Drávasiklós
| Drávasiklós (Čukovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Perlak |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dragutin Glavina |
| Irányítószám | 40325 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 257 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 46″, k. h. 16° 42′ 29″46.346000°N 16.708000°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 46″, k. h. 16° 42′ 29″46.346000°N 16.708000°E | |
 | |
Drávasiklós (horvátul: Čukovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 23 km-re, Perlaktól 7 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település pontos keletkezési ideje nem ismert, de története a csáktornyai uradalom történetéhez kötődik, melyhez évszázadokon át tartozott. Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " CSUKOVETZ. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecz mellett, ’s ennek filiája, közép termékenységű tulajdonságaihoz képest, második Osztálybéli."[2]
1910-ben 609 horvát anyanyelvű lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 318 volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4][5] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 335 | 383 | 407 | 463 | 502 | 609 | 671 | 588 | 632 | 540 | 485 | 393 | 370 | 328 | 318 | 332 | 257 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jakab tiszteletére szentelt kápolnája[6] a 19. század közepén épült, 1864-től említik. Négyzet alaprajzú épület, félköríves szentéllyel. A főhomlokzat két félkör alakú fülkére és egy bejáratra van osztva, az oromzaton pedig egy harmadik fülke is található, benne Szent Rókus szobrával. A kápolna belsejét sekély pilaszterek sora díszíti. Az építés idejéből származik a Szent Jakab-oltár.
- A Lipics család a falutól délnyugatra fekvő mező közepén kis torony nélküli kápolnát építtetett Szent János, Szűz Mária és Mária Magdolna szobraival.
- A Ludbreg – Kapronca út déli oldalán kiemelkedő helyen található a Szent Miklós ortodox templom[7] temetővel körülvéve. A rendelkezésre álló adatok szerint 1756-ban épült, és bár rusztikus és egyszerű kivitelezésű, de stílusosan illeszkedik a barokk kor fennmaradt hagyományos templomai közé. A mai napig szinte eredeti formájában maradt fenn, kivéve a 19. század első felében épített harangtornyot. A templom hosszúkás téglalap alaprajzú, félkupolás apszissal, famennyezettel, mely a hajó teljes hosszában húzódik. Az egyszerű belső teret a fából készült neoklasszicista stílusú ikonosztáz uralja, kórusokkal és gyertyatartókkal.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1110.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4751.
