Ugrás a tartalomhoz

Alsócsalogány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsócsalogány (Dolnji Slaveči)
Alsócsalogány kápolnája.
Alsócsalogány kápolnája.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségFelsőlendva
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterDaniel Kalamar
Irányítószám9264
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség397 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület5,52 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 16° 04′ 07″46.796092°N 16.068717°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 16° 04′ 07″46.796092°N 16.068717°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsócsalogány témájú médiaállományokat.

Alsócsalogány (szlovénül Dolnji Slaveči, vendül Dolenji Slaveči, vagy Spoudnji Slaveči, németül: Unter Slabitsch) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól északnyugatra található, szórt dombvidéki település, lakóinak száma 416 fő, egyházilag Vízlendva része. Szomszéd települése Felsőcsalogány (Gornji Slaveči).

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1365-ben Felsőcsalogánnyal együtt történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor "Alsozaloucha" néven szerepelt, s a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Alsozaloucha in dystrictu Waralyakurniky" néven említik. 1387-ben Dobra várának tartozékai között sorolják fel. 1499-ben "Alsozalocha" a neve. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett. 1698-ban a győri egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvében "Alsó Szlavecsa" a felsőlendvai plébániához tartozik. A 19. századig a Nádasdy család birtoka volt.

Vályi András szerint " SZLAVECZA. Alsó, és Felső Szlavecza. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Nádasdy Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Szent Györgynek szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint " Alsó-Szlavecsa, vindus falu, Vas vmegyében, szinte a f.-lendvai uradalomban, sovány köves hegyes vidéken. Ut. p. Radkersburg 1 1/2 óra."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Alsó-Csalogány, vend község, 133 házzal és 707 r. kath. és ág e. lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Muraszombat. Földesura a Nádasdy-család volt."[4]

1890-ig "Alsószlavecsa" néven szerepelt a térképeken, azután magyarosították "Csalogány"-ra a nevét, a szomszédos Felsőcsalogánnyal együtt, amit a vend "slaviček" azaz csalogány szóból vezettek le, szlovén oldalról viszont helytelennek ítélik ezt a megállapítást. Többen úgy vélik, hogy a slaveči névalak a szláv elnevezésre vezethető inkább vissza, itt jelenesetben a településeket lakó délszláv szlovénokról van szó. 1890-ben már Alsócsalogány néven 707 lakosából 657 szlovén és 50 német volt. 1898-ban 707 lakója volt, amelyek nagy része katolikus, kisebbrészt evangélikus vallásúak voltak. 1919-ben 793 lakója szinte mind szlovén volt. A 19. századig a Nádasdy-család birtokolta. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.

Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1921–ben 820 lakosa volt, ebből 813 szlovén, 6 német és egy egyéb nemzetiségű. 522 katolikus és 298 evangélikus vallású volt. 1931-ben 812 lakosa volt. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1961-ben 668 lakost számláltak a településen. 1971-ben 647 lakosa, 142 háza és 140 háztartása volt. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 416 lakosa volt.

Küzmics Miklós emléktáblája Alsócsalogányban

Híres emberek[szerkesztés]

A faluban született Küzmics Miklós, aki 1780-ban lefordította a négy evangéliumot vend nyelvre, ezzel megalapozta a magyarországi szlovének nyelvjárásának sztenderdjét. Ugyancsak itt született Küzmics György a történelmi őrségi kerület esperese és Anton Vratuša szlovén politikus.

Források[szerkesztés]

Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982. Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye