Ugrás a tartalomhoz

Táborfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Táborfalva
Római katolikus templom Táborfalván
Római katolikus templom Táborfalván
Táborfalva címere
Táborfalva címere
Táborfalva zászlaja
Táborfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDabasi
Jogállásnagyközség
PolgármesterNagy Andrásné (független)[1]
JegyzőHáfra László
Irányítószám2381
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség3350 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség77,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 60″, k. h. 19° 28′ 00″47.083333°N 19.466667°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 60″, k. h. 19° 28′ 00″47.083333°N 19.466667°E
Táborfalva (Pest vármegye)
Táborfalva
Táborfalva
Pozíció Pest vármegye térképén
Táborfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Táborfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Táborfalva nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Borókás

Pest vármegye déli részén, Budapesttől 60 kilométerre fekszik; észak felől tölgyesek, dél felől a Kiskunság homokdűnéi és borókásai veszik körbe. Közvetlenül Pest vármegye déli határa mellett helyezkedik el; ebben a vármegyében négy, Bács-Kiskun vármegye felől három települési szomszédja van: Dabas, Örkény, Pusztavacs és Tatárszentgyörgy, illetve Lajosmizse, Felsőlajos és Ladánybene.

Táborfalvához tartozik a község központjától 4 kilométerre nyugatra fekvő Örkénytábor katonai lakótelep is.

Megközelítése[szerkesztés]

A község területén áthalad az 5-ös főút, illetve (csomópont nélkül) az M5-ös autópálya is, ezek révén közúton könnyen megközelíthető az ország bármely része felől. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Táborfalva vasútállomás.

Főutcájaként a 46 113-as számú mellékút húzódik végig a településen, illetve külterületeit nyugaton érinti még az 5205-ös út is.

Története[szerkesztés]

Református templom

Táborfalva új falu, a történeti időkben ilyen nevű település nem létezett. 1870-ben 394-en lakták a mai településterületen lévő tanyákat. 1875-ben a birtokos Várady Gáborné katonai célokra eladta a mai Táborfalva nyugati részén fekvő rossz minőségű földjeit. E területen alakult meg 1886-ban a mai napig katonai településként létező Örkénytábor. (1886: Barracken Lager; 1907: Lőtértábor; 1926: Örkénytábor) 1889-ben nyílt meg a vasútvonal, melynek vasútállomása közelében alakult ki később a faluközpont. 1908-ban a mai Táborfalva északi részére, a Telepre költöztek be a Pálóczi család cselédei, Örkénytáborban megkezdte működését a posta.

1922-ben felépült a telepi iskola. 1926-ban felparcellázták a mai falu központi területeit. 1930-ban Örkénytáborba költözött a Honvéd Tiszti Lovagló Tanárképző Iskola, felépült a lovarda.

1949-ben a három településrész (Örkénytábor, Telep és a vasútállomás környékének) összevonásával megalakult az önálló Táborfalva. 1971-től Táborfalva Örkénnyel és Hernáddal alkotott ún. „közös tanácsú községeket”. 1990-ben felállt a helyi önkormányzat, Táborfalva önálló település lett.

Logisztikai központ

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Laczkó János (független)[3]
  • 1994–1998: Laczkó János (független)[4]
  • 1998–2002: Laczkó János (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Bertalan (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Bertalan (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Bertalan (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Bertalan (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy Andrásné (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3363
3278
3216
3380
3429
3350
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 22,3% (24,9% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 6,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Táborfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. Táborfalva Helységnévtár
  11. Táborfalva Helységnévtár

További információk[szerkesztés]