Ugrás a tartalomhoz

Monori járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monori járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyePest vármegye
Járási székhelyMonor
Települések száma12
városok3
Népesség
Teljes népesség73 304 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség195 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület352,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Monori járás elhelyezkedése Magyarországon
A Monori járás elhelyezkedése Magyarországon

A Monori járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Monor. Területe 329,81 km², népessége 64 227 fő, népsűrűsége pedig 195 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Monor, Gyömrő és Pilis) és nyolc község tartozott hozzá. A 2014-es önkormányzati választások során Pánd községet is a járáshoz csatolták.[2]

Monor 1886-tól, az állandó járási székhelyek kijelölésétől kezdve egészen a járások 1983-as megszüntetéséig mindvégig járási székhely volt. A járás neve 1898-ig Pesti felső járás volt, az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott, végül 1983. december 31-ével megszűnt az összes magyarországi járással együtt.

Települései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
TelepülésRang
(2013. július 15.)		Közös hivatalKistérség
(2013. január 1.)		Népesség
(2013. január 1.)		Terület
(km²)
Monorjárásszékhely városMonori
17 677
46,79
GyömrővárosMonori
16 466
26,51
PilisvárosMonori
11 498
47,35
BényeközségVasadMonori
1 193
16,52
CsévharasztközségPéteriMonori
1 895
49,24
GombaközségMonori
2 951
39,71
KávaközségVasadMonori
664
11,31
MonorierdőközségMonori
4 116
15,07
NyáregyházaközségMonori
3 693
32,01
Pánd[2]községNagykátai
2 006
22,21
PéteriközségPéteriMonori
2 185
11,89
VasadközségVasadMonori
1 889
33,41

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Monori járás elődje a 19. század közepén az addigi Pesti járás feldarabolásával létrejött Pesti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Monor volt a székhelye. Ebben az időben a járás Cegléd határától egészen Pest, majd Budapest határáig terjedt délkelet‑északnyugati irányban hosszan elnyúlva.

A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt a járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, és ezek közül kettőhöz csatoltak községeket a Monori járástól. 1911-ben létrehozták a Kispesti járást, melyhez átcsatolták Kispestet és az ennek területéből két évvel korábban alakult Pestszentlőrincet, majd 1913-ban megalakult a Gyömrői járás, melyet kizárólag a Monori járástól elcsatolt nyolc községből hoztak létre. Ezután 1950-ig területe nem változott.

Az 1950-es megyerendezés során a Monori járás Pest megyéhez került. Az 1950-es járásrendezés során megszüntették a Gyömrői járást, valamennyi községét ismét a Monori járásba osztották be, viszont a korábbi Abonyi járás székhelyét Ceglédre helyezték és az így létrejött Ceglédi járáshoz csatolták tőle Albertirsa, Ceglédbercel és Dánszentmiklós községeket. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Monor városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Monori járás helyét a Monori nagyközségkörnyék vette át.

Községei 1898 és 1983 között

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat felsorolja a Monori járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

KözségMikortólHonnanMeddigHova
Alberti1898Pesti felső járásból1950Ceglédi járáshoz
Bénye1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Ceglédbercel1898Pesti felső járásból1950Ceglédi járáshoz
Csévharaszt1950Nyáregyháza határából1983Monori nagyközségkörnyékhez
Dánszentmiklós1921Alberti határából1950Ceglédi járáshoz
Ecser1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Ecser1950Gyömrői járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Gomba1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Gyömrő1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Gyömrő1950Gyömrői járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Irsa1898Pesti felső járásból1950Ceglédi járáshoz
Káva1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Kispest1898Pesti felső járásból1911Kispesti járáshoz
Maglód1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Maglód1950Gyömrői járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Mende1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Mende1950Gyömrői járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Monor1898Pesti felső járásból1983városi jogú nagyközséggé alakult
Nyáregyháza1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Pestszentlőrinc1909Kispest határából1911Kispesti járáshoz
Péteri1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Péteri1950Gyömrői járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Pilis1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Sülysáp1950Gyömrői járásból, Tápiósáp és Tápiósüly egyesüléséből1954ismét különváltak
Sülysáp1970Tápiósáp és Tápiósüly ismét egyesült1983Monori nagyközségkörnyékhez
Tápiósáp1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Tápiósáp1954Sülysáp kettévált1970ismét egyesült Tápiósüllyel Sülysáp néven
Tápiósüly1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Tápiósüly1954Sülysáp kettévált1970ismét egyesült Tápiósáppal Sülysáp néven
Úri1898Pesti felső járásból1913Gyömrői járáshoz
Úri1950Gyömrői járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Üllő1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Vasad1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez
Vecsés1898Pesti felső járásból1983Monori nagyközségkörnyékhez

Történeti adatai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat a Monori járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztásTerület1890-ben1900-ban1910-ben1920-ban1930-ban1941-ben1960-ban1970-ben1980-ban2001-ben
1898–1911 között727 km² (1900)
778 km² (1910)[mj 1]		5272111145190209nincs adat[mj 2]268
1911–1913 között750 km²4756728395102109120128133
1913–1950 között579 km²36435461697478859091
1950–1983 között546 km²36445866778489100109114
  1. ↑ a növekedés az Alsódabasi járáshoz tartozó Kakucstól Nyáregyházához történt területátcsatolásból adódott
  2. ↑ a Budapesthez csatolt települések népességének alakulása nem követhető, mert a kerülethatárok nem esnek egybe ezek egykori határaival

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "A népesség adatai településenként". Központi Statisztikai Hivatal. 2023. szeptember 26. Hozzáférés: 2023. november 12.
  2. 1 2 "Archivált másolat". 2014. július 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 20.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Monori_járás&oldid=26949153”