Drávasiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávasiklós (Čukovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Perlak
Jogállás falu
Polgármester Dragutin Glavina
Irányítószám 40325
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 318 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávasiklós (Horvátország)
Drávasiklós
Drávasiklós
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 20′ 45″, k. h. 16° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 45″, k. h. 16° 42′ 30″

Drávasiklós (horvátul Čukovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 23 km-re, Perlaktól 7 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település pontos keletkezési ideje nem ismert, de története a csáktornyai uradalom történetéhez kötődik, melyhez évszázadokon át tartozott. Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " CSUKOVETZ. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecz mellett, ’s ennek filiája, közép termékenységű tulajdonságaihoz képest, második Osztálybéli." [2]

1910-ben 609, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 318 volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab tiszteletére szentelt kápolnája a 19. század közepén épült.
  • A Lipics család a falutól délnyugatra fekvő mező közepén kis torony nélküli kápolnát építtetett Szent János, Szűz Mária és Mária Magdolna szobraival.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 16.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.