László Fülöp Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
László Fülöp Elek
Önarckép (1911) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Önarckép (1911) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Született 1869. április 30.
Pest
Elhunyt 1937. november 22. (68 évesen)
Tilford, Surrey
Állampolgársága brit
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész
Iskolái Julian Akadémia
Díjak MVO (1909)

László Fülöp Elek aláírása
László Fülöp Elek aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz László Fülöp Elek témájú médiaállományokat.
László Fülöp

László Fülöp Elek M.V.O., P.R.B.A., szül. Laub Fülöp (Pest, 1869. április 30.London, 1937. november 22.) magyar festőművész. Különösen királyi és főúri személyiségek portréjairól ismert. Vezetéknevét 1891-ben változtatta Lászlóra.

Élete[szerkesztés]

1869. április 30-jén született Pesten egy zsidó női szabó gyermekeként. Budapesten Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd Münchenben tanult. 1897-1900-ban Berlinben, 1907-ben Londonban és Budapesten, 1909-ben Berlinben, 1925-ben New Yorkban és Budapesten, 1927-ben Londonban és 1931-ben Párizsban rendezett nagy sikerű kiállításokat. 1907-ig Budapesten és Bécsben, majd Londonban élt. 1914-től angol állampolgár. Európa és az Egyesült Államok számos közéleti személyiségét örökítette meg. (XIII. Leó pápa, Roosevelt arcképe). A londoni Royal Art School tanára volt.

Akadémikus stílusban készült idealizáló portréival az uralkodó osztályok legdivatosabb, világszerte ismert festője lett. Önarcképe az Uffizi képtár gyűjteményében található. 1922-ben műveiről angol katalógus készült. Festészetére jellemző, hogy férfiportréin kifejezetten szerette a ruházat és a kiegészítők aprólékos kidolgozását.

Ferenc Józseftől 1912-ben nemesi címet kapott lombosi előnévvel, V. György brit király pedig lovaggá ütötte. 1900-ban házasságot kötött a gazdag Lucy Guinness-szel. Öt fiuk született és egy lányuk, aki azonban fiatalon meghalt. 2004 januárjában a híres londoni Christie's aukciós ház műveiből kiállítást rendezett, ahol kb. 120 képét mutatták be. Tizenhat unkokája vett részt a megnyitón.[1]

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Merkler András. És pereg a vásznon az ostoba film…, 73. o (Budapest, 2007). ISBN 978 963 06 2931 7