Abony

	Abony
	; Abony címere
	; Abony címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	város
Polgármester	Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
Irányítószám	2740
Körzethívószám	53
	Népesség
Teljes népesség	14 563 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	113,37 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	127,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Abony Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″
	Abony Pozíció Pest megye térképén
	Abony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abony témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Adony.

Ez a szócikk Pest megyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Abony (egyértelműsítő lap).

Abony egy város Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pest megye délkeleti részében, a Duna-Tisza közében helyezkedik el. Ceglédtől 16, Budapesttől 85 km-re található. A 4-es főút és a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal mellett terül el. Vasútállomásai Abony vasútállomás, illetve Paládicspuszta mellett a megszűnt Paládicspuszta megállóhely. A területe részben a Tisza egykori árterületére esik. Határa nagy kiterjedésű, csaknem 13 ezer hektár. Talaja egy kevés homok és szikes kivételével igen termékeny fekete földből áll. Tengerszint feletti magassága: 90–100 m.

Története[szerkesztés]

Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek a kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett.^[3]

A környékén 7–8. századi avar sírleleteket találtak.
A 13. században Szolnok várához tartozik.
1450-ből származik első írásos említése, melyben Aban néven szerepel.
1474-től Magyar Balázs, Magyar Benigna, majd Kinizsi Pál birtoka.
1515-ben Werbőczy István kapta adományul.
1552-ben török fennhatóság alá került.
1597-ben a tatárok teljesen elpusztították Abonyt.^[4]
A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején újra teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek.
1748-ban mezővárosi rangot kapott.
1849. január 25-én Perczel Mór vezetésével a magyar csapatok a városnál győztes csatát vívtak.

Abony az irodalomban[szerkesztés]

Petőfi Sándor Nagyszalontáról (ahol Arany Jánost látogatta meg) Pest felé utazva, 1847. június 12-én a község fogadójában szállt meg, erről az „Úti levelek”-ben tesz említést.

Az itt élő Abonyi Lajos író jegyezte le a később Kodály Zoltán „Háry János” című dalművében híressé lett „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” kezdetű népdalszöveget. A dalban szereplő Nagyabony e községgel azonos. Szlovákiában, a Csallóközben is található Nagyabony (Veľké Blahovo) nevű település. A szóban forgó népdal dallama a Csallóközből származik.

„Kérdésére közlöm, hogy a dal választására az Arany - Gyulai Népk. Gyűjt. I. kötetében található egyetlen dalszöveg indított, dallamot rá Csallóközből alkalmaztam. A dalszöveg Abonyról van, kétségkívül az alföldi N. Abonyt értik.

Azonban, valamint több Abony van az országban, a dalt sem lehet egy helyre rögzíteni, másutt is tudhatták, ha nincs is feljegyezve. Minthogy a magyarság is lényegében egységes, minden tájnyelvi és szokásbeli különbség ellenére” - írja Kodály Zoltán az abonyi falumúzeumban megtalálható levelében.

Háy Gyula drámaíró Született 1900-ban című emlékkötetében többször tesz említést gyermekkoráról, amelyet Abonyban töltött.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg

Romhányiné dr. Balogh Edit (független, 2006-)

Korábban

dr. Gajdos István József (független, 1990-2006)

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdasága[szerkesztés]

Környékén általában szántóföldi művelés folyik, de szőlő- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 6,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,7% (29,2% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei, látnivalók[szerkesztés]

A római katolikus templom

Református templom

Abonyi Lajos Falumúzeum (volt Magtár)
Szent István Római katolikus templom
Református templom
Kinizsi Pál Városkapu
Zsinagóga
Kazinczy Ferenc-kúria
Tallián-sírkápolna
Ungár-ház vagy kúria
Kostyán István-kúria
Márton-kúria
Lavatka-kúria
Kostyán Andor-kúria
Régi Vigyázó-kastély
Harkányi-kastély (lebontották)
Régi Vigyázó-kastély
Környékbeli kúriák: Szapáry-kúria, Kisvigyázó-kastély, Vigyázó-kúria, Ajtay-kúria, Teszáry-kúria

Show-Zoo Magánállatkert

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Óvodák[szerkesztés]

Pingvines Óvoda és Bölcsőde
Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Gyöngyszemek Óvodája

Általános iskolák[szerkesztés]

Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Somogyi Imre Általános Iskola
Abonyi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda és Általános Iskola

Középiskola[szerkesztés]

Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola

Zeneiskola[szerkesztés]

Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola

Közművelődési Intézmények[szerkesztés]

Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeumi Kiállítóhely

Egyházak[szerkesztés]

Abonyi Római Katolikus Egyházközség (Kossuth Ferenc u. 14.)
Abony-Vezseny Református Egyházközség (Kálvin János u. 2.)
Magyarországi Metodista Egyház Abonyi Gyülekezete (Ceglédi u. 18.)

Sportlétesítmények[szerkesztés]

Varga István Városi Sportcsarnok
Sportpálya
Mucsányi Tamás Műfüves Pálya
Városi Termálfürdő

Testvérvárosok[szerkesztés]

Románia, Réty

Híres emberek[szerkesztés]

Lásd még: Kategória:Abonyiak

Itt született 1816. október 21-én Ruttkay Károly honvédfőhadnagy
Itt született 1939. október 21-én Varga János olimpiai bajnok birkózó.
Itt született Háy Gyula (1900-1975) drámaíró, költő, dramaturg.
Itt született Balogh Artúr (Abony, 1866. március 18. – Kolozsvár, 1951. március 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Itt nőtt fel Csomor Erika (1973. november 8.) triatlon világbajnok.
Itt nőtt fel Mucsi Zoltán (1957. szeptember 8.) színész.
Itt nőtt fel Zalán Tibor (1954. augusztus 27.) magyar költő, író, dramaturg.
Itt van eltemetve Ajtai K. Sándor orvostanár, a kolozsvári és a budapesti egyetem tanára, rektora.^[6]
Itt született és helyezték örök nyugalomra Varga István olimpiai bajnok, világbajnok kézilabdázót.
Itt élt Abonyi Lajos író.
Itt született Mucsányi János a Duna Televízió műsorvezetője, szerkesztő, forgatókönyvíró.
Itt nőtt fel Acsai Roland kortárs költő, irodalomkritikus, műfordító, szerkesztő.
Itt nőtt fel Major József magyar bajnok triatlonozó, kilencszeres ironman bajnok.
Itt született Varga József (Abony, 1929. december 21. – Budapest, 1981. május 28.) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor.
Itt született Dr. Lovassy Sándor (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Paládicspuszta

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára, Elő, változatlan lenyomat, Akadémiai Kiadó (1997). ISBN 9630545683
↑ Hidvégi Lajos. Pusztabokrok. Cegléd Város Tanácsa (1984). ISBN 9630318237
↑ Abony Helységnévtár
↑ Ajtai K. Sándor sírja