Adorjánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adorjánfalva (Odranci)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Adorjánfalva
Rang községközpont
Alapítás éve 1375
Polgármester Ivan Markoja
Irányítószám 9233
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 1619 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 249 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 6,9 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Adorjánfalva (Szlovénia)
Adorjánfalva
Adorjánfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 35′ 00″, k. h. 16° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 00″, k. h. 16° 16′ 30″
Adorjánfalva község elhelyezkedése
Adorjánfalva község elhelyezkedése
Adorjánfalva weboldala

Adorjánfalva (korábban Adriáncz, szlovénül Odranci) község Szlovéniában, a Muravidéken.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 13 km-re délkeletre, a Csernec-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1375-ből származik "Adrianfiamyalhaza" néven. 1381-ben "pred. Michaelis filii Adriani" alakban említik. 1411-ben és 1428-ban "Poss. Adrianch" néven Nemti várának tartozékai között sorolják fel. 1430-ban "Adoriancz", 1524-ben "Oderyancz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1481-ben akkor említik, amikor a Bánffyak császári csapatok által elpusztított birtokait a király mentesíti az adófizetés alól.

Először az Bánffy család alsólindvai (Lendva) ága birtokolta, aztán a Csáky család birtokába jutott. A 19. században a Gyika család birtoka volt.

Vályi András szerint " ÁDRIÁNTZ. Tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatintzi Uradalomban, Belatintzhoz, mellynek filiája nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, réttye is elég; de más fogyatkozásaiért harmadik Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint " Adriáncz, falu, Zala vgyében, a rónán, A. Lendvához 2 óra, Gyikáné asszonyságé; lakják vandalusok, kik semmit sem tudnak magyarul. A földmivelés, és a marhatenyésztés náluk virágzik. – Itt ezen helység a többi közel lévőkkel együtt a Mura-folyam mellett leginkább szép lovakkal dicsekedhetik. – Lakosi mind tehetős és gazdag emberek, és r. kath. vallásuak. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, hajdina, kukoricza, köles, és mindenféle isméretes nyári takarmány nagy mennyiségben." [4]

1910-ben 1624, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 1619 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest 1890.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]