Pestszentlőrinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pestszentlőrinc
Budapest XVIII. kerülete
Pestszentlőrinc, Rákoskeresztúr és Pest város hármas határpontját jelölő kő 1738-ból a mai Álmos és Tünde utcák sarkán
Pestszentlőrinc, Rákoskeresztúr és Pest város hármas határpontját jelölő kő 1738-ból a mai Álmos és Tünde utcák sarkán

Névváltozatok Szentlőrinc, Szent Lőrinc puszta, Pusztaszentlőrinc, Pestlőrinc
Alapítás12-13. század
Megszűnés1950
Oka Budapesthez csatolták
Ország Magyarország
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116-149 m
Terület1851-ben 37 km², 1910-35: 20,7 km², 1935-45: 19,1 km², 1950-ben kb. 23 km²
Elhelyezkedése
Pestszentlőrinc (Budapest)
Pestszentlőrinc
Pestszentlőrinc
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 10′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 38″, k. h. 19° 10′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pestszentlőrinc témájú médiaállományokat.
Pestszentlőrinc térképe 1920 körül
Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor
Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították

Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.[1] Jelenleg Pestszentimrével (németül Sanktemmerick) együtt Budapest XVIII. kerületét alkotja.

Fekvése[szerkesztés]

Pestszentlőrinc Budapest délkeleti részén, a Pesti-síkságon helyezkedik el. Északon Kispest és Kőbánya-Újhegy, keleten Rákoshegy, délen Vecsés és Pestszentimre, nyugaton pedig Soroksár határolja.

Földrajza[szerkesztés]

A felszín kialakulása[szerkesztés]

A település a Pesti-síkság északi részén, a Duna által a legutóbbi jégkorszakban kialakított ún. „teraszokon” fekszik. A teraszok a Duna mindenkori vízhozamának megfelelően alakultak ki a Duna folyami hordalékából: homokból, kavicsból és agyagból. Ha a kisebb vízhozam miatt a folyó lerakta hordalékát, akkor épültek, ha a nagyobb vízhozam bevágódott a hordalékba, akkor pusztultak a felszíni képződmények. A hordalékok között kisebb-nagyobb kiterjedésű „kavicsszigetek” is találhatóak, mint pl. a Szarvascsárda tér és a Petőfi utca-Gilice tér mentén húzódó területen, melynek kavicsbányáiban a jégkori felszínformálás, így a fagyékek és kavics-zsákok nyomai is fellelhetőek.

Mai felszíne[szerkesztés]

A kerület mai felszíne hullámos, többnyire kelet felé emelkedik. Legmagasabb pontja a mai Álmos utcában, a X. és a XVII., valamint a XVIII. kerület határán található (149 m), legmélyebb pontja pedig a mai Méta utca-Nagykőrösi út találkozásánál és a Lajosmizsei sorompó környékén fekszik (116 m).

Vizei[szerkesztés]

A legtöbb felszíni víz a Gyáli-patak 7-es ágába folyik. A Lakatos-út Margó Tivadar utca-Baross utca-Kolozsvár utca vonalában épült ki a Sósmocsár-árok, mely ezen szakaszokon a felszín alatt, majd a Közdülő utca mentén nyílt árokban halad a Duna felé.[2] A Duna egykori medrének mélyebb területein a jégkorszak után is fennmaradtak a mocsaras-lápos területek, melyek lecsapolását a 19-20. században végezték el (pl. a mai Havanna-lakótelep vagy a Kispesti Erőmű területén). A felszín alatti agyagréteg mélysége is változó, ezért a talajvíz a lecsapolás után is veszélyeztet bizonyos városrészeket. A talajvíz hozta létre Pestszentlőrinc tavait is: a Balázs-féle téglagyár gödreit 1930-ban az állandó vízbetörések miatt kellett felhagyni, strandként majd horgásztóként hasznosították (Balázs-tó).[3] Egykori bányagödör vízelöntésével keletkezett a Nefelejcs utcai Büdös-tó is.[4]

Városrészei[szerkesztés]

Városrészei (a kialakulás évével): Nyaralótelep (Villatelep, 1875-, ma: Lónyaytelep), Ezerháztelep (1887-, ma Bókaytelep része), Bókaytelep (1898–), Rendessytelep, Újmajor (ma Miklóstelep része), Kavicsbánya (ma Lőrinci temető, Miklóstelep része), Erzsébettelep (1902–), Ó-Szemeretelep, Liptáktelep (1910–), Állami lakótelep (1921–), Új-Szemeretelep (1928–), Szent Imre-kertváros (1929–), Rokkanttelep (ma: Miklóstelep), Tulipántelep (ma Miklóstelep része), Ferihegy, Halmierdő, Madártelep (ma Gloriett-telep része), Gloriett-kertváros (ma Gloriett-telep része)

Később hozzácsatolt településrészek: Bélatelep (1920-as évek eleje, 1948-ig Rákoskeresztúrhoz tartozott), Ganztelep (vagy Csákyliget, 1929-, 1945-ig Vecséshez tartozott), Ganzkertváros (1930-as évek elejétől, 1945-ig Vecséshez tartozott),

Története[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

Pestszentlőrinc népessége az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, a parcellázások beindulásával évente több mint 1%-kal növekedett. A növekedés üteme a 20. század első évtizedeiben 0,9% körül mozgott, csak az 1930-as években csökken a még mindig kiemelkedő 0,6%-os értékre. A növekedést a magas természetes szaporodás mellett mindvégig a településre történő új beköltözések magas száma növelte a leginkább.

Pestszentlőrinc népességszámának alakulása 1869–2019 között.
Év Népesség
1869 361[5]
1890 896
1900 5952[6]
1910 7824
1920 körül 12 000
1925 18 269
1930 39 223[5]
1941 59 219
1949 58 722
1960 69 621
1970 92 154
1980 90 617
1990 97 700
2001 96 353
2011 98 499
2019 100 725

(A külön nem hivatkozott adatok lelőhelye: Dr. Téglás Tivadar Pestszentlőrinc krónikája, Bp. 1996)

Az 1930-as években a lakosság legnagyobb részét a nagyipari munkásság adta. Az országos átlagnál nagyobb volt a polgárság (állami- és közalkalmazottak, magántisztviselők, önálló iparosok, kereskedők) aránya is. A lakosság kb 62%-a a római katolikus, 22%-a a református, 9%-a az evangélikus és 3%-a a zsidó felekezethez tartozott. Ezek mellett jelentős volt az unitárius vallás Erdélyből áttelepült híveinek száma is.[5]

Pestszentlőrincen születtek[szerkesztés]

Pestszentlőrincen éltek, dolgoztak[szerkesztés]

Komlós Juci és barátai az Állami lakótelepi kultúrház előtt

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1949. évi XXVI. törvény
  2. bp18.hu - A kerület története. [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  3. Tomory Lajos: Lakóhelyünk felszínének kialakulása, In: Dr. Téglás Tivadar (szerk.) Pestszentlőrinc krónikája, Budapest, 1996, 11-12. o.
  4. http://old.bp18.econet.hu/text/doc/doc411029/dedit/Er-02-01.doc[halott link]
  5. a b c pestszentlorinc.info - Pestszentlőrinc várossá alakulása[halott link]
  6. Archivált másolat. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 20.)

Források[szerkesztés]