Gyömrő
| Gyömrő | |||
 | |||
| Légi fotó a Teleki-kastélyról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Monori | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör)[1] | ||
| Jegyző | Varga Ernő | ||
| Irányítószám | 2230 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 937 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 650,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137–200 m | ||
| Terület | 26,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyömrő
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″ | |||
Gyömrő
Pozíció Pest megye térképén
| |||
| Gyömrő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömrő témájú médiaállományokat. | |||
Gyömrő város Pest megyében, a Monori járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:
- a MÁV 120a számú vonala a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal kétvágányú villamosított vasúti fővonal
- Volán autobusszal Bp.Kőbánya-kispest - Gyömrő vonalon valamint
az Őrs vezér tere - Monor vonalon ês vissza óránként.
- a 31-es főút
- a 3111-es összekötő út
- a 4603-as összekötő út
A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozottak, széles sávú vezetékes és mikrohullámú internet elérhető.
Története[szerkesztés]
A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.[3]
A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és Rákóczi csüggedő katonáihoz intézett beszéde is megtekinthető az eredeti kézírásos formában.[3]
1732-ben a Telekiek szereztek Gyömrőn birtokot. A család ottani jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig a kisváros egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg a polgári anyakönyvezés. A 19. század derekán több történelmi személyiség fordult meg és tartózkodott itt rövidebb-hosszabb ideig, pl. Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.[3]
1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.[3]
1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri tartozott a Gyömrői járáshoz.[3]
A politikai pártok is megjelentek a század elején. 1908-ban a szociáldemokrata, 1918-ban a Kommunista Párt kezdett tevékenykedni. 1945. február elejétől április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-rendszer helyi képviselőit: jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint húszan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén 1945 tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozataira.)[3]
A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – politizált a településen.
Újabb, elementáris erejű „pártosodás” 1988-ban indult. A FIDESZ, MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, MIÉP, MSZDP kezdte meg tevékenységét kis időkülönbségekkel, és dolgozik napjainkban is Gyömrőn. A Város Polgármesterei: 1990–1993 és 1994–1998 között Garádi István, 1998–2002 közt Rádóczi Gusztáv, 2002-től Gyenes Levente.
Gyömrő 2001. július 1. óta város.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,6% románnak mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 12,8%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 19,6% (34,1% nem nyilatkozott).[4]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- Jelenleg
- Dr. Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör)[5]
- Korábban
- Gyenes Levente Zoltán (Gyömrő 2000 Kör)
- Rádóczi Gusztáv
- Garádi István
Kultúra[szerkesztés]
Gyömrő városában működő televízió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület működtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója volt 2010-es megszűnéséig.
Intézmények[szerkesztés]
Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, négy általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, rendőrőrs, mentőállomás,[6] önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal, egy OTP Bank-fiók, egy K&H bankfiók és egy takarékszövetkezet található.
Látnivalók[szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
- Teleki-kastély
- Tófürdő
- Tőzeges-tó
- Református templom (benne Antonio Canova domborműve)
- Katolikus öregtemplom (Barokk, 1777)
- Rákóczi-emlékhely (a Mánya-réten)
- Tájház
- Magtár
- Római kori kőhíd Gyömrő határában
- Állatkert
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született: Teleki József politikus, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag.
- Itt született: Teleki Béla földbirtokos, politikus, Zala vármegye főispánja, mezőgazdász, egyetemi tanár.
- Itt született: Pál József irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora. Helyettes államtitkár (1998-2000).
- Itt született: Hegyi Füstös László grafikus, karikaturista, animációs tervező rajzfilmrendező.
Sajtó[szerkesztés]
- Gyömrő – közéleti és információs magazin
- Gyömrő Városi Televízió
- Gyömrői Hírhatár
Képgaléria[szerkesztés]
A Tófürdő
A Tófürdő
A Polgármesteri Hivatal
A Teleki-kastély
A kastély parkja
Tőzeges tó
Tőzeges tó
Tájház
Tájház
Kőrforgalom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az április 23-i időközi polgármester választás végeredménye (magyar nyelven) (html). Gyömrői hírek, 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 24.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c d e f Gyömrő helytörténete az őskortól napjainkig. Gyömrő város portálja. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
- ↑ Gyömrő Helységnévtár
- ↑ Mezey Attila lett Gyömrő új polgármestere. hirado.hu, 2017. április 24. (Hozzáférés: 2017. május 26.)
- ↑ Rólunk. Gyömrői mentőállomás oldala. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
Források, irodalom[szerkesztés]
- Palasik Mária: Félelembe zárt múlt – Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben – Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 248 o. ISBN 978-963-9697-71-3
- Gyömrő város portálja
További információk[szerkesztés]
- Térkép Kalauz – Gyömrő
- Légi fotók a gyömrői idősek otthonáról és uszodájáról
- Légi fotók a Teleki-kastélyról
- Városi Televízió
- Gyömrő műemlékei
|
