Udvardy Vince

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Udvardy Vince
Udvardy Vince (1854-1920) zalaegerszegi főgimnáziumit tanár.PNG
Született 1854. szeptember 6.
Füle, Fejér vm.
Elhunyt 1922. október 6. (68 évesen)
Zalaegerszeg, Zala vm.
Nemzetisége magyar
Házastársa strauszenberghi Strausz Borbála (1861-1952)
Foglalkozása főgimnáziumi tanár, Zalaegerszeg városi képviselő-testületnek a tagja,

Udvardi és básthi Udvardy Vince (Füle, Fejér vármegye, 1854. szeptember 6.Zalaegerszeg, 1922. október 6.) Zalaegerszeg városi képviselő-testületnek a tagja, a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" pénztárnoka, Zala vármegye törvényhatósági és megyebizottsági tag, a zalaegerszegi ipartanodai bizottság tagja,[1] a Zalaegerszegi Uri Kaszinó tagja,[2] Zalaegerszeg város rendes esküdtje.[3][4] Fivére udvardi és básthi Udvardy Ignác (18481920) zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó.

Udvardy Vince és felesége, Strausz Borbála

Élete[szerkesztés]

A római katolikus nemesi származású udvardi és básti Udvardy család sarja.[5] Édesapja a veszprémi születésű Udvardy Vince (1819–†?), aki majd árendásként, azaz birtok-haszonbérlőként költözött el Dadra, Komárom megyébe, édesanyja pedig a polgári származású Hoffmann Anna volt. Apai nagyszülei udvardi és básthi Udvardy József (1776-1831), a gróf Esterházy család pápai uradalmi ispánja (spanus dominalis), majd a tatai uradalmi tiszttartója (provisor dominalis), és paari Toronyossy Rozália (17781844) asszony voltak.[6] Apai dédszülei udvardi és básthi Udvardy Ferenc (c.17391815), a tatai Esterházy család uradalmi pénztárnoka (perceptor dominalis), majd számtartója (rationista dominalis), és vásárhelyi Deáky Terézia (c.17401827) asszony voltak.[7] Másik apai dédszülei paari Toronyossy József (c.17451828), táblabíró, a tatai Esterházy család uradalmi számvevője (exactor dominalis), és kistapolcsányi Tapolcsányi Magdolna (c.17631791) asszony voltak.

A szülei korai halála miatt Udvardy Ignác (1848-1920) bátyjával együtt Veszprémbe került nagybátyjához, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1810-1874) veszprémi kanonokhoz,[8] aki átvette a gyerekek nevelését. Udvardy Vince először a kegyes tanítórend veszprémi algimnáziumába járt, és később, a Szent Benedek-rend győri főgimnáziumában folytatta tanulmányait. Bátyja állást szerzett Zalaegerszegen, és Vince őt követve majd úgyszintén odaköltözött.

1895. augusztusában a vallás- és közoktatásügy miniszter a zalaegerszegi állami főgimnáziumnál az 1895-6-ik tanévre Udvardy Vince polgári iskolai rajztanítót, okleveles középiskolai rajztanárt az I. és II ik osztályban a rajzoló geometria tanításával bízta meg.[9]

1893. áprilisában a "Zalaegerszegi Önsegélyző Egylet" közgyűlése központi választmányi taggá választotta.[10]

1911.-ben nyugdíjba vonult 36 év iskolai gyermek-tanítás után Zalaegerszegen. Ezután továbbra is vezető egyéniség volt a társaságokban, a társadalomban, a városi és megyei gyűléseken és egyéb közgazdasági intézményekben; javaslataival és tanácsaival és igazságosan ellenőrző figyelmével ezután is szorgalmasan vett részt a vármegye közigazgatásában. Iskola-tanárként hivatottsággal dolgozott a tudomány és közművelődés csarnokában harminchat esztendőn át, amint maga mondta "igen találóan, szenvedéllyel, szeretettel és jókedvvel". Udvardy Vince a polgári iskolában tanított előbb 22 évig. Amint gimnáziumot állítottak Zalaegerszegre, onnantól fogva annak a testületében erélyesen működött. A Zalamegyei viszonyokat ő ismerte legjobban. Kevés ember volt Zalában, akiben az elméleti tudás és a gyakorlati érzék olyan jó párhuzamban működtek, mint Udvardyban.[11]

1922. október 6.-án Zalaegerszegen hunyt el.

A Zalamegyei takarékpénztár megalapítása[szerkesztés]

A „Zalamegyei központi takarékpénztár" és a „Zalamegyei takarékpénztár" részvénytársaságok 1893. május 24.-én külön külön tartott rendkívüli közgyűlésükön a két igazgatóság által a két részvénytársaság egyesülése érdemében megállapított feltételeket elfogadván és a két részvénytársaságnak „Zalamegyei központi takarékpénz tár" részvénytársaság cég alatt egyesülését vagyis a „Zalamegyei takarékpénztár részvénytársaságnak a "Zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság" ba való beolvadását határozatilag egyhangúlag kimondottá; ekkor Udvardy Vincét egyik felügyelő bizottsági taggá választották.[12] A vármegyei takarékpénztár létesítése érdekében továbbra is szorgalmas munkálkodott. Évekkel később, 1908. szeptemberében a Zala vármegye közgyűlésén nagy vitát keltett Udvardy Vincének a vármegyei takarékpénztár felállításáról szóló indítványa, melyet Udvardy hosszasan indokolt. [13] 1909. május 11.-én a vármegyei közgyűlésén Udvardy Vince megyebizottsági tagnak ismét egy vármegyei takarékpénztár felállításáról szóló indítványát tárgyalták; többek hozzászólása után a közgyűlés az indítványt levette a napirendről.[14]

A Balaton felvidéki vasútvonal megépítése[szerkesztés]

Udvardy Vince tanár, megyebizottsági tag, kezdő nagy harcosa volt a Balaton felvidéki vasútvonal építése ügynek a vármegye házában; számos felszólalása és az újságban megjelent cikkei tanúsítanak róla: "Az összes szabadelvű kormányok alatt az egy Darányi Ignácz főldmivelési miniszter ténykedésére emlékezhetik vármegyénk hálával mert — a többek között ö alkotta meg azt a törvényt, amely az elpusztult szőlők újítását lehetővé tette, amelylyel a vármegye lakossága felének biztosította exisiencziáját. Zalavármegye egyébként — amint mindnyájan tudjuk — a régi kormányok mostoha gyermeke volt. Most volna itt egy alkalmas szer, hogy a régi kormányok bűneit helyrehozzuk, elfeledjük a mindenkori kormányok részéről jött ama súlyos büntetést, melyet igazi hazafiságunkért kellett megszenvednünk. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszterünk u, i. azt a fontos kijelentést tette, hogy: a fiumei forgalom gyorsabb lebonyolítására egy második vasúti vonal sürgősen szükséges".[15] Egy másik újság cikkben azt jelentette ki, hogy: "Nagyon megéreznék e vasút előnyét mindazok a városok is, melyek ez által bekapcsoltatnának a világforgalomba, amint tagadhatatlan fejlődését látjuk azon városoknak, melyek a múlt kormányok alatt már bekapcsoltattak a fővonalakba. Hogy a Balaton, Héviz és a fokozottabb vasúti forgalom jövedelme mit hozhat, számadatokban ép úgy nem tudom kifejezni, mint a vonalakba bekapcsolt városok gyarapodását. Aki azonban erről némi tájékozódást akar szerezni, hasonlítsa össze a Balaton somogyi és zalai oldalát, tegye szóvá a déli vasút ezen szakaszának nyári és téli forgalmát és keresse, mi idézte elő Kaposvár, Szombathely stb. városok fejlődését és mi akasztotta meg Zalaegerszeget."[16]

1906. májusában a vármegyei közgyűlésén feszült érdeklődéssel hallgatták Udvardy Vince tanárnak a vasút építtetés ügyében beadott indítványát és annak megindokolását. Az indítványt egyhangúlag elfogadták és az összes zalai képviselőkkel együtt egy nagy küldöttséget szerveztek, hogy az ügyet vigyék el az illető kormány férfiakhoz.[17] 1906. decemberében 600 tagú küldöttség elutazott Zalából Budapestre, hogy a Balaton felvidéki vasút vonal építését megtárgyalják. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök előtt Eitner Zsigmond képviselő, Daránvi miniszter előtt Árvay alispán, Szterényi államtitkár előtt Óváry képviselő beszólt. Arra kérték a kormány-férfiakat, hogy a balatoni vasutat építtessék meg minél előbb. A kormányfői fiak nem a szokásos diplomatikus kétértelmű feleleteket adták. Határozottan megmondották, hogy ők is kincsnek tekintik a Balatont. Megígérték, hogy 60 kilométernyi sebességű állami másodrendű fővonal lesz, és hogy külfölddel összeköttetésben építik meg. Óhajtását fejezte ki Szteiényi, hogy Zala példájára a másik két vármegye is szavazza meg minél előbb a hozzájárulást, akkor a miniszter rövid idő múlva országgyűlés elé terjeszti a javaslatot.[18] 1908. október 24.-én a Zalaegerszeg városi közgyűlésén elfogadták Udvardy Vince indítványát, hogy kérje a város a vármegyei közigazgatást arra, hogy minél nagyobb küldöttségül sürgesse a kormánynál a Keszthely—Zalaegerszegi—grazi vasút megépítését és a boba—csáktornyainak első rangúvá való átépítését.[19]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1878. december 22.-én Zalaegerszegen feleségül vette a római katolikus nemesi származású strauszenbergi Strausz Borbála Margit (*Nagylengyel, 1861. június 14.–†Zalaegerszeg, 1952. április 19.) kisasszonyt,[20][21] akinek a szülei strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, vármegyei esküdt, körjegyző, nagylengyeli birtokos, és a tekintélyes Zala megyei nemesi boldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas Krisztina (1836-1883) úrnő voltak. A menyasszony anyai nagyszülei idősebb boldogfai Farkas Ferenc (17791844), Zala vármegyei táblabíró, földbirtokos, és Joó Borbála (18111881) asszonyság voltak. Az esküvői tanúk udvardi és básthi Udvardy Ignác (18481920), zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, és strauszenberghi Strausz Ferenc (18291880), nagylengyeli földbirtokos voltak. Udvardy Vince és Strausz Borbála frigyéből két fiú- és egy leány gyerek született:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)1884-12-07 / 49. szám
  2. Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)1911-01-05 / 1. szám
  3. Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)1903-12-24 / 52. szám
  4. Széchenyi Nemzeti könyvtár - gyászjelentések - Udvardy Vincze
  5. familysearhc.org római katolikus keresztelők - Udvardy Vince
  6. familysearch.org udvardy Ignác keresztelődésének az adatlapja
  7. familysearch.org Udvardy Ferencné Deáky Terézia halála - római katolikus halálak (In: Tata) 1827. november 11. - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  8. http://lexikon.katolikus.hu/U/Udvardy.html
  9. Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)1895-08-18 / 33. szám
  10. Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)1893-04-16 / 16. szám
  11. Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)1911-02-02 / 5. szám
  12. Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)1893-06-04 / 23. szám
  13. Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)1908-09-20 / 38. szám
  14. Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)1909-05-16 / 20. szám
  15. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-05-17 / 20. szám
  16. Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)1906-06-17 / 24. szám
  17. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-05-17 / 20. szám
  18. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-12-20 / 51. szám
  19. Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)1908-10-29 / 44. szám
  20. familysearch.org római katolikus házasságok - Zalaegerszeg - 1878 - Udvardy Vince és Strausz Borbála házassága
  21. familysearhc.org római katolikus keresztelők - Strausz Borbála
  22. Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek
  23. familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése
  24. familysearhc.org római katolikus keresztelők - Udvardy Imre
  25. Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)1908-02-02 / 5. szám
  26. Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)1942-03-21 / 65. szám
  27. familysearhc.org római katolikus keresztelők - Udvardy Rafaella
  28. Széchenyi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - dr. Bozzay Jenő