László Fülöp Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
László Fülöp Elek
Önarckép (1911) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Önarckép (1911) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Született 1869. április 30.
Pest
Elhunyt 1937. november 22. (68 évesen)
Tilford, Surrey
Állampolgársága brit
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész
Iskolái Julian Akadémia
Díjak MVO (1909)

László Fülöp Elek aláírása
László Fülöp Elek aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz László Fülöp Elek témájú médiaállományokat.

László Fülöp Elek M.V.O., P.R.B.A., szül. Laub Fülöp (Pest, 1869. április 30.London, 1937. november 22.) magyar festőművész. Különösen királyi és főúri személyiségek portréjairól ismert. Vezetéknevét 1891-ben változtatta Lászlóra.

Korai élete és tanulmányai[szerkesztés]

Szerény körülmények között született Budapesten Laub Adolf, zsidó származású női szabó és Goldreich Johanna legidősebb fiaként. 14 évesen kezdett dolgozni, először Neumann címerfestő műhelyében, majd Strelisky Sándor [[1]] fotóműtermében retusőrként. Tanulmányait 1884-től az Iparrajziskolában, majd 1886-tól a Mintarajziskolában végezte, Székely Bertalan [[2]] és Lotz Károly https://hu.wikipedia.org/wiki/Lotz_Károly növendékeként. Ezt követően Münchenben a Képzőművészeti Akadémián Liezen-Mayer Sándor [[3]] osztályában, majd Párizsban a Julian Akadémián [[4]] tanult.

Munkássága[szerkesztés]

László Fülöp 1894-ben kapta első állami megrendelését, Szilágyi Dezső [[5]] igazságügyminiszter arcképének elkészítésére, valamint első uralkodói megrendelését, Ferdinánd bolgár trónörökös és felesége arcképének megfestésére. 1899-ben Ferenc József [[6]] császár ült neki modellt, majd egy évvel később XIII. Leó pápa [[7]] Vatikánban készült arcképével a párizsi Nemzetközi Kiállítás nagy aranyérmét nyerte. 1907-ben Londonban telepedett le, ahol még ugyanebben az évben kiállítás nyílt műveiből a Művészeti Társaságnál, és röviddel ezután felkérést kapott a brit királyi család tagjainak megfestésére. 1908-ban az Egyesült Államokba utazott, hogy portrét készítsen Theodore Roosevelt [[8]] elnökről, melyet később Coolidge [[9]], Hoover [[10]] és Harding [[11]] elnökök felkérése követett. Karrierje során Európa és az Egyesült Államok számos közéleti személyiségét örökítette meg.

Magánélete[szerkesztés]

1900-ban vette el az írországi Stillorganból származó Lucy Madeleine Guinness-t, akivel 1892-ben ismerkedett meg Münchenben. Hat gyerekük született. 1901-ig Budapesten éltek, ezután Bécsben és Budapesten, majd 1907-ben Londonba költöztek. László 1914-ben felvette az angol állampolgárságot, de ennek ellenére az első világháború alatt őrizetbe vették és egy évre internálták. 1937. november 22-én hunyt el londoni otthonában egy szívinfarktus következtében.

Kiállítások[szerkesztés]

Rendszeresen kiállított a Műcsarnok, a párizsi Szalon, a Velencei Biennálé, a müncheni Glaspalast [[12]] , valamint a bécsi Künstlerhaus [[13]] tárlatain.

Kitüntetések[szerkesztés]

László számos kitüntetést és érmet kapott, több akadémia tiszteletbeli tagja volt. 1909-ben VII. Edvard király Viktória renddel tűntette ki, majd 1912-ben Ferenc József nemesi rangra emelte lombosi előnévvel. Megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét, valamint halála előtt néhány nappal a Corvin-díszjelvényt.

Arcképek (válogatás)[szerkesztés]

Források[szerkesztés]