Gyömrő
| Gyömrő | |||
 | |||
| Légi fotó a Teleki-kastélyról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Monori | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Gyenes Levente Zoltán (Jó itt élni! Lokálpatrióta Kulturális és Városfejlesztő Egyesület)[1] | ||
| Jegyző | Varga Ernő | ||
| Irányítószám | 2230 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 301 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 650,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137–200 m | ||
| Terület | 26,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyömrő
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″ | |||
Gyömrő
Pozíció Pest megye térképén
| |||
| Gyömrő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömrő témájú médiaállományokat. | |||
Gyömrő város Pest megyében, a Monori járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:
- a MÁV 120a számú vonala a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal kétvágányú villamosított vasúti fővonal
- Volán autobusszal Bp.Kőbánya-kispest - Gyömrő vonalon valamint
az Őrs vezér tere - Monor vonalon ês vissza óránként.
- a 31-es főút
- a 3111-es összekötő út
- a 4603-as összekötő út
A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozva vannak, elérhető a széles sávú vezetékes és mikrohullámú internet.
Története[szerkesztés]
A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.[3]
A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és Rákóczi csüggedő katonáihoz intézett beszéde is megtekinthető eredeti, kézírásos formában.[3]
1732-ben a Telekiek szereztek Gyömrőn birtokot. A család ottani jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig a kisváros egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg a polgári anyakönyvezés. A 19. század derekán több történelmi személyiség fordult meg, és tartózkodott itt rövidebb-hosszabb ideig, pl. Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.[3]
1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.[3]
1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri tartozott a Gyömrői járáshoz.[3]
A politikai pártok is megjelentek a század elején. 1908-ban a szociáldemokrata, 1918-ban a Kommunista Párt kezdett tevékenykedni. 1945. február elejétől április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-rendszer helyi képviselőit: jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint húszan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén 1945 tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozataira.)[3]
A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – uralgott a településen.
Újabb, elementáris erejű „pártosodás” 1988-ban indult. A FIDESZ, MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, MIÉP, MSZDP kezdte meg tevékenységét kis időkülönbségekkel, és dolgozik napjainkban is Gyömrőn. A Város Polgármesterei: 1990–1993 és 1994–1998 között Garádi István, 1998–2002 közt Rádóczi Gusztáv, 2002-től 2017-ig, majd 2019-től ismét Gyenes Levente.
Gyömrő 2001. július 1. óta város.
A Telekiek Gyömrőn – 1760-tól[szerkesztés]
Teleki László (1710–1778) 1732-ben feleségül vette Ráday Esztert, akinek tulajdona volt a gyömrői határ egy része. A vő, az örökségükhöz tartozó szerény Kajali udvarház helyére 1760 körül gyönyörű „kiskastélyt” építtetett. A rangos úrilakot nászajándékul kapta leánya, gróf Teleki Klára, akit gróf Wartensleben Vilmos vett feleségül. Ettől kezdve mintegy két évszázadon át gyömrői honosokként szerepelnek az egyházi- és közéletben a történelmi Teleki família „Sándor” ágának tagjai. Gyömrő a fővárostól keletre, a Budapest-Nagykáta-Szolnok vasútvonal mentén található. Itt találkozik a Cserhát hegység déli nyúlványának Gödöllői-dombsága az Alföld északi peremével. Vízválasztó hely. Északi területéről a Tápió keletre, a Tiszához igyekszik; déli részén ered a Halas patak, amely nyugatra, a Dunába küldi vizét. (Ezt a földrajzi jellegzetességet mutatja Gyömrő város címerének közepe). Itt, a tájegységek találkozási pontján – eszményi helyen – épült Hild József tervei alapján gróf Teleki Sámuel megrendelésére, 1847-ben a széki gróf Teleki nemzetség családi fészke, a Nagykastély, honi és az európai építéstörténeti remek.
A kastély műkincsei díszére váltak volna egy múzeumnak is. A „Nagy Ház” berendezése biedermeier stílusban fogant. A falakon – ősöket ábrázoló becses képek. Az ún. „pipázóban” volt például Teleki Lászlónak, a Kegyenc írójának és Teleki Domokos politikus publicistának, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának portréja, Barabás Miklós festményei, Ráday Eszter arcképe, Mányoki Ádám alkotása. Dr. Teleki László gróf, a szeretett ifjúsági és cserkészvezető „Laci bá” gyermekkori képmását az európai tekintélyű László Fülöp Elek festette meg. Acélmetszetek, intarziák, nemesfából való ódon faragványok, káprázatos gazdagságban. Teleki Mihály erdélyi kancellár drágakövekkel ékesített nyerge; egy eredeti kuruc zászló; XIV. Lajosnak egy ládája. Könyvritkaságok ezerszám, valamennyi díszes kötésű fóliáns (http://www.kislexikon.hu/folians.html)[Tiltott forrás?]… A kastélyt csodálatos arborétum kert ölelte körül. A 40 holdas parkban nyíres, fenyves, tölgyes részek. Az utak mentén aranyhársak sorakoztak. A kastély körül ötletesen nyírt bokrok a francia kertek hangulatát idézték.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Garádi István (Gyömrői Független Választási Szövetség)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014:
- 2014–2017:
- 2017–2019: Dr. Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör)[5]
- 2019-től: Gyenes Levente Zoltán (Jó itt élni! Lokálpatrióta Kulturális és Városfejlesztő Egyesület)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% románnak, 0,5%-a németnek mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 12,8%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 19,6% (34,1% nem nyilatkozott).[6]
Kultúra[szerkesztés]
Gyömrő városában működő televízió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület működtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója volt 2010-es megszűnéséig.
Intézmények[szerkesztés]
Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, négy általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, rendőrőrs, mentőállomás,[7] önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal, egy OTP Bank-fiók, egy K&H bankfiók és egy takarékszövetkezet található.
Látnivalók[szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
- Teleki-kastély
- Tófürdő
- Tőzeges-tó
- Református templom (benne Antonio Canova domborműve)
- Római katolikus öregtemplom (Barokk, 1777)
- Rákóczi-emlékhely (a Mánya-réten)
- Tájház
- Magtár
- Római kori kőhíd Gyömrő határában
- Állatkert
Itt születtek[szerkesztés]
- Teleki József politikus, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag
- Teleki Béla földbirtokos, politikus, Zala vármegye főispánja, mezőgazdász, egyetemi tanár
- Pál József irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora. Helyettes államtitkár (1998–2000)
- Hegyi Füstös László grafikus, karikaturista, animációs tervező rajzfilmrendező
Sajtó[szerkesztés]
- Gyömrő – közéleti és információs magazin
- Gyömrő Városi Televízió
- Gyömrői Hírhatár
Képgaléria[szerkesztés]
A Tófürdő
A Tófürdő
A Polgármesteri Hivatal
A Teleki-kastély
A kastély parkja
Tőzeges tó
Tőzeges tó
Tájház
Tájház
Körforgalom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 201. január 1.8 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ a b c d e f Gyömrő helytörténete az őskortól napjainkig. Gyömrő város portálja. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
- ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Mezey Attila lett Gyömrő új polgármestere. hirado.hu, 2017. április 24. (Hozzáférés: 2017. május 26.)
- ↑ Gyömrő Helységnévtár
- ↑ Rólunk. Gyömrői mentőállomás oldala. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
Források, irodalom[szerkesztés]
- Palasik Mária: Félelembe zárt múlt – Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben – Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 248 o. ISBN 978-963-9697-71-3
- Gyömrő város portálja
További információk[szerkesztés]
- Térkép Kalauz – Gyömrő
- Légi fotók a gyömrői idősek otthonáról és uszodájáról
- Légi fotók a Teleki-kastélyról
- Városi Televízió
- Gyömrő műemlékei
|
