Gyömrő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyömrő
Teleki-kastély
Teleki-kastély
Gyömrő címere
Gyömrő címere		 Gyömrő zászlaja
Gyömrő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás város
Polgármester Gyenes Levente Zoltán (Jó itt élni! Lokálpatrióta Kulturális és Városfejlesztő Egyesület)[1]
Jegyző Varga Ernő
Irányítószám 2230
Körzethívószám 29
Testvértelepülései
Lista
Vámosladány
Népesség
Teljes népesség18 301 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség650,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137–200 m
Terület26,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyömrő (Magyarország)
Gyömrő
Gyömrő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″
Gyömrő (Pest megye)
Gyömrő
Gyömrő
Pozíció Pest megye térképén
Gyömrő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömrő témájú médiaállományokat.

Gyömrő város Pest megyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban. A település kertvárosi jellegű, minden közművel el van látva, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozva vannak, elérhető a széles sávú vezetékes és mikrohullámú internet.

Fekvése[szerkesztés]

A település Budapest központjától 30 km-re, városhatárától 7 km-re, a fővárostól keletre, a Budapest–Nagykáta–Szolnok vasútvonal mentén fekszik. Itt találkozik a Cserhát-hegység déli nyúlványának Gödöllői-dombsága az Alföld északi peremével. Vízválasztó hely, északi területéről a Tápió keletre, a Tiszához igyekszik; déli részén ered a Halas-patak, amely nyugatra, a Dunába küldi vizét. (Ezt a földrajzi jellegzetességet mutatja a város címerének közepe.)

Közlekedése[szerkesztés]

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

az Örs vezér tere – Monor vonalon ês vissza óránként

Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik[szerkesztés]

  • a 31-es főút
  • a 3111-es összekötő út
  • a 4603-as összekötő út

Története[szerkesztés]

A város területét az őskortól kezdve lakják, ennek bizonyítékai a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.[3]

A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése Magyarországról utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi, és Rákóczi csüggedő katonáihoz intézett beszéde is megtekinthető eredeti, kézírásos formában.[3]

1732-ben a Telekiek szereztek Gyömrőn birtokot. A család jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített, ma gyermekotthonként működő kastély a kisváros egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg a polgári anyakönyvezés. A 19. század derekán több közéleti személyiség megfordult, és/vagy tartózkodott itt rövidebb-hosszabb ideig, pl. Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.[3]

1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később háztelket vásároltak Gyömrőn, és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.[3]

1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri tartozott a Gyömrői járáshoz.[3]

A politikai pártok is megjelentek a század elején. 1908-ban a Szociáldemokrata Párt, 1918-ban a Kommunista Párt kezdett itt tevékenykedni. A szovjet hadsereg benyomulása után, 1945. február elejétől április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból egy rendőrségnek álcázott direktórium internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolt, megkínzott, kirabolt és meggyilkolt a Horthy-rendszerhez kapcsolható helyi férfiakat: egy egyetemi tanárt, egy főjegyzőt, jegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint huszonnyolcan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén esett politikai gyilkosságok áldozataira.)[3]

A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – vezette a települést.

Újabb, elementáris erejű „pártosodás” 1988-ban indult. A Fidesz, MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, MIÉP, MSZDP kezdte meg tevékenységét kis időkülönbségekkel, és e pártok egy részének még napjainkban is működik helyi szervezete Gyömrőn. A város polgármesterei 1990–1998 között Garádi István, 1998–2002 között Rádóczi Gusztáv, 2002-től 2017-ig Gyenes Levente voltak, majd 2017–2019 között dr. Mezey Attila lett a település első embere. 2019-től ismét Gyenes Levente vezeti a 2001. július 1. óta városi címmel is bíró Gyömrőt.

A Telekiek Gyömrőn – 1760-tól[szerkesztés]

Teleki László (1710–1778) 1732-ben feleségül vette Ráday Esztert, akinek tulajdona volt a gyömrői határ egy része. A vő, az örökségükhöz tartozó szerény Kajali-udvarház helyére 1760 körül gyönyörű „kiskastélyt” építtetett. A rangos úrilakot nászajándékul kapta leánya, gróf Teleki Klára, akit gróf Wartensleben Vilmos vett feleségül. Ettől kezdve mintegy két évszázadon át gyömrői honosokként szerepelnek az egyházi- és közéletben a történelmi Teleki família „Sándor” ágának tagjai. Itt, a tájegységek találkozási pontján – eszményi helyen – épült Hild József tervei alapján gróf Teleki Sámuel megrendelésére, 1847-ben a széki gróf Teleki nemzetség családi fészke, a Nagykastély, honi és európai jelentőségű építéstörténeti remek.

