Farkas Tibor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
dr. boldogfai Farkas Tibor
Zala megyei legitimista politikus[1]
Zala megyei legitimista politikus[1]
Született 1883. április 14.
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Felsőbagod, Zala vármegye
Elhunyt 1940. március 26. (56 évesen)
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Zalaegerszeg, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa pálfiszegi Pálffy Judit (19061993)
Szüleiboldogfai Farkas József (18571951)
lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (18581924)
Foglalkozása jogász, képviselő[2]
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái Cambridge-i Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz dr. boldogfai Farkas Tibor témájú médiaállományokat.
Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (18571924), dr. boldogfai Farkas Tibor édesanyja
Farkas Tibor tartalékos huszárkapitány
Boldogfai Farkas Tibor (1883-1940) országgyűlési képviselő

Boldogfai Farkas Tibor József Imre (Felsőbagod, 1883. április 14.Zalaegerszeg, 1940. március 26.)[3][4][5] jogász, nemzetgyűlési képviselő (1922–1926), majd országgyűlési képviselő (1931–1935), ügyvéd, huszárezred tartalékos kapitánya, földbirtokos, Zala vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságainak a tagja, valamint az Országos Kaszinónak tagja. A Legitimizmus egyik kiemelkedőbb képviselője.[6][7]

Élete[szerkesztés]

Fiatalkora[szerkesztés]

Farkas Tibor és felesége, pálfiszegi Pálffy Judit

Farkas Tibor a Zala megyei tekintélyes nemesi származású boldogfai Farkas családban született. Atyja, boldogfai Farkas József (18571951), jogász, országgyűlési képviselő, földbirtokos, anyja, a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarja lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (18581924) volt. Apai nagyapja, boldogfai Farkas Imre (18111876), jogász, földbirtokos, táblabíró, a zalaegerszegi főszolgabíró volt az 1848-as forradalom alatt. Anyai nagyapja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (18191869), jogász, söjtöri földbirtokos, aki szintén főszolgabíró volt az 1848-as forradalom alatt, majd később, országgyűlési képviselő 1865-ben és 1869-ben, és egyben Deák Ferencnek jó barátja is volt. Anyai nagyanya, Sümeghy Ferencné sellyei Séllyey Magdolna (18221901) asszony volt, akinek az apja, séllyei Séllyey Elek (17881850), zalai alispán, jogász, földbirtokos. A lovászi és szentmargitai Sümeghy család révén leszármazottja volt a nádasdi Nádasdy-, a Buzád-Hahót nembeli csányi Csány-, a meszléni Meszlényi- és több más előkelő családnak is. Farkas Tibor apai dédszülei, boldogfai Farkas János (17741847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja 18321835 között, földbirtokos,[8] és a besenyői és velikei Skublics család sarja, besenyői és velikei Skublics Angéla Cecília (17751839) asszony voltak. Anyai oldalon Farkas Tibor nagybátyja, nemes Csertán Károly (18451919) zalai alispán, földbirtokos, akinek a felesége, lovászi és szentmargitai Sümeghy Magdolna (18551929) asszony volt. Farkas Tibor öccse, boldogfai Farkas Dénes (18841973), országgyűlési képviselő; bátyja, boldogfai Farkas Kálmán (18801944) zalai főszolgabíró volt.

Elemi iskoláit magánúton, a középiskolát a bécsi Theresiánumban és magánúton végezte, Sopronban tette le az érettségit. A bécsi és a budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi fakultását hallgatta és itt szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. A doktorátus megszerzése után letette az ügyvédi vizsgát és 1910-ben Angliába ment, hol 3 évig a Cambridge egyetemet hallgatta.[9] Fiatal korában, felsőőri Fábián Ilona (18741939), felsőőri Fábián János mérnök lánya, szerelmes volt Farkas Tiborba; a szerelem azonban nem volt kölcsönös, és addig Farkas Tibor inkább egyre jobban merült bele a jogi tanulmányaiba, Fábián Ilona végül hajadonként hunyt el. Farkas Tibor közgazdaságtant és közjogot tanított a London School of Economicson, és tapasztalatszerzés céljából körutakat tett Anglia ipari körzeteiben, hogy tanulmányozhassa a munkáskérdést és a sztrájkjogot.[10] 1912-ben a londoni egyetemen előadást tartott a közgazdasági kérdésekről. 1913-ban visszatért Magyarországra, s bíróként dolgozott tovább. 1910 szeptemberében a pécsi megyés püspök Farkas Tibort a pécsi püspöki jogakadémiához tanárrá nevezte ki.[11]

1911 szeptemberében a londoni egyetem közgazdasági és politikai fakultása ciklikus előadások tartására meghívta Tibort, aki a tél folyamán három előadássorozatot tartott a magyar alkotmányról, az osztrák közgazdasági irodalom újabb irányairól és pénzügyi jog köréből. Természetesen nem először tartott előadásokat a londoni egyetemen, ismert magyarjog-tudós személyiség volt.[12] 1913 szeptemberében, Farkas Tibor felsőbagodi ügyvédet, aki hosszú ideje tevékenykedett Nagykanizsán, az igazságügyi miniszter a monori királyi járás bírósághoz albírónak nevezte ki.[13] 1914 februárjában az igazságügyminiszter Londonba küldte a sztrájkjog és munkáskérdés tanulmányozására. A háború kitörése félbeszakította londoni tartózkodását és mint tartalékos huszárhadnagy bevonult ezredéhez.[14]

Az első világháború alatt a 11. huszárezred tagjaként teljesített szolgálatot, az olasz és orosz harctereken volt a háború végéig és az ellenség előtt tanúsított magatartásáért a bronz Signum Laudisszal és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. 1918-ban századosi rangban szerelt le. A Károlyi Mihály-kormány alatt behívták a bírósághoz, de arra való hivatkozással, hogy mint bírónak joga van a kormány rendelkezéseit bírálni, nem tette le a hivatali esküt, mert a kormányt törvénytelennek tartotta; Tibor és családja monarchista volt. A forradalom után visszavonult söjtőri birtokára és onnantól ott gazdálkodott. 1918-ban kapcsolódott be a politikába. Farkas Tibor nagyon jó barátságot ápolt vitéz hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (18891933) pacsai szolgabíróval, uvardi és básti dr. Udvardy Jenő (18801941) kormányfőtanácsossal, valamint pálfiszegi Pálffy László (18721946) pacsai főszolgabíróval, aki egyben az apósa is lett. Farkas Tibornak és nejének, pálfiszegi Pálffy Juditnak a lakóhelye a bagodi boldogfai Farkas kúria, amelyet nagybátyjától, boldogfai Farkas Gábortól (18631926) örökölt.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

Az 1922-es nemzetgyűlési választásokon mandátumot szerzett a zalaegerszegi választókerületben Friedrich István korábbi miniszterelnökkel és Briglevics Károly ügyvéddel szemben, és ettől fogva kisebb megszakításokkal egészen 1935-ig tagja volt az országgyűlésnek. Világnézetét a határozott legitimizmus jellemezte, a parlamentben tett felszólalásai is ezt tükrözték, emellett gyakran fejtette ki gondolatait a gazdatársadalom érdekében.

Saját indoklása szerint, ő azért nem tartozott politikai párthoz, és így jelöltette magát, mert „a legitimizmus nem fér bele egyik pártba se”.[15] 1923. január 19-én Farkas Tibor a nemzetgyűlés ülésén Otto von Bismarck elveit a nemzetről példakép állítva, azt nyilatkozta, hogy „Ebben benne van az is, hogy igenis a nemzetnek, amely tudatában van annak, hogy köröskörül ellenségek veszik körül, hogy természetes határai nincsenek, számolnia kell azzal, hogy minden egyes tagjától fokozottabb szolidaritást vár el, hogy annak a nemzetnek számolnia kell azzal, hogy igenis vannak, lehetnek pillanatok, amikor minden társadalmi és osztálykülönbség nélkül egymás mellett kell állania mindenkinek, aki nem tartja magát konjunktúraembernek, megmondom őszintén, konjunktúrakereszténynek, konjunktúra-szociáldemokratának és konjunktúra-politikusnak, egyáltalában mindenkinek, aki képes arra, hogy a kellő pillanatban ráeszméljen, hogy egy földön, egy területen élő emberek között, kell hogy kifejlődjék egy olyan szolidaritás, amely minden körülmények között, ha jóakaratot lát, tud felejteni és tud megbocsátani.[16] A Horthy korszak alatti címzések és megszólítások inflációját ellenezte; nem tartotta helyesnek, hogy a „tekintetes úr” megszólítás leértékelődjön, és azt hogy ennyire sokan, és ennyire könnyelműen, az annál magasabb „méltóságos úr” megszólítással éljenek. Ezen állásponttal kapcsolatban, Farkas Tibor, azt állította hogy: „a tekintetes vármegyének tekintetes alispánjából miért legyen méltóságos alispán, és miért legyen Magyarországon eggyel több a méltóságos nyomorgó, ezt megérteni nem tudom, ebben eredményt nem látok.” Ez szoros összefüggésben állt azzal a hosszú parlamenti vitákkal, amelyek tárgyalták az alispánok előléptetését az V. fizetési osztályba, amelyet Farkas Tibor ellenzett. Ezekhez a fizetési és rangsori módosításokhoz Farkas Tibor azt jelentette ki, hogy „…közigazgatásunk nem tökéletes, hogy a közigazgatásnál igenis vannak bajok, ezt én tagadásba nem veszem, de e bajoknak nem az országos létszám hiánya és nem a különböző rangsor hiánya az oka, hanem az, hogy szerintem a közigazgatásban több szívnek, több szaktudásnak, több gerincnek kellene lennie, ezenfelül több szorgalomnak is.”.[17] 1924-ben Farkas Tibor édesanyja, Farkas Józsefné Sümeghy Rozália elhunyt, és azután a Sümeghy család söjtöri földbirtokai felosztásra kerültek, és Tibor és testvérei földbirtokos helyzet kristályosodott ki a harmincas évek elejére. Farkas Tibor Alsóbagodban 149 kh-as, Felsőbagodon 66 kh-as,[18] és Söjtörön egy 117 kh-as földbirtokkal rendelkezett: összesen 332 kataszteri holdja volt.[19] 1924. október 31-én gróf Bethlen István miniszterelnök nagy beszédet tartott a házszabályrevizió mellett;[20] két ellenzéki képviselő viszont nemegyetértést mutatva a miniszterelnökkel, november 20-án, gyulai Gaál Gaszton és Farkas Tibor kiléptek a parlamenti házszabályreviziós bizottságból.[21]

1925-ben Zala vármegye törvényhatósági ülésén a legitimista boldogfai Farkas Tibor képviselő helytelenítette a kormányzó születés- és névnapjának megülését. Tibor kihangsúlyozta, hogy „...minden pompával járó ünnepséget kerülni keli, mikor az ország csonka s királyság vagyunk király nélkül. Ha ünnepről lehetne szó, az csak gyászünnep lehetne”.[22] 1925-ben a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányába választották meg.[23] 1926 elején, nagy vita zajlott a nemzetgyűlésen; Apponyi Albert gróf a kormány ellen szavazott, mert az ellenzékkel együtt elfogadta Farkas Tibor indítványát, amely tudvalevőleg a parlamenti vizsgálóbizottságnak hatósági jogkörrel való felruházását javasolta, azzal, hogy a jogilag ekként felfegyverzett bizottság folytassa munkáját és a frankügy minden szereplőjét eskü alatt hallgassa ki, azokat pedig, akik eddig nem óhajtottak megjelenni a bizottság előtt, vagy megjelenésük dacára sem akartak bizonyos kérdésekre felvilágosítást adni, a törvény kényszerítő eszközeivel kötelezhesse, tanuságtételre. A keresztény gazdasági pártnak elnöke, Zichy János gróf nagy figyelemmel hallgatta ugyan végig Bethlen István gróf beszédét, de a szavazás elől eltávozott. Az 1926. március 24-én tartott szavazás eredménye az volt, hogy a nemzetgyűlés nagy többsége elvetette Farkas Tibor indítványát.[24] Október 21-én a parlamentben kezdték meg a felsőház vitáját; Farkas Tibor nyíltan jelentette ki, hogy: „Én a főrendiház megszüntetését, mint ahogy azt a javaslat tervezi, a legnagyobb mértékben ellenzem, mért ez lesiklás arról az egyenes útról, amelyen a régi nemzetgyűlés járt és a mostani is jár és azonkívül áldozatokat is jelent ez a reform, még pedig minden ellenérték nélkül. Szerintem a magyar alkotmány nem olyan gazdag intézményekben, hogy bármelyiket is nélkülözhesse és lehetetlenné tegye, hogy a jövőben az ország hasznára válhasson”.[25]

Tevékeny munkát végzett a vármegye törvényhatósági bizottságában is, amely örökös tagjává választotta. Neve az 1927-ben felállt felsőház egyik lehetséges zalai delegáltjaként is felmerült, de ellenzéki gondolkodása miatt végül nem választották meg: Kray István báró 38%-kal nyert, és Farkas Tibor 37,2%-kal vesztett. Mint érdekesség megemlítendő, hogy Briglevics Károly, az előző kampányban még Tibor kampányvezetője volt. Hamarosan a pártok, mindkét oldal a helyi bírósághoz fordult. Kérték, a választások érvénytelenítését és újabb kiírását. Azonban gróf betleni Bethlen István miniszterelnök beavatkozott; Zalaegerszegre utazott és beszédet tartott az Arany Bárány szálloda előtti téren, amellyel Krayt támogatta, így Kray István maradt a megválasztott az első körben. A második körben az addig tartózkodók is Kray mellett szavaztak és így az 1927-es országgyűlési választáson lett a győztes Farkas Tiborral szemben. Ezt nem fogadták el a vesztesek és hamarosan, a közigazgtási bíróság megkezdte a zalaegerszegi petíció érdemi tárgyalását. Zalaegerszegen tudvalevőleg Kray István báró egységespártit választották meg képviselővé és a választás ellen Farkas Tibor választói nyújtottak be terjedelmes petíciót; dr. Udvardy Jenő ügyvéd az élén, aki terjesztette elő a mandátumot támadók érdemi kifogásait. Az ügyvéd kérte, hogy a biróság a választási törvény 103. szakasza alapján Farkas Tibort mondja ki Zalaegerszeg megválasztott képviselőjének, amennyiben pedig ennek a kérésnek nem ad helyet, akkor semmisítse meg a választást. Részletesen előadta az ügyvéd, hogy Bak községben a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a megengedettnél sokkal hamarabb zárták le a szavazást és igy 202 egyén nem szavazhatott le, a törvény 126. szakaszának második bekezdése értelmében. Sárhida községben hetvenegy, Bocfölde községben 174, Zalapalaka községben 51 szavazó nem szavazhatott le a hatórai szavazási idő be nem tartása miatt. Sárhida községben 16-an szavaztak Kray báróra, de a főjegyzőkönyvben 84 szavazót vettek a javára, tehát 68 szavazatot meghamisítottak, ami miatt bűnvádi eljárás is van folyamatban. A Kray báró elleni választásról szóló petícióval végül nem jutottak érdemes ügyre. Farkas Tibor kimaradt a választásból.[26]

Mélyen katolikus és konzervatív volt, így megnyilvánulásaiban az antiszemitizmusnak nyomát sem lehet találni, és később sem tartott kapcsolatot a Nyilaskeresztes párttal, nem is támogatta. Pehm József korábbi támogatóinak egyike is Kray báró mellett szavazott. Farkas választói bázisa igazán heterogén volt, a társadalom valamennyi rétegéből kapott voksokat. Altisztek, értelmiségiek, kisiparosok és tisztviselők voltak köztük. 1930. októberáben kezdődött egy izgalmas választási harc a pacsai kerületben, ahol Farkas Tibor versenyzett Andaházi Kasnya Béla egységespárti jelölttel szemben.[27] 1930. október 15-én zajlott a választás; délután két órakor, összevéve a falvak szavazatait: Farkas Tibornak 2241, Kasnyának pedig 375 szavazata volt. Nemesszentandrás község egymaga 118 szavazatot juttatott Farkasnak, míg Kasnyának csak hetet, Nemessándorháza pedig 148-alt Farkasnak, míg Kasnyának csak 4-et. Délután három órakor az egész kerületben futótűzként terjedt el a hír, hogy a kormánypárt jelöltje, andaházi Kasnya Béla, meddőnek találta a küzdelmet és a biztos bukás elől csak úgy menekülhetett meg, hogy bejelentette a visszalépését. Ezt a hírt a választási elnök is megerősítette és igy Farkas Tibor, ellenzéki képviselő lett a pacsai kerület egyhangúlag megválasztott képviselője.[28] Farkas Tibort az 19311935. évi ciklusra a pacsai kerület országgyűlési képviselővé választották, a Független kisgazdapárt tagjaként, amelyet gyulai Gaál Gasztonnal együtt alapított. Továbbra is aktív legitimistának bizonyult, az Országos Legitimista Néppárt tagja volt. 1934. október 7-én Székesfehérváron felszólalt a párt gyűlésén, Shvoy Lajos megyés püspök, Huszár Károly, Sigray Antal gróf és Zichy János gróf párttagokkal együtt.[29] 1934 decemberében őrgróf Pallavicini György és Sigray Antal gróf, Farkas Tibor és Buchinger Manó képviselők a genfi vita és genfi eredmények parlamenti tisztázását követelték; Farkas Tibor jó barátságot ápolt Pallavicini őrgróffal, Zichy János gróffal és Sigray Antal gróffal. Valamennyi támadta a kormány külpolitikáját és gyökeres külpolitikai irányváltozást sürgetett támadva a kormány németbarát külpolitikáját.[30][31]

1935. április 3-án a nagy népszerűségnek örvendő Farkas Tibor volt pártonkivüli ellenzéki képviselő, mérkőzött árvátfalvi Nagy Istvánnal, az egységes párt hivatalos jelöltjével a pacsai kerületért. A közhangulat Farkas Tibor megválasztása mellett szólt, de az egységes párt választási vezérkara mindent megtett, hogy ezt a közhangulatot a lehetőséghez képest ellensúlyozza. Farkas Tibor pártonkívüli 3505, Nagy István hivatalos egységes 4260 szavazatot szerzett. A zalaegerszegi kerületben senki nem számított arra, hogy Farkas Tibor pártonkivüli jelölt, a zalamegyei ellenzéki polgárság vezére, lemarad. Hamarosan jelentették fel, hogy Nagy István győzelmét kormány segítségével eszköszölték ki, valamint csalássál szorgalmazták Farkas Tibor bukását.[32] Ekkor Farkas Tibor kimaradt az 19351939. évi parlamenti ciklusból. Szeptember 10-én Zala vármegye közigazgatási bizottságának keddi ülésén Farkas Tibor interpellációt mondott el a Nemzeti Egység Pártja zalamegyéi szervezkedéséről; szóvátette, hogy a kormánypárt szervezkedési munkájában a községi és körjegyzőket igénybe veszi, pártpolitikai iratokat velük kézbesített. Azt kívánta Bődy Zoltán zalai alispántól, vizsgálja meg, hány főszolgabírói hivatalban tudtak erről, hogyan történt az egységespárti iratok iktatása, kiosztása és kézbesítése. Megengedhetetlennek tartja, hogy a községigazgatási bevonják a pártszervezésbe. Állítása szerint, „az önkormányzatnak őrködni kell azon, hogy hivatalos személyek ne teljesíthessenek pártpolitikai szolgálatot”. Farkas Tibor felszólalásában arra mutatott rá, hogy dr. Tabódy Tibor zalai főispán beszédében voltaképpen a mai kormányzati rendszert propagálja. Nem tartja megengedhetőnek, hogy az elnöki székből olyan politikai kijelentések hangozzanak el amelyek ellentétes politikai nézeteket érintenek. Nyomatékosan megállapította, „hogy törvényeink nem engedik meg a közigazgatás igénybevételét pártpolitikai célokra”.[33] Vitéz Tabódy Tibor főispán kijelentette, hogy abban a formában, ahogy Farkas Tibor előadta, nincs tudomása ilyen esetekről. Természetes, hogy a nemzeti egység pártja a maga szervezését törvényes keretek között folytatja és folytatni is fogja. Meg kell érteni és ezt valószínűleg az interpelláló is száz százalékig aláírja, hogy nemzeti egységre szükség van, mert csak így tudjuk állami létünket fenntartani és az ország sorsát jobbrafordítani. A főispán szerint, „a Nemzeti Egység nem párt, hanem nagy felkészülés és összefogás a reformok keresztülvitelére. Ez a korszellemmel jár. Ha hibák történnek is a nemzeti egység szervezésénél, a vezetőket mindig a legjobb szándék tölti el és mindig az ország egyetemes érdekeit nézik”. Farkas Tibor viszontválaszában azt hangoztatta, hogy "a vármegye kövesse Deák Ferencet és alkalmazkodjék a törvényekhez. A törvény nem engedi meg, hogy a közigazgatási tisztviselők részt vegyenek a pártpolitikában".[34] 1939-ben árvátfalvi Nagy István hivatalosan azt közölve, hogy nem indult jelöltnek, a választáson, mert nem kíván a Teleki-kormány és a kerület választó polgárai közé éket verni".[35] Farkas Tibor ismét vállalt jelöltséget a pacsai kerületben; ezt a mandátumot se szerezte meg.

Farkas Tibort 1940. március 23-án vakbélgyulladással szállították be a zalaegerszegi kórházba, ahol műtétet is végeztek rajta, de ez már nem segített rajta; március 26-án hajnali 1 óra 45 perckor hashártyagyulladásban elhunyt Zalaegerszegen. Március 28-án csütörtökön délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra az alsóbagodi temetőben lévő boldogfai Farkas családi sírboltban.


Én király nélküli királyságot elképzelni nem tudok, mint ahogy nem tudok elképzelni arany pengőt sem arany nélkül és nem tudok elképzelni nemzeti egységet a lelkek egysége nélkül

– boldogfai dr. Farkas Tibor

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1929. december 29-én Pölöskefőn Farkas Tibor feleségül vette a pálfiszegi Pálffy család sarját, a nála 26 évvel fiatalabb pálfiszegi Pálffy Juditot (*Pacsa, 1906. augusztus 20. –† Nagykanizsa, 1993. november 27.), aki az Eszter Vilma Judit név alatt született.[36] Farkas Tiborné Pálffy Judit szülei, pálfiszegi Pálffy László Elek (*Pölöskefő, 1872. március 6. –† Pölöskefő, 1946. szeptember 16.),[37] a pacsai főszolgabíró, és vései Véssey Ilona (*Szőkedencs, 1882. február 1.–† Pölöskefő, 1956. február 23.) voltak. Pálffy Judit apai nagyszülei pálfiszegi Pálffy Elek (18401895), földbirtokos és kiskoltai Koltay Karolin (18481873) asszony voltak; anyai nagyszülei véssei Véssey László (18521897), földbirtokos, és nedeczei Nedeczky Emília (18591944) voltak. Véssey Lászlóné Nedeczky Emília anyai nagyatyja, nemes Glavina Lajos (18061885) Zala vármegye főispánja, ügyvéd, országgyűlési képviselő, gelsei birtokos volt.[38] Farkas Tibor és Pálffy Judit házasságából két gyermek született:

  • boldogfai Farkas Elek Tibor László (1932–).
  • boldogfai Farkas Erzsébet (19331982).

Származása[szerkesztés]

Dr. boldogfai Farkas Tibor családfája
dr. boldogfai Farkas Tibor József Imre
(Alsóbagod, 1883. április 14.
Zalaegerszeg, 1940. március 26.)
politikus, országgyűlési képviselő, jogász, huszárkapitány, földbirtokos
Apja:
boldogfai Farkas József
(Alsóbagod, 1857. január 28.
Söjtör, 1951. október 17.)
jogász, politikus, országgyűlési képviselő, földbirtokos
Apai nagyapja:
boldogfai Farkas Imre János Lipót
(Boldogfa, 1811. november 16.
Alsóbagod, 1876. május 25.)

főszolgabíró, földbirtokos

Apai nagyapai dédapja:
boldogfai Farkas János Nepomuk
(Boldogfa, 1774. június 6.-
Alsóbagod, 1847. május 5.)

táblabíró, zalai helyettes alispán
(Szülei: boldogfai Farkas János zalai főjegyző és lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit)

Apai nagyapai dédanyja:
besenyői és velikei Skublics Angéla Cecília
(Bessenyő, 1775. április 7.-
Bagodvitenyéd, 1839. november 25.)
(Szülei: besenyői és velikei Skublics János és zalalövői CSapody Erzsébet)
Apai nagyanyja:
Horváth Alojzia
(Zalaegerszeg, 1831. április 12.
Alsóbagod, 1919. február 15.)
Apai nagyanyai dédapja:
Horváth Imre
Apai nagyanyai dédanyja:
Prunner Róza
Anyja:
lovászi és szentmargitai
Sümeghy Rozália
(Söjtör, 1857. december 19.
Felsőbagod, 1924. március 27.)
Anyai nagyapja:
lovászi és szentmargitai
Sümeghy Ferenc
(Söjtör, 1819. október 20.
Söjtör, 1869. május 25.)
országgyűlési képviselő, földbirtokos
Anyai nagyapai dédapja:
lovászi és szentmargitai
Sümeghy József
(Alsóbagod, 1757. március 20.
Söjtör, 1832. március 10.)
Zala vármegye első alispánja, királyi tanácsos, földbirtokos
(Szülei: nemes Sümeghy Ferenc táblabíró és pókafalvi Póka Marianna)
Anyai nagyapai dédanyja:
Málits Róza
(Türje, 1791. augusztus 31.
Söjtör, 1857. április 22.)
(Szülei: Málits György, türjei falusi mészáros, és Lochner Anna)
Anyai nagyanyja:
séllyei Séllyey Magdolna Rozália Mária Krisztina
(Szentpéterúr, 1822. március 7.
Söjtör, 1901. november 23.)
Anyai nagyanyai dédapja:
séllyei Séllyey Elek
(Alsópusztakove, 1788. október 8. -
Söjtör, 1850. május 17.) zalai alispán, földbirtokos
(Szülei: séllyei Séllyey János, táblabíró, alszolgabíró, és nemes Bedekovich Magdolna)
Anyai nagyanyai dédanyja:
nemes Csertán Rozália
(Söjtör, 1795. december 28. -
Söjtör, 1855. január 13.)
(Szülei: nemes Csertán Károly, táblabíró, főszolgabíró és nemes Vargha Rozália)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Sojtor/pages/018_a_kastelylakok.htm
  2. Sablon:Cite
  3. http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al922_27/238.htm
  4. boldogfai dr. Farkas Tibor születésének bejegyzése
  5. familysearch.org: boldogfai dr. Farkas Tibor gyászjelentése
  6. http://zaol.hu/hirek/zala-a-ket-vilaghaboru-kozott-zala-megye-ezer-eve-xxi-1454963
  7. Zalamegyei Ujság, 1940. január – március (23. évfolyam, 1-72. szám) 1940-03-26 / 68. szám
  8. MNL - ZML - IV. 17. Alispánok és szolgabirák előtti perek
  9. 1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai. A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai. boldogfai Farkas Tibor dr.
  10. Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939, Millecentenáriumi Közalapítvány, 2011 (60. o.)
  11. Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám) • 1910-09-18 / 38. szám
  12. Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám) • 1911-09-24 / 39. szám
  13. library.hungaricana.hu - MagyarPaizs 1913
  14. Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Zala vármegye országgyűlési képviselői
  15. Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939, Millecentenáriumi Közalapítvány, 2011 (101. o.)
  16. Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 8. - 1923. január 19. Ülésnapok 1922-82. 182. o.
  17. Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.Ülésnapok 1922-58
  18. http://library.hungaricana.hu/pdf/save/MLTK_MEGY_ZALA/ZALM_Hl_02/?pg=195&to=195
  19. http://library.hungaricana.hu/pdf/save/MLTK_MEGY_ZALA/ZALM_Hl_21/?pg=158&to=158
  20. Friss Ujság, 1924. október (29. évfolyam, 204-230. szám)1924-10-31 / 230. szám
  21. Az Ujság, 1924. november (22. évfolyam, 232-256. szám)1924-11-20 / 247. szám
  22. Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)1925-09-20 / 38. szám
  23. Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)1925-04-21 / 88. szám
  24. Világ, 1926. március (17. évfolyam, 42-66. szám)1926-03-24 / 61. szám
  25. Magyarország, 1926. október (33. évfolyam, 222-248. szám)1926-10-21 / 239. szám
  26. Magyarság, 1927. május (8. évfolyam, 98-122. szám)1927-05-08 / 104. szám
  27. Kis Ujság, 1930. öktóber (43. évfolyam, 222-248. szám)1930-10-07 / 227. szám
  28. Kis Ujság, 1930. öktóber (43. évfolyam, 222-248. szám)1930-10-15 / 234. szám
  29. library.hungaricana-hu - Pápa és Vidéke 1934
  30. Lapszemle, 1934. december1934-12-15 [1416]
  31. Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 2. Ülésnapok1931-151
  32. Kis Ujság, 1935. április (48. évfolyam, 75-97. szám)1935-04-06 / 79. szám
  33. Pesti Hírlap, 1935. szeptember (57. évfolyam, 198-222. szám)1935-09-11 / 206. szám
  34. Pesti Napló, 1935. szeptember (86. évfolyam, 198–222. szám)1935-09-11 / 206. szám
  35. Ujság, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)1939-05-05 / 102. szám
  36. familysearch.org Farkas Tiborné Pálffy Judit születésének a bejegyzése - Pacsa - Zala
  37. familysearch.org Pálffy László Elek keresztelője - Pölöskefő (In: Zalaszentbalázs)
  38. familysearch.org Pálffy Lászlóné Véssey Ilona halálának a bejegyzése

Források[szerkesztés]

  • Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919–1939. Kiadó: Millecentenáriumi Közalapítvány, 2011
  • Zalai életrajzi kislexikon
  • Paksy Zoltán: A boldogfai Farkas család politikai tevékenysége (1896–1956) (2008. november 6. Zalaegerszeg, Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok)