.”[5]

1910-ben 467, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Iskoláját Hartner Géza muraszombati nagyiparos építtette 1913-ban. Első tanítója Julij Shermann volt. Önkéntes tűzoltóegylete 1932-ben alakult.

A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Hideg-kút a Sándorvölgytől Nádorfa felé menő út közelében található. Kis faházikót építettek föléje. A legenda szerint a törökök a közelében egy arany bölcsőt ástak el. Vize sohasem apad el, sem kemény fagy, sem a legnagyobb szárazság idején.
  • Műemlék az 1913-ban épített régi iskola épülete. 1962-ig működött, de a folyamatos karbantartásnak köszönhetően ma is jó állapotban van.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye