Táborfalva
| Táborfalva | |||
| Római katolikus templom Táborfalván | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Dabasi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Nagy Andrásné (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Háfra László | ||
| Irányítószám | 2381 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3324 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 77,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Táborfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Táborfalva témájú médiaállományokat. | |||
Táborfalva nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pest vármegye déli részén, Budapesttől 60 kilométerre fekszik; észak felől tölgyesek, dél felől a Kiskunság homokdűnéi és borókásai veszik körbe. Közvetlenül Pest vármegye déli határa mellett helyezkedik el; ebben a vármegyében négy, Bács-Kiskun vármegye felől három települési szomszédja van: Dabas, Örkény, Pusztavacs és Tatárszentgyörgy, illetve Lajosmizse, Felsőlajos és Ladánybene.
Táborfalvához tartozik a község központjától 4 kilométerre nyugatra fekvő Örkénytábor katonai lakótelep is.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község területén áthalad az 5-ös főút, illetve (csomópont nélkül) az M5-ös autópálya is, ezek révén közúton könnyen megközelíthető az ország bármely része felől. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 142-es számú Budapest–Kecskemét-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Táborfalva vasútállomás.
Főutcájaként a 46 113-as számú mellékút húzódik végig a településen, illetve külterületeit nyugaton érinti még az 5205-ös út is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Táborfalva új falu, a történeti időkben ilyen nevű település nem létezett. 1870-ben 394-en lakták a mai településterületen lévő tanyákat. 1875-ben a birtokos Várady Gáborné katonai célokra eladta a mai Táborfalva nyugati részén fekvő rossz minőségű földjeit. E területen alakult meg 1886-ban a mai napig katonai településként létező Örkénytábor. (1886: Barracken Lager; 1907: Lőtértábor; 1926: Örkénytábor) 1889-ben nyílt meg a vasútvonal, melynek vasútállomása közelében alakult ki később a faluközpont. 1908-ban a mai Táborfalva északi részére, a Telepre költöztek be a Pálóczi család cselédei, Örkénytáborban megkezdte működését a posta.
1922-ben felépült a telepi iskola. 1926-ban felparcellázták a mai falu központi területeit. 1930-ban Örkénytáborba költözött a Honvéd Tiszti Lovagló Tanárképző Iskola, felépült a lovarda.
1949-ben a három településrész (Örkénytábor, Telep és a vasútállomás környékének) összevonásával megalakult az önálló Táborfalva. 1971-től Táborfalva Örkénnyel és Hernáddal alkotott ún. „közös tanácsú községeket”. 1990-ben felállt a helyi önkormányzat, Táborfalva önálló település lett.

Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Laczkó János (független)[3]
- 1994–1998: Laczkó János (független)[4]
- 1998–2002: Laczkó János (független)[5]
- 2002–2006: Tóth Bertalan (független)[6]
- 2006–2010: Tóth Bertalan (független)[7]
- 2010–2014: Tóth Bertalan (független)[8]
- 2014–2019: Tóth Bertalan (független)[9]
- 2019–2024: Nagy Andrásné (független)[10]
- 2024– : Nagy Andrásné (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3363 | 3278 | 3216 | 3380 | 3429 | 3350 | 3337 | 3324 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 22,3% (24,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 6,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 27..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 7..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 2..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 2..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 2..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 21..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 7..
- ↑ "Táborfalva települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 12..
- ↑ Táborfalva Helységnévtár
- ↑ Táborfalva Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Táborfalva térképen Archiválva 2022. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az egykori örkénytábori helyőrség története
