Albertirsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Albertirsa
Az alberti evangélikus templom
Az alberti evangélikus templom
Albertirsa címere
Albertirsa címere
Albertirsa zászlaja
Albertirsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás város
Polgármester Fazekas László (független)[1]
Jegyző Kovács Zoltánné dr.
Irányítószám 2730
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség12 532 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség167,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület72,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Albertirsa (Magyarország)
Albertirsa
Albertirsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″
Albertirsa (Pest megye)
Albertirsa
Albertirsa
Pozíció Pest megye térképén
Albertirsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Albertirsa témájú médiaállományokat.

Albertirsa város Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik Ceglédtől 21 kilométerre északnyugatra. Határa bővelkedik védett természeti értékekben, itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő gyurgyalagtelepe. Északi határszélén folyik a Gerje patak.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a legkönnyebben a 4-es főúton érhető el. Budapest, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is, hiszen az végighalad a teljes belterületén. A lakott területtől északra húzódik az M4-es autóút és a 405-ös főút, melyeknek a település tehermentesítésében van szerepük. A környező települések közül Tápióbicskével a 3115-ös, Dánszentmiklóssal és Örkénnyel a 4607-es, Mikebudával pedig a 46 114-es utak kötik össze.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Albertirsa vasútállomás.

Az irsai római katolikus barokk templom 1910-ben, az 1447 előtt épült templom maradványait felhasználva az 1700-as évek közepén az eredetileg románkori templomot Zlinszky József újjáépíttette[3][4]

Története[szerkesztés]

Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól. 2003 óta város.

Alberti története[szerkesztés]

A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul, 1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.

A török időkben elnéptelenedett.

1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be,[5] többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.

Irsa története[szerkesztés]

Neve a szlávjelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölő szervezet
1990-1994 Dr. Kiss Tibor nem ismert [6]
1994-1998 Választási Szövetség Albertirsa[7]
1998-2002 Fazekas László független [8]
2002-2006 független[9]
2006-2010 független[10]
2010-2014 független[11]
2014-2019 TEAM-Választási Szövetség[12]
2019- független[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom és a paplak is a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi-réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkészsége alatt, 1774. áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 július 4-én fejezték be. Az ezt követő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
  • Irsai evangélikus templom (18. századi, klasszicista stílusú, oltárképét, amely Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal, Feszty MasaFeszty Árpád lánya – készítette)
  • Református templom (Irsa területén)
  • Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
  • Zsinagóga (az egykori Irsa területén, klasszicista stílusú)
  • Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)
  • Szeleczky-Szapáry-kastély
  • Faluház
  • A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása.
  • Albertirsai Gyógyfürdő[14]
  • Ecsedi László Sportcentrum[15][16]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Óvodák[szerkesztés]

  • Gyöngyszem Óvoda
  • Mazsola Óvoda
  • Napsugár Óvoda
  • Nyitnikék Óvoda
  • Mustármag Óvoda
  • Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodája

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola
  • Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola
  • Tessedik Sámuel Általános Iskola
  • Albertirsai Művészeti Iskola

Közművelődési intézmények[szerkesztés]

  • Móra Ferenc Művelődési Ház
  • Márai Sándor Városi Könyvtár

Egészségügyi intézmények[szerkesztés]

Egészségügyi központ[szerkesztés]

  • Politzer Ádám Egészségügyi Központ

Gyógyszertárak[szerkesztés]

  • Remény Gyógyszertár
  • Centrum Gyógyszertár
  • Irmák Gyógyszertár
  • Irsa Gyógyszertár

Helyi autóbuszközlekedés[szerkesztés]

Járatok[szerkesztés]

  • 2, 2A (Vasútállomás–Vasútállomás)

Helyközi járatok Albertirsán belül[szerkesztés]

  • 67, 67A (Vasútállomás–Szentmártoni útelágazás)
  • 96, 96A (Vasútállomás–5-ös kilométerkő)

Itt született[szerkesztés]

Albertirsa díszpolgárai[szerkesztés]

Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai lettek:[18]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Település adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Római katolikus templom (Urunk színeváltozása), Albertirsa
  4. Szántó József: Albertirsa vallási arculata
  5. Az alberti evangélikus gyülekezet
  6. Albertirsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  8. Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  9. Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  10. Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  11. Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  12. Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  13. Albertirsa Helységnévtár
  14. Az albertirsai gyógyfürdő a termalfurdo.net oldalon
  15. Ecsedi László Sportcentrum Albertirsa
  16. Albertirsa, Ecsedi László Sportcentrum
  17. Sirkó László 65 éves (+ VIDEÓ). Keol.hu, 2015. október 24. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  18. Albertirsa Díszpolgárai. albertirsa.hu. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
  19. Giuseppe Gatti (Trezzano Sul Naviglio, 1942. december 18. –) a politikai tudományok doktora. Doktorátusát a milánói l'Universita' Cattolica del Sacro Cuore nevű egyetemen szerezte. 1970-től hét cikluson keresztül a Milánó melletti Gaggiano polgármestere. A Gaggiano és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolat előkészítésében, kialakításában meghatározó szerepet játszott.
  20. Tabányi Mihály zenél - Albertirsa

További információk[szerkesztés]