Adorjánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adorjánfalva (Odranci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAdorjánfalva
Rangközségközpont
Alapítás éve1375
PolgármesterIvan Markoja
Irányítószám9233
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség1632 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség249 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület6,9 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′, k. h. 16° 17′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 16° 17′
Adorjánfalva község elhelyezkedése
Adorjánfalva község elhelyezkedése
Adorjánfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adorjánfalva témájú médiaállományokat.

Adorjánfalva (korábban Adriáncz, szlovénül: Odranci) település és egyben az azonos nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken. A település mindig szlovén lakosságú volt, az „Adorjánfalva” nevet a 19. század végi földrajznév-magyarosítási hullám során kapta. Ez e név azóta feledésbe merült, a helyi magyarok sem használják, a térképeken nem szerepel.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 13 km-re délkeletre, a Csernec-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1375-ből származik "Adrianfiamyalhaza" néven. 1381-ben "pred. Michaelis filii Adriani" alakban említik. 1411-ben és 1428-ban "Poss. Adrianch" néven Nemti várának tartozékai között sorolják fel. 1430-ban "Adoriancz", 1524-ben "Oderyancz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1481-ben akkor említik, amikor a Bánffyak császári csapatok által elpusztított birtokait a király mentesíti az adófizetés alól.

Először az Bánffy család alsólindvai (Lendva) ága birtokolta, aztán a Csáky család birtokába jutott. A 19. században a Gyika család birtoka volt.

Vályi András szerint " ÁDRIÁNTZ. Tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatintzi Uradalomban, Belatintzhoz, mellynek filiája nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, réttye is elég; de más fogyatkozásaiért harmadik Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint " Adriáncz, falu, Zala vgyében, a rónán, A. Lendvához 2 óra, Gyikáné asszonyságé; lakják vandalusok, kik semmit sem tudnak magyarul. A földmivelés, és a marhatenyésztés náluk virágzik. – Itt ezen helység a többi közel lévőkkel együtt a Mura-folyam mellett leginkább szép lovakkal dicsekedhetik. – Lakosi mind tehetős és gazdag emberek, és r. kath. vallásuak. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, hajdina, kukoricza, köles, és mindenféle isméretes nyári takarmány nagy mennyiségben."[4]

1910-ben 1624, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 1619 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest 1890.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]