Monori járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monori járás
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Megye Pest megye
Járási székhely Monor
Települések száma 12
városok 3
Népesség
Teljes népesség 64 227 fő (2013. jan. 1.)
Népsűrűség 195 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 352,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Monori járás elhelyezkedése Magyarországon
A Monori járás elhelyezkedése Magyarországon

A Monori járás Pest megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Monor. Területe 329,81 km², népessége 64 227 fő, népsűrűsége pedig 195 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Monor, Gyömrő és Pilis) és nyolc község tartozott hozzá. A 2014-es önkormányzati választások során Pánd községet is a járáshoz csatolták.[1]

Monor 1886-tól, az állandó járási székhelyek kijelölésétől kezdve egészen a járások 1983-as megszüntetéséig mindvégig járási székhely volt. A járás neve 1898-ig Pesti felső járás volt, az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott, végül 1983. december 31-ével megszűnt az összes magyarországi járással együtt.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Monor járásszékhely város Monori
17 677
46,79
Gyömrő város Monori
16 466
26,51
Pilis város Monori
11 498
47,35
Bénye község Péteri Monori
1 193
16,52
Csévharaszt község Csévharaszt Monori
1 895
49,24
Gomba község Monori
2 951
39,71
Káva község Péteri Monori
664
11,31
Monorierdő község Monori
4 116
15,07
Nyáregyháza község Monori
3 693
32,01
Pánd [1] község Nagykátai
2 006
22,21
Péteri község Péteri Monori
2 185
11,89
Vasad község Csévharaszt Monori
1 889
33,41

Története[szerkesztés]

A Monori járás elődje a 19. század közepén az addigi Pesti járás feldarabolásával létrejött Pesti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Monor volt a székhelye. Ebben az időben a járás Cegléd határától egészen Pest, majd Budapest határáig terjedt délkelet‑északnyugati irányban hosszan elnyúlva.

A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt a járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, és ezek közül kettőhöz csatoltak községeket a Monori járástól. 1911-ben létrehozták a Kispesti járást, melyhez átcsatolták Kispestet és az ennek területéből két évvel korábban alakult Pestszentlőrincet, majd 1913-ban megalakult a Gyömrői járás, melyet kizárólag a Monori járástól elcsatolt nyolc községből hoztak létre. Ezután 1950-ig területe nem változott.

Az 1950-es megyerendezés során a Monori járás Pest megyéhez került. Az 1950-es járásrendezés során megszüntették a Gyömrői járást, valamennyi községét ismét a Monori járásba osztották be, viszont a korábbi Abonyi járás székhelyét Ceglédre helyezték és az így létrejött Ceglédi járáshoz csatolták tőle Albertirsa, Ceglédbercel és Dánszentmiklós községeket. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Monor városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Monori járás helyét a Monori nagyközségkörnyék vette át.

Községei 1898 és 1983 között[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Monori járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Alberti 1898 Pesti felső járásból 1950 Ceglédi járáshoz
Bénye 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Ceglédbercel 1898 Pesti felső járásból 1950 Ceglédi járáshoz
Csévharaszt 1950 Nyáregyháza határából 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Dánszentmiklós 1921 Alberti határából 1950 Ceglédi járáshoz
Ecser 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Ecser 1950 Gyömrői járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Gomba 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Gyömrő 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Gyömrő 1950 Gyömrői járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Irsa 1898 Pesti felső járásból 1950 Ceglédi járáshoz
Káva 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Kispest 1898 Pesti felső járásból 1911 Kispesti járáshoz
Maglód 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Maglód 1950 Gyömrői járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Mende 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Mende 1950 Gyömrői járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Monor 1898 Pesti felső járásból 1983 városi jogú nagyközséggé alakult
Nyáregyháza 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Pestszentlőrinc 1909 Kispest határából 1911 Kispesti járáshoz
Péteri 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Péteri 1950 Gyömrői járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Pilis 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Sülysáp 1950 Gyömrői járásból, Tápiósáp és Tápiósüly egyesüléséből 1954 ismét különváltak
Sülysáp 1970 Tápiósáp és Tápiósüly ismét egyesült 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Tápiósáp 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Tápiósáp 1954 Sülysáp kettévált 1970 ismét egyesült Tápiósüllyel Sülysáp néven
Tápiósüly 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Tápiósüly 1954 Sülysáp kettévált 1970 ismét egyesült Tápiósáppal Sülysáp néven
Úri 1898 Pesti felső járásból 1913 Gyömrői járáshoz
Úri 1950 Gyömrői járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Üllő 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Vasad 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez
Vecsés 1898 Pesti felső járásból 1983 Monori nagyközségkörnyékhez

Történeti adatai[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Monori járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutaják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás Terület 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 1960-ban 1970-ben 1980-ban 2001-ben
1898–1911 között 727 km² (1900)
778 km² (1910)[mj 1]
52 72 111 145 190 209 nincs adat[mj 2] 268
1911–1913 között 750 km² 47 56 72 83 95 102 109 120 128 133
1913–1950 között 579 km² 36 43 54 61 69 74 78 85 90 91
1950–1983 között 546 km² 36 44 58 66 77 84 89 100 109 114
  1. a növekedés az Alsódabasi járáshoz tartozó Kakucstól Nyáregyházához történt területátcsatolásból adódott
  2. a Budapesthez csatolt települések népességének alakulása nem követhető, mert a kerülethatárok nem esnek egybe ezek egykori határaival

Források[szerkesztés]