A kastély műkincsei díszére váltak volna egy múzeumnak is. A „Nagy Ház” berendezése biedermeier stílusban fogant. A falakon – ősöket ábrázoló becses képek. Az ún. „pipázóban” volt például Teleki Lászlónak, a Kegyenc írójának és Teleki Domokos politikus publicistának, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának portréja, Barabás Miklós festményei, Ráday Eszter arcképe, Mányoki Ádám alkotása. Dr. Teleki László gróf, a szeretett ifjúsági és cserkészvezető „Laci bá” gyermekkori képmását az európai tekintélyű László Fülöp Elek festette meg. Acélmetszetek, intarziák, nemesfából való ódon faragványok, káprázatos gazdagságban. Teleki Mihály erdélyi kancellár drágakövekkel ékesített nyerge; egy eredeti kuruc zászló, XIV. Lajos francia király egy ládája. Könyvritkaságok ezerszám, valamennyi díszes kötésű fóliáns (http://www.kislexikon.hu/folians.html)[Tiltott forrás?]… A kastélyt csodálatos arborétum kert ölelte körül. A 40 holdas parkban nyíres, fenyves, tölgyes részek. Az utak mentén aranyhársak sorakoztak. A kastély körül ötletesen nyírt bokrok a franciakertek hangulatát idézték.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Garádi István (nem ismert)[4]
  • 1994–1998: Garádi István (Gyömrői Független Választási Szövetség)[5]
  • 1998–2002: Rádóczi Gusztáv (FKgP)[6]
  • 2002–2006: Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör)[7]
  • 2006–2010: Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör)[8]
  • 2010–2014: Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör)[9]
  • 2014–2016: Gyenes Levente Zoltán (Gyömrő 2000 Kör)[10]
  • 2016–2017: Gyenes Levente Zoltán (Gyömrő 2000 Kör)[11]
  • 2017–2019: Dr. Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör)[12][13]
  • 2019-től: Gyenes Levente Zoltán (Jó itt élni! Lokálpatrióta Kulturális és Városfejlesztő Egyesület)[1]

A településen 2016. augusztus 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mert az addigi polgármestert a Szegedi Ítélőtábla április 20-án bűnösnek mondta ki adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt, s az ítéletet követően lemondott posztjáról.[14][15] A közügyektől azonban a bíróság nem tiltotta el Gyenes Leventét, aki ezért elindult a választáson és igen magas, 77,4 %-os szavazati aránnyal, három jelölt közül meg is nyerte azt.[11] Sokáig mégsem viselhette tisztségét, mert azt méltatlanság miatt 2017. január 11-én megszüntette a Budapest Környéki Törvényszék.[13] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2017. április 23-án tartották meg, három jelölt részvételével.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% románnak, 0,5%-a németnek mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 12,8%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 19,6% (34,1% nem nyilatkozott).[16]

Kultúra[szerkesztés]

Gyömrő városában működő televízió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület működtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója volt 2010-es megszűnéséig.

Intézmények[szerkesztés]

Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, négy általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, rendőrőrs, mentőállomás,[17] önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal, egy OTP Bank-fiók, egy K&H bankfiók és egy takarékszövetkezet található.

Látnivalók[szerkesztés]

Református templom
Római katolikus templom
Magtár

Itt születtek[szerkesztés]

  • Teleki József politikus, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag
  • Teleki Béla földbirtokos, politikus, Zala vármegye főispánja, mezőgazdász, egyetemi tanár
  • Pál József irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora. Helyettes államtitkár (1998–2000)
  • Hegyi Füstös László grafikus, karikaturista, animációs tervező rajzfilmrendező

Sajtó[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

  • A Tófürdő

  • A Tófürdő

  • A Polgármesteri Hivatal

  • A Teleki-kastély

  • A kastély parkja

  • Tőzeges-tó

  • Tőzeges-tó

  • Tájház

  • Tájház

  • Körforgalom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 201. január 1.8 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. ↑ a b c d e f Gyömrő helytörténete az őskortól napjainkig. Gyömrő város portálja. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
  4. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. ↑ Gyömrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  11. ↑ a b c Gyömrő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  12. ↑ a b Gyömrő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. április 23. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. ↑ a b Mezey Attila lett Gyömrő új polgármestere. hirado.hu, 2017. április 24. (Hozzáférés: 2017. május 26.)
  14. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  15. ↑ Kell-e adócsaló polgármester? – Különös polgármester-választás zajlik ma Gyömrőn, 2016. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  16. ↑ Gyömrő Helységnévtár
  17. ↑ Rólunk. Gyömrői mentőállomás oldala. (Hozzáférés: 2012. január 14.)[halott link]

Források, irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Monori járás települései
Coa Hungary Town Monor.svg
Pest megye települései
Megyei jogú városPest megye térképe Pest megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyömrő&oldid=23929074”