Teleki Béla (főispán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
vitéz gróf széki Teleki Béla
Született 1896. október 2.
Gyömrő
Elhunyt 1969. szeptember 12. (72 évesen)
Asunción, Paraguay
Nemzetisége magyar
Házastársa gróf székhelyi Majláth Mária (1897-1963)
Foglalkozása politikus, Zala vármegye főispánja

Vitéz gróf széki Teleki Béla (Gyömrő, 1896. október 2. - Asunción, Paraguay, 1969. szeptember 12.), földbirtokos, politikus, Zala vármegye főispánja, mezőgazdász, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

A gróf széki Teleki család református ágának a leszármazottja. Édesapja, gróf széki Teleki Tibor (1871-1942),[1] földbirtokos, konoraőr, királyi titkos tanácsos, felsőházi tag, édesanyja, gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Alice (1871-1945) volt. Anyai nagyszülei gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Béla (1837-1918) magyar utazó, koronaőr (a "legnagyobb magyar" Széchenyi István gróf fia), és monoszlói és monyorókeréki gróf Erdődy Johanna (1846-1872) voltak.

A budapesti református főgimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. Ezt követően 1914-ben beiratkozott a magyaróvári magyar királyi Gazdasági Akadémiára, azonban az első év befejezése után megszakította tanulmányait és önkéntesként tartalékos tüzértiszti tanfolyamon vett részt, ahonnan 1915. december közepén került ki az Első világháború frontjára. Még a háború alatt folytatta, majd 1919-ben befejezte felsőfokú mezőgazdasági tanulmányait. Ezt követően apja gyömrői birtokát vezette, majd pedig 1932-ben anyja zalai birtokára, Pölöskére költözött családjával együtt.[2]

Zala vármegyében jelentős szerepet vállalt a gazdatársadalmi mozgalmakban, és egyben több szervezetnek is vezetője volt, például az Alsódunántúli Zöldmező Egyesületnek, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek is. 1936-ban a Darányi-kormány őt nevezte ki Zala vármegye főispánjának. Ezt a tisztséget 1936. november 25.-étől egészen 1944. október 27.-éig töltötte be.[3] A belső baráti köréhez tartozott vitéz boldogfai Farkas Sándor (1880-1946), ezredes, aki a főispán kérésére, a már nyudíjas katonatiszt, több közszerepet vállalt.

A háború végén családjával együtt nyugatra menekült. Kint először, 1949-ig a francia katonai bíróság tolmácsa, majd Paraguayban volt különböző nagybirtokok gazdasági vezetője. Egy ideig az asuncióni Facultad de Agronomicán az állattenyésztés tanára. 1961-ben a Paraguayi Magyar Egyesület elnökévé választották.

1969-ben hunyt el és az asuncióni temetőben nyugszik.

Emlékezete[szerkesztés]

A főispán aktív és odaadó szerepet vállalt az 1942-ben felszentelt zalaegerszegi református templom építésével kapcsolatban és egyben a főgondnoka is volt. Ezért a templom melletti emlékműven a főispán arcának a domborműve is található, Kálvin Jánoséval és Fekete Károlyéval együtt.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1921. augusztus 29.-én feleségül vette Perbenyikon gróf székhelyi Majláth Mária (1897-1963) kisasszonyt, gróf Mailáth József (1858-1940) és sárvár-felsővidéki Széchenyi Mária (1963-1932) lányát.[4] A házasságukból született:

  • gróf széki Teleki Alice (1922-1993)
  • gróf széki Teleki Mária (1925-1996). Férje Désiré Jean Charles Orens.
  • gróf széki Teleki Tibor (1928-1998). Neje báró Maria Kast von Ebelsberg.
  • gróf széki Teleki István (1934-?). Neje Maria Beatríz von Eggers.

Jegyzetek[szerkesztés]


előző főispán
vitéz Tabódy Tibor

Zalai főispán

1936. november 25. - 1944. október 27.

következő főispán
Csomay Miklós