Mátyásdomb (Szlovénia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mátyásdomb (Mačkovci)
Mátyásdomb kápolnája.
Mátyásdomb kápolnája.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régió Pomurska
Község Battyánd
Rang falu
Alapítás éve 1486
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9202
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 217 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 271 m
Terület 5,55 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Mátyásdomb (Szlovénia)
Mátyásdomb
Mátyásdomb
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 47′ 00″, k. h. 16° 09′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 00″, k. h. 16° 09′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyásdomb témájú médiaállományokat.

Mátyásdomb (korábban Macskócz, szlovénül: Mačkovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Macskóc-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1486-ban "Mwskowcz" alakban említik először. Kisnemesek birtoka volt.[2] A Széchy, majd 1685-től a Nádasdy család birtoka. A Szapáry család 1690-ben lett birtokos a településen, ahol a 20. század elején kastélyt is épített.

Vályi András szerint "MACSKÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, legelője, és fája tűzre elég van, de földgye soványas." [3]

Fényes Elek szerint "Macskocz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 30 kath., 58 evang. lak." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Mátyásdomb, kis vend falu 24 házzal és 161 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Itt van a báró Pável-család szép és kényelmesen berendezett úrilaka." [5]

1910-ben 225, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 217 lakosa volt. 2009-ben a Marof cég új borfeldolgozóját és pincéjét adták át a településen.

Fájl:OŠ Mačkovci.jpg
Az alapiskola épülete

Nevezetességei[szerkesztés]

A falutól nyugatra áll a Szapáry-család 1905-ben épített kétemeletes tornyos vadászkastélya, mely a család nyári rezidenciája volt. A helyiek vend nyelven Marof-nak nevezték el, amely német eredetű szó, birtok, gazdaság jelentése van. Berendezése eredeti, ma a Marof borászati cég tulajdona. Borospincéjét 2009-ben újították fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 11.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye