Abony
Abony | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Megye | Pest | ||
Járás | Ceglédi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Pető Zsolt (Városunk Fejlődéséért Egyesület)[1] | ||
Irányítószám | 2740 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 14 392 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 113,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 127,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″ | |||
Abony weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Abony témájú médiaállományokat. |
Abony város Pest megyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Pest megye délkeleti részén, a Duna-Tisza közében fekszik Ceglédtől 16, Budapesttől 85 kilométerre. Területének egy része a Tisza egykori árterületére esik. Határa nagy kiterjedésű, csaknem 13 ezer hektár; talaja egy kevés homok és szikes kivételével termékeny fekete föld. Tengerszint feletti magassága: 90–100 méter.
Megközelítése[szerkesztés]
Abony központján keresztülhalad a Budapesttől Szolnokon át Debrecen-Nyíregyháza felé vezető 4-es főút (40-es főút), északi határában pedig elhalad a belterületet elkerülő, s így a várost tehermentesítő M4-es autóút, ezért a fővárosból és az említett városok irányából is ezek a legegyszerűbb megközelítési útvonalai. A környező települések közül Tápiószelével és Újszilvással a 3119-es, Újszásszal a 3122-es, Tószeggel a 4612-es, Kőröstetétlennel a 4616-os, Törtellel és Nagykőrössel pedig a 4611-es út köti össze.
Vasúton történő megközelítését a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal teszi lehetővé, amely a város belterületének déli széle közelében húzódik. Több évtizede a vasútnak már csak egy megállási pontja van Abony területén, Abony vasútállomás, amely a 4612-es útból kiágazó és a 4616-os útig vezető 46 315-ös úton érhető el. Régen Paládicspuszta mellett is megállt a vonat, de ez a Paládicspuszta megállóhely 1969-ben megszűnt.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett.[3]
Története[szerkesztés]
Abony és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. Területéről jelentős szarmata leletek: vaskard, lándzsa, sarló, valamint avar kori és honfoglalás kori temető maradványai: aranyozott ővdísz és számos pityke kerültek elő.
A település nevét említő legrégibb írásos emlék 1238-ból maradt fenn. A 13. században Szolnok várához tartozott. A 14. század közepétől a Verzsenyi család birtoka volt. 1450-ben Aban néven szerepelt az írásos forrásokban. 1474-től Magyar Balázs, Magyar Benigna, majd Kinizsi Pál birtoka, majd 1515-ben Werbőczy István kapta királyi adományul. A 16. század közepétől birtokosai Batthyány Ferenc, Angyal Máté és a vázsonykői Horváth család voltak. 1552-ben török fennhatóság alá került. 1597-ben a tatárok teljesen elpusztították.[4]
A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején ismét teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek. Abony az újratelepülés után több birtokos családé lett, közülük a legnagyobb birtoka a Balogh családnak volt.
1748-ban vásári szabadalmat, mezővárosi rangot kapott.
1849. január 25-én Perczel Mór honvédtábornok katonái Abony városa mellett arattak győzelmet a császári csapatok felett.
Abony az irodalomban[szerkesztés]
- Petőfi Sándor Nagyszalontáról (ahol Arany Jánost látogatta meg) Pest felé utazva, 1847. június 12-én a község fogadójában szállt meg. Erről az „Úti levelek”-ben tesz említést.
- Az itt élő Abonyi Lajos író jegyezte le a Kodály Zoltán „Háry János” című dalművében később híressé lett „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” kezdetű népdalszöveget. A ebben szereplő Nagyabony azonos Abonnyal. Ugyanakkor Szlovákiában, a Csallóközben is található Nagyabony (Veľké Blahovo) nevű település, és a népdal dallama a Csallóközből származik. „Kérdésére közlöm, hogy a dal választására az Arany - Gyulai Népk. Gyűjt. I. kