Udvardy Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Udvardy Jenő
Született 1880. szeptember 26.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1941. november 21. (61 évesen)
Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Házastársa boldogfai Farkas Margit Gabriella (1888-1972)
Foglalkozása jogász, ügyvéd, kormányfőtanácsos

Udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő Farkas Imre (Zalaegerszeg, 1880. szeptember 26.Zalaegerszeg, 1941. november 21.) jogász, magyar királyi kormányfőtanácsos,[1] a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze, a Zala vármegye közigazgatási bizottságának és a nemesi választmányának a tagja, a Zalaegerszegi Uri Kaszinó elnöke, a zalaegerszegi Munkás és Betegsegélyző Egylet elnöke, a Vármegyei takarékpénztár Rt. ügyésze és igazgatóságának tagja,[2] a legitimista zalamegyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt. Felesége, boldogfai Farkas Margit (18881972), földbirtokos, a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke.

Élete[szerkesztés]

Családja és származása[szerkesztés]

Udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, városi képviselő-testületnek a tagja, és felesége, strauszenberghi Strausz Borbála (1861-1952), dr. Udvardy Jenő szülei

Udvardy Jenő a régi római katolikus nemesi származású udvardi és básthi Udvardy családban született Zalaegerszegen. Édesapja, udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), városi képviselő-testületnek a tagja, a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, Zala vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja, édesanyja, a nagylengyeli születésű strauszenberghi Strausz Borbála Margit (1861-1952) úrnő volt. Apai nagyszülei a veszprémi születésű Udvardy Vince (1819-†?), aki majd árendásként, azaz haszonbérlőként került Dadra, Komárom megyébe, és Hoffmann Anna voltak. Anyai nagyszülei strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a zalamegyei gazdakör tagja, nagylengyeli birtokos, és a tekintélyes Zala megyei nemesi boldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas Krisztina (1836-1883) úrnő voltak; Strausz Sándorné Farkas Krisztina szülei boldogfai Farkas Ferenc (17791844), jogász, táblabíró, földbirtokos, és Joó Borbála (18111881) asszony voltak. Udvardy Jenő apai dédszülei udvardi és básthi Udvardy József (1776-1831), a gróf Esterházy család pápai uradalmi ispánja (spanus dominalis), majd a tatai uradalmi tiszttartója (provisor dominalis), és paari Toronyossy Rozália (17781844) asszony voltak.[3]

Apai nagyapjának a bátyja, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1810-1874), teológus, veszprémi kanonok, egyházi író volt. Anyai nagyanyának az öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, andráshidai birtokos volt. Udvardy Jenőnek volt még egy fivére, udvardi és básthi dr. Udvardy Imre (1882-1908), jogász, szolgabíró, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt jegyzője, és egy húga, bozzai dr. Bozzay Jenőné udvardi és básthi Udvardy Rafaella (1887-1987) úrnő, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa.

Udvardy Jenő nagybátyja, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848-1920), állami kereskedelmi iskolai igazgató Zalaegerszegen, aki jelentős társadalmi szerepet töltött be a városban. Ennek az Ignácnak a fia, Udvardy Ignác Ödön (1887-1961) festőművész, aki egyben Udvardy Jenő unokatestvére volt.[4] Udvardy Jenő keresztszülei, az anyai nagybátyja strauszenberghi Strausz Farkas (18631946), MÁV főellenőr, nagylengyeli birtokos, valamint a majdani anyósa, nemesvitai Viosz Mária (1863-1935) kisasszony, aki később férjhez ment boldogfai Farkas Imre (1860-1895) hagyárosi földbirtokoshoz; ugyanakkor keresztszülei is voltak apja unokatestvére, udvardi és básthi Udvardy Gyula (18561898), veszprémi uradalmi ispán, valamint anyai nagynénje, strauszenbergi Strausz Erzsébet (18591930) nagylengyeli földbirtokos kisasszony, a majdani Parragh Gyula (18511928) balatonkenesei postamester neje is.

Társadalmi és politikai pályafutása[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányokat Zalaegerszegen végezte. Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1906. augusztusában megnyitotta az ifjú ügyvéd az irodáját a zalaegerszegi Kossuth utcában a szülei lakásában.[5] Hosszú ideig együtt dolgozott az ügyvédi irodájában a társával, dr. bozzai Bozzay Jenő (18781971) ügyvéd úrral, aki egyben a sógora is volt. 1914. április 19.-én az Országos Ügyvédszövetség alakította zalaegerszegi osztályát, amelynek a pénztárosává Udvardy Jenőt választották meg.[6] Udvardy ismert és tisztelt polgára volt Zalaegerszegnek, az ottani gimnázium igazgatója, a kaszinó elnöke[7] és fontos szerepet játszott a helyi katolikus életben is. Híres volt feleségével együtt vendéglátása miatt és nagy magán könyvtára miatt, valamint a sokféle műkincsek gyűjtő szenvedélye miatt. 1917. szeptemberében dr. Udvardy Jenő ügyvédet felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispán tiszteletbeli vármegyei főügyésszé nevezte ki.[8]

1918 decemberében, a Károlyi Mihály-kormány leváltotta a régi tisztikart, felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispánt is beleértve; megalakították a 38 fős vármegyei központi választmányt, amelynek az egyik tagja Udvardy Jenő volt.[9] 1919. április 21-én a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni az úgynevezett konzervatív Alsólendvai ellenforradalom, melynek a szervezője Fangler Béla, zalai jogász volt. Udvardy Jenő bekapcsolódott a mozgalomba, majd ennek a leleplezése után idézték, letartoztatták, azonban nem börtönözték be.[10]

1928. január 8.-án Serédi Jusztiniánt XI. Piusz pápa püspökké szentelte fel Rómában; a nagy eseményben Udvardy Jenő főügyész Zala vármegyét képviselte.[11] 1928. március 21.-én megválasztották a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara elnökévé, tisztség, amelyet élete végéig töltött be.[12] 1929. augusztus 19.-én jelent meg, hogy a Kormányzó adományozta Udvardy Jenőnek a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet a közélet terén szerzett érdemel elismerésül.[13]

1931-ben kísérletet tett a Zalai Élet című sport, szépirodalmi társadalmi hetilap megjelenítésével, azonban csak egy évig élt a munkája, amibe az összes energiáját és pénzét befektette (ezután évtizedekig nem lesz Zala megyében kulturális hetilap). 1937. augusztus 28.-án, Udvardy jenő kormányfőtanácsost, a helyi közgyűlés nagylengyel község díszpolgárává választotta.[14] A díszpolgárrá választás tulajdonképpen Nagylengyel község válasza volt a nyilasoknak: Dr. Udvardy Jenő a zalaegerszegi hősök szobrának leleplezésén az ünnepi beszédet mondott és élénken kikelt a nyilaskeresztesek ellen, akik a zalai falvakban "Dicsértessék" helyett "Bátorság"-ot köszöntenek. Udvardyt, néhány nappal ezelőtt az elkobzott Bátorság című lapban a nyilas pártiak hevesen támadták és erre Nagylengyel mintegy feleletként díszpolgárrá választotta az ügyvédet és a képviselőtestület egyhangúlag leszögezte, hogy a támadásokkal szemben azonosítja magát a dr. Udvardy által elmondottakkal.[15] A zalai ügyvédi kamara elítélte az elnökét ért nyilas támadást. Az ügyvédi kamara akkor foglalkozott a támadással és elhatározta, hogy testületileg tiszteleg elnökénél és ragaszkodásáról biztosította őt.

1938. február 21.-én megalakult a legitimista Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége zalai helyi csoportja Zalaegerszegen, akinek az elnöke Udvardy Jenő lett; az egyesület ellenőre Fangler Gyula (18811945), zalaegerszegi fűszerkereskedő, a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör elnöke, a Zalamegyei Kereskedők Kör tagja, a zalaegerszegi katolikus hitközség képviselőtestületének és a Katolikus Férfiliga tanácsának a tagja volt.[16] A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének zalaegerszegi alakuló gyűlése, mint ismeretes, elhatározta, hogy hódolattal üdvözli Ottó királyt és az üdvözlést Udvardy Jenő dr. elnök juttatta el Steenockerzeelbe. A király megbízásából Széchenyi Móric gróf Belgiumból a következő köszönő levelet intézte Udvardy Jenő dr.-hoz: "Méltóságos Uram! Királyunk őfelsége élénk érdeklődéssel és őszinte örömmel vette tudomásul, hogy a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének Zalaegerszegen is létesült szervezete. Őfelsége örömmel fogadta a megalakulás alkalmából küldőit üdvözleteiket és hódolatnyilvánitásaikat és megbízni kegyeskedett engem, hogy értük a legőszintébb köszönetét tolmácsoljam. Felséges Urunk szívből kívánja, hogy az Úristen áldása kísérje a szervezet hazafias munkáját." Udvardy Jenő feleségével együtt élete végig royalista elképzelésekkel élt; Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit ügyvezető elnöke volt a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének, majd annak az egyesületnek az elnöke lett.

1942-ben gróf széki Teleki Béla zalai főispánnál tiltakozott, amikor a zsidó származású tagokat akarták kizárni a Zalaegerszegi kaszinóból. Udvardy nem engedett megkülönböztetést tenni a kaszinó tagok között. Próbálkozásai, azonban hiábavaló voltak.

Udvardy Jenő közeli baráti kapcsolatot tartott felesége rokonaival, boldogfai dr. Farkas István (1875-1921) sümegi főszolgabíróval, boldogfai dr. Farkas Tibor országgyűlési képviselővel, valamint dr. Thassy Kristóf (1887-1959) országgyűlési képviselővel, és a felsőpataki Bosnyák, a Fangler, és Csertán családdal is.

1941. március 28.-án, Udvardy Jenő gépkocsival utazott barátjával, dr. Terbócz Miklóssal és autó-balesetet szenvedtek;Sümeg és Tapolca között gépkocsi egyik első kerekének gumija kilyukadt, a kocsi az árokba csúszott és felborult, utasai a kocsi alá kerültek. Az Udvardy Jenő dr. bordatörést és fejsérüléseket, Terbócz dr. mellkaszúzódást, láb- és fejsérülést szenvedett. A zalaegerszegi kórházba szállították őket.[17] A már hosszabb idő óta vesebajban szenvedő gyenge egészségű Udvardy Jenő állapota ezután a baleset után nem javult. Sose épült fel teljesen, baja vesezsugorodássá fajult; 8 hónap a baleset után, 1941. november 21.-én este 11 órakor hunyt el Zalaegerszegen.

"Udvardy Jenő nemcsak a zalai, hanem az egész ország ügyvédségének dísze, a keresztény Magyarországnak reprezentánsa, hazájának hű polgára, egyházának rendíthetetlen híve volt, aki egész életén át csak jót cselekedett. Tetteiben él közöttünk. Az ő szelleme vezérelje Utódját."[18]

Házassága[szerkesztés]

1907. február 24.-én vasárnap dr. Udvardy Jenő zalaegerszegi ügyvéd tartotta eljegyzési ünnepélyét a boldogfai Farkas család sarjával, boldogfai Farkas Margit úrleánnyal.[19] 1907. november 10.-én Alsóbagodban[20] feleségül vette boldogfai Farkas Margit Gabriella Rozália (*Hagyáros, 1888. február 24. -† Zalaegerszeg, 1972. április 1.) úrleányt. Farkas Margit szülei boldogfai Farkas Imre (1860-1895),[21] hagyárosi földbirtokos, és nemesvitai Viosz Mária (1863-1935) asszony voltak.[22] Udvardy Jenő Farkas Margittal állt rokonságban, hiszen Udvardy Jenő anyai nagyanya strauszenberghi Strausz Sándorné boldogfai Farkas Krisztina (1837-1883) volt.[23] Az esküvőn a tanúk boldogfai Farkas József (18571951), országgyűlési képviselő, földbirtokos, és nemesvitai Viosz Ferenc (18611918), nagykanizsai főszolgabíró voltak. Udvardy Jenő és Farkas Margit házassága gyermektelen volt.

Források[szerkesztés]

  1. Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek
  2. familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése
  3. familysearch.org udvardy Ignác keresztelődésének az adatlapja
  4. http://www.alon.hu/udvardy-ignacrol-es-fiarol-neveztek-el-teret-zalaegerszegen
  5. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám) • 1906-08-02 / 31. szám
  6. Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) • 1914-04-23 / 17. szám
  7. Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg múltja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931) • Hivatalok, egyesületek
  8. Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)1917-09-23 / 24. szám
  9. Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Zala vármegye 1919—1929
  10. Nagy Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 37. o.
  11. ESZTERGOM és VIDÉKE XLIX. évfolyam 1928 • 1928-01-12 / 4. szám
  12. Napi Hírek, 1928. március/21928-03-21 [0175]
  13. MNL. MTI "kőnyomatos" hírek. Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1929. augusztus 19. hétfő / 26. oldal
  14. Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)1937-10-05 / 225. szám
  15. Az Est, 1937. szeptember (28. évfolyam, 198-222. szám)1937-09-02 / 199. szám
  16. Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996) • A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) • Tyekvicska Árpád: A Mindszenty-jelenség. 249. o.
  17. Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)1941-03-29 / 72. szám
  18. Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
  19. Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)1907-02-28 / 9. szám
  20. Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám) • 1907-11-14 / 46. szám
  21. familysearch.org ifjabb boldogfai Farkas Imre gyászjelentése
  22. MOL mikrofilm anyakönyvek. Római katólikus. Bagodvitenyéd A4413.
  23. Zalamegye, 1883 (2. évfolyam, 26-52. szám) • 1883-08-19 33. szám
  • Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939. Kiadó: Millecentenáriumi Közalapítvány. 2011.