Abony

Abony
Abony címere Abony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	város
Polgármester	Pető Zsolt (Városunk Fejlődéséért Egyesület)
Irányítószám	2740
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	14 392 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	113,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	127,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abony Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″47.189166666667, 20.005277777778
Abony Pozíció Pest megye térképén
Abony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abony témájú médiaállományokat.

Abony város Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

Pest megye délkeleti részén, a Duna-Tisza közében fekszik Ceglédtől 16, Budapesttől 85 kilométerre. Területének egy része a Tisza egykori árterületére esik. Határa nagy kiterjedésű, csaknem 13 ezer hektár; talaja egy kevés homok és szikes kivételével termékeny fekete föld. Tengerszint feletti magassága: 90–100 méter.

Megközelítése

Abony központján keresztülhalad a Budapesttől Szolnokon át Debrecen-Nyíregyháza felé vezető 4-es főút (40-es főút), északi határában pedig elhalad a belterületet elkerülő, s így a várost tehermentesítő M4-es autóút, ezért a fővárosból és az említett városok irányából is ezek a legegyszerűbb megközelítési útvonalai. A környező települések közül Tápiószelével és Újszilvással a 3119-es, Újszásszal a 3122-es, Tószeggel a 4612-es, Kőröstetétlennel a 4616-os, Törtellel és Nagykőrössel pedig a 4611-es út köti össze.

Vasúton történő megközelítését a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal teszi lehetővé, amely a város belterületének déli széle közelében húzódik. Több évtizede a vasútnak már csak egy megállási pontja van Abony területén, Abony vasútállomás, amely a 4612-es útból kiágazó és a 4616-os útig vezető 46 315-ös úton érhető el. Régen Paládicspuszta mellett is megállt a vonat, de ez a Paládicspuszta megállóhely 1969-ben megszűnt.

Nevének eredete

Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett.

Története

Abony és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. Területéről jelentős szarmata leletek: vaskard, lándzsa, sarló, valamint avar kori és honfoglalás kori temető maradványai: aranyozott ővdísz és számos pityke kerültek elő.

A település nevét említő legrégibb írásos emlék 1238-ból maradt fenn. A 13. században Szolnok várához tartozott. A 14. század közepétől a Verzsenyi család birtoka volt. 1450-ben Aban néven szerepelt az írásos forrásokban. 1474-től Magyar Balázs, Magyar Benigna, majd Kinizsi Pál birtoka, majd 1515-ben Werbőczy István kapta királyi adományul. A 16. század közepétől birtokosai Batthyány Ferenc, Angyal Máté és a vázsonykői Horváth család voltak. 1552-ben török fennhatóság alá került. 1597-ben a tatárok teljesen elpusztították.

A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején ismét teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek. Abony az újratelepülés után több birtokos családé lett, közülük a legnagyobb birtoka a Balogh családnak volt.

1748-ban vásári szabadalmat, mezővárosi rangot kapott.

1849. január 25-én Perczel Mór honvédtábornok katonái Abony városa mellett arattak győzelmet a császári csapatok felett.

Abony az irodalomban

• Petőfi Sándor Nagyszalontáról (ahol Arany Jánost látogatta meg) Pest felé utazva, 1847. június 12-én a község fogadójában szállt meg. Erről az „Úti levelek”-ben tesz említést.
• Az itt élő Abonyi Lajos író jegyezte le a Kodály Zoltán „Háry János” című dalművében később híressé lett „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” kezdetű népdalszöveget. A ebben szereplő Nagyabony azonos Abonnyal. Ugyanakkor Szlovákiában, a Csallóközben is található Nagyabony (Veľké Blahovo) nevű település, és a népdal dallama a Csallóközből származik. „Kérdésére közlöm, hogy a dal választására az Arany - Gyulai Népk. Gyűjt. I. kötetében található egyetlen dalszöveg indított, dallamot rá Csallóközből alkalmaztam. A dalszöveg Abonyról van, kétségkívül az alföldi N. Abonyt értik. Azonban, valamint több Abony van az országban, a dalt sem lehet egy helyre rögzíteni, másutt is tudhatták, ha nincs is feljegyezve. Minthogy a magyarság is lényegében egységes, minden tájnyelvi és szokásbeli különbség ellenére” - írja Kodály Zoltán az abonyi falumúzeumban megtalálható levelében.
• Háy Gyula drámaíró Született 1900-ban című emlékkötetében többször tesz említést gyermekkoráról, amelyet Abonyban töltött.

Nevezetességei, látnivalók

A római katolikus templom

Református templom

• Abonyi Lajos Falumúzeum (volt Magtár)
• Szent István római katolikus templom
• Református templom
• Kinizsi Pál Városkapu
• Zsinagóga
• Kazinczy Ferenc-kúria
• Tallián-sírkápolna
• Ungár-ház vagy -kúria
• Kostyán István-kúria
• Márton-kúria
• Lavatka-kúria
• Kostyán Andor-kúria
• Régi Vigyázó-kastély
• Harkányi-kastély (lebontották)
• Környékbeli kúriák: Szapáry-kúria, Kisvigyázó-kastély, Vigyázó-kúria, Ajtay-kúria, Teszáry-kúria
• Paládicspuszta

• 
• 

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Gajdos István (nem ismert)
• 1994-1998: Gajdos István (független)
• 1998-2002: Gajdos István (független)
• 2002-2006: Dr. Gajdos István (független)
• 2006-2010: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
• 2010-2014: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
• 2014-2019: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
• 2019-től: Pető Zsolt (Városunk Fejlődéséért Egyesület)

Gazdasága

• Környékén általában szántóföldi művelés folyik, de szőlő- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak.

Népesség

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 6,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,7% (29,2% nem nyilatkozott).

Oktatási intézmények

Óvodák

• Pingvines Óvoda és Bölcsőde
• Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
• Gyöngyszemek Óvodája

Általános iskolák

• Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
• Somogyi Imre Általános Iskola (három tagintézménnyel)
• Abonyi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda és Általános Iskola

Középiskola

• Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola

Zeneiskola

• Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola

Közművelődési Intézmények

• Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeumi Kiállítóhely

Egyházak

• Abonyi Római Katolikus Egyházközség (Kossuth Ferenc u. 14.)
• Abony-Vezseny Református Egyházközség (Kálvin János u. 2.)
• Magyarországi Metodista Egyház Abonyi Gyülekezete (Ceglédi u. 18.)

Sportlétesítmények

• Varga István Városi Sportcsarnok
• Sportpálya
• Mucsányi Tamás Műfüves Pálya
• Városi Termálfürdő

Testvérvárosai

• Skrzyszów

Híres emberek

• Itt született 1816. október 21-én Ruttkay Károly honvédfőhadnagy.
• Itt született 1939. október 21-én Varga János olimpiai bajnok birkózó.
• Itt született Háy Gyula (1900-1975) drámaíró, költő, dramaturg.
• Itt született Balogh Artúr (Abony, 1866. március 18. – Kolozsvár, 1951. március 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Itt született és nőtt fel Mucsi Zoltán színész.
• Itt nőtt fel Csomor Erika triatlon világbajnok.
• Itt nőtt fel Zalán Tibor költő, író, dramaturg.
• Itt van eltemetve Ajtai K. Sándor orvostanár, a kolozsvári és a budapesti egyetem tanára, rektora.
• Itt született és helyezték örök nyugalomra Varga István olimpiai bajnok, világbajnok kézilabdázót.
• Itt élt Abonyi Lajos író.
• Itt született Mucsányi János a Duna Televízió műsorvezetője, szerkesztő, forgatókönyvíró.
• Itt nőtt fel Acsai Roland kortárs költő, irodalomkritikus, műfordító, szerkesztő.
• Itt nőtt fel Major József magyar bajnok triatlonozó, kilencszeres ironman bajnok.
• Itt született Varga József (Abony, 1929. december 21. – Budapest, 1981. május 28.) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor.
• Itt született dr. Lovassy Sándor (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.
• Itt született dr. Szántó Ferenc (Abony, 1925. augusztus 31. – Budapest, 1989. március 25.) vegyész, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a kolloidkémia tanszék vezetője.1980-ban Buzágh Aladár-díjjal tüntették ki. (Szegedi Tudományegyetem Évfordulós emlékcsarnok). Emléktáblája Abonyban a Munkácsy Mihály út 15. alatti házon található.
• Itt született Horváth József tanító, festőművész (1900 – 1970). 1921-ben kezdett el tanítani a Szelei úti iskolában, s ekkor kezdett el rajzolni és festeni is. Több kiállítása volt az országban, többek között Budapesten a Műcsarnokban. Emléktáblája Abonyban a Tószegi út 6. alatti házon található.

További információk

• Abony város honlapja
• miabonyunk.hu
• Tűzesetek és balesetek Abonyban
• Légifotók a városról
• Abony.lap.hu
• Vajda Béla: A zsidók története Abonyban és vidékén. Bp, 1896. Online