Gyömrő

	Gyömrő
	Légi fotó a Teleki-kastélyról
	; Gyömrő címere
	; Gyömrő címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Monori
Jogállás	város
Polgármester	Gyenes Levente Zoltán (Gyömrő 2000 Kör)
Jegyző	Varga Ernő
Irányítószám	2230
Körzethívószám	29
Testvértelepülései	Lista Vámosladány
	Népesség
Teljes népesség	16 937 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	608,56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	137–200 m
Terület	26,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gyömrő Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″
	Gyömrő Pozíció Pest megye térképén
	Gyömrő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömrő témájú médiaállományokat.

Gyömrő város Pest megyében, a Monori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:

a MÁV 120a számú vonala a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal kétvágányú villamosított vasúti fővonal
a 31-es főút
a 3111-es összekötő út
a 4603-as összekötő út

A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozottak, szélessávú vezetékes és mikrohullámú internet elérhető.

Története[szerkesztés]

A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.^[3]

A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és Rákóczi csüggedő katonáihoz intézett beszéde is megtekinthető az eredeti kézírásos formában.^[3]

1732-ben a Telekiek szereztek Gyömrőn birtokot. A család ottani jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig a kisváros egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg a polgári anyakönyvezés. A 19. század derekán több történelmi személyiség fordult meg és tartózkodott itt rövidebb-hosszabb ideig, pl. Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.^[3]

1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.^[3]

1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri tartozott a Gyömrői járáshoz.^[3]

A politikai pártok is megjelentek a század elején. 1908-ban a szociáldemokrata, 1918-ban a Kommunista Párt kezdett tevékenykedni. 1945. február elejétől 1945. április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-korszak helyi képviselőit: jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint húszan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén 1945 tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozataira.)^[3]

Gyömrő város neve rovásírással^[4]

A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – politizált a településen.

Újabb, elementáris erejű „pártosodás” 1988-ban indult. A FIDESZ, MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, MIÉP, MSZDP kezdte meg tevékenységét kis időkülönbségekkel, és dolgozik napjainkban is Gyömrőn. A Város Polgármesterei: 1990–1993 és 1994–1998 között Garádi István, 1998–2002 közt Rádóczi Gusztáv, 2002-től Gyenes Levente.

Gyömrő 2001. július 1. óta város.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg

Gyenes Levente Zoltán (Gyömrő 2000 Kör)

Korábban

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra[szerkesztés]

Gyömrő városában működő televízió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület működtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója volt 2010-es megszűnéséig.

Intézmények[szerkesztés]

Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, négy általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, rendőrőrs, mentőállomás,^[5] önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal, egy OTP Bank-fiók, egy K&H bankfiók és egy takarékszövetkezet található.

Látnivalók[szerkesztés]

Református templom

Római katolikus templom

Magtár

Teleki-kastély
Tófürdő
Tőzeges-tó
Református templom (benne Antonio Canova domborműve)
Katolikus öregtemplom (Barokk, 1777)
Rákóczi-emlékhely (a Mánya-réten)
Tájház
Magtár
Római kori kőhíd Gyömrő határában
Állatkert

Sajtó[szerkesztés]

Gyömrő – közéleti és információs magazin
Gyömrő Városi Televízió
Gyömrői Hírhatár

Képgaléria[szerkesztés]

A Tófürdő
A Tófürdő
A Polgármesteri Hivatal
A Teleki-kastély
A kastély parkja
Tőzeges tó
Tőzeges tó
Tájház
Tájház
Kőrforgalom

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Gyömrő helytörténete az őskortól napjainkig. Gyömrő város portálja. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
↑ Gyömrő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 33/2010. (XII. 16.) sz. rendelete rovásírásos helyiség-névtáblák kihelyezéséről
↑ Rólunk. Gyömrői mentőállomás oldala. (Hozzáférés: 2012. január 14.)

Források, irodalom[szerkesztés]

Palasik Mária: Félelembe zárt múlt – Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben – Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 248 o. ISBN 978-963-9697-71-3
Gyömrő város portálja