Söjtör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Söjtör
Festetics-kastély
Festetics-kastély
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Könyves Gábor (független)[1]
Irányítószám 8897
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1450 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Söjtör (Magyarország)
Söjtör
Söjtör
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 16° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 16° 51′ 13″
Söjtör (Zala megye)
Söjtör
Söjtör
Pozíció Zala megye térképén
Söjtör weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Söjtör témájú médiaállományokat.

Söjtör község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Söjtör község Zala megyében, annak közel súlypontjában, Zalaegerszeg és Nagykanizsa között, Zalaegerszegtől 20 km-re délre fekszik.

Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán Tófej állomáson leszállva, onnan közúton 4 km-t haladva közelíthető meg.

Közúton: északról a Bak községen átmenő 75-ös (KeszthelyRédics) országos főútról Bak előtt dél felé kanyarodva 8 km-t haladva közelíthető meg. Délről Pusztaszentlászló községből észak felé indulva 3 km-re kezdődik Söjtör fő utcája. A településen a Zalaegerszeg–Borsfa–Nagykanizsa helyközi autóbuszjáratnak három megállóhelye van. A jellegzetes szalagfalu-szerkezet az utóbbi száz évben mellékutcákkal is bővült. A község keleti oldalán jellegzetes zalai dombvidék húzódik, nyugati oldalán lapályos mezők és legelők találhatók.

Története[szerkesztés]

Deák Ferenc

A 17. században több nemesi család lakta a települést: köztük a Mátay család és a söjtöri Patay család. Később, a Séllyey család majd az 1650-es évek közepén jelent meg Söjtörön. Séllyey István volt az első aki földet és jobbágyokat bírt a faluban; felesége, söjtöri Patay István és Bán Erzsébet lánya volt. Neje, söjtöri Patay Judit úrnő révén jutott hozzá a szántókhoz, erdőkhöz, szőlőkhöz. Patay István egy másik lánya, söjtöri Patay Erzsébet 1670 körül lett Mátay Farkas felesége, aki házaságán keresztül szerzett szintén egy jelentős birtokrészt Söjtörön.[4]

Évtizedekkel később, pókafalvi Póka Gábor és söjtöri Patay István malmot és italmérő helyet építettek együtt a 18. század elején Söjtörön. Póka Gábor és szenttamási Bertalan Klára lánya nemes Sümeghy Ferencné pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) volt. Házaságukkal a lovászi és szentmargitai Sümeghy család is lett birtokos a településen. István fia, söjtöri Patay László (1738-1795), baranyay Anna férje volt, akitől többgyermeke született, köztük söjtöri Patay Rozália (1779-1845), nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabíró felesége volt. Patay Rozália úrnő házasságával, a nemesnépi Marton család is jutott földbirtokhoz és jobbágyokhoz Söjtörön.

A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család szintén tartozott a jelentős söjtöri földbirtokosok kozé. Deák Gáborné Hertelendy Anna úrnő örökölte az édesapja egész vagyonát, a söjtöri birtokot beleértve. Később, Deák Gábor és Hertelendy Anna fiai, idősebb Deák Ferenc és öccse Deák József 1803. május 24.-én Kehidán szerződést kötöttek a földbirtokai felosztása ügyében: a legidősebb testvérnek jutott a söjtöri és a tófeji nemesi "udvarhey", a hozzátartozó majorsági és úrbéres földekkel, rétekkel és szőlőkkel, és a legfiatalabbnak viszont a tárnoki és a hahóti birtok a muraközi szőlőkkel.[5]

A Festetics család birtokolta a községben található főkastélyt. Híres tulajdonosai gróf Festetics Sándor (1805–1877), majd lánya, Festetics Mária grófnő (1839–1923), Erzsébet királyné kedvenc udvarhölgye voltak.

1892-ben a legnagyobb földbirtokosok nyirlaki Tarányi Ferenc, a söjtöri Deák-birtok örököse, akinek a nagynénje, a gyermekteleneül elhunyt nyirlaki Tarányi Józsefné kehidai Deák Klára (1793-1859) volt, a hazabölcse nővére.[6] Továbbá, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) országgyűlési képviselő özvegye, Séllyey Magdolna (1822-1901) asszony, akinek mind édesapja Séllyey Elek, mind férje, kehidai Deák Ferenc közeli barátja volt; úgy szintén, Deák Ferenc kortársa, nemesnépi Marton Pál (1806-1893), és maga tolnai Festetics Mária grófnő is.[7]

A 19. század végén és a 20. század első két évtizedében, a kastélyban gyakran voltak vendégségben zalai nemesek, és a lakói között található volt pl: Séllyey Elek, Sümeghy Ferenc és később, lányának, boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924) fiai, boldogfai Farkas Tibor, boldogfai Farkas Dénes, valamint barátjuk, miskei és monostori dr. Thassy Kristóf (18871963),[8] nemesnépi Marton Pál lánya, nemesnépi Marton Róza (1855-1933), Fábián Ilona, Pajthy Emília és Tarányi Ferenc főispán. Utolsó tulajdonosa a kastélynak gróf Festetics Sándor (18761944), Mária grófnő unokaöccse (aki, testvérének, Festetics Viktornak a fia volt).[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab-templom
  • Deák-kastélyDeák Ferenc szülőháza. Ebben az épületben született 1803. október 17-én Deák Ferenc, „a haza bölcse”. A kúriát 1785 környékén építtette apja.
  • Deák-kút
  • Festetics-kastély – A Festetics család 1820 körül klasszicista stílusban épült kastélya, ma általános iskolaként működik.
  • Turul-szobor[10]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Söjtör települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 18. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Söjtör. Száz magyar falu könyvesháza. Söjtör c. kötet borítója. Írta: BUZA PÉTER. Szerkesztette: PÁLFFY GÉZA
  5. Molnár András — A fiatal Deák Ferenc, Bp., 2003. 27.o.
  6. MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNETI ADATTÁR
  7. Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)1892-11-27 / 48. szám
  8. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Arcanum, 2012. (725. o.)
  9. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Sojtor/pages/018_a_kastelylakok.htm
  10. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés]

  • Szerk: Ördögh F.: Zala Megye Földrajzi Nevei (85. településszám / 209-210. old.) - ZMT Zalaegerszeg, 1964. - (Szegedi Nyomda: 64-1146 szám)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Söjtör témájú médiaállományokat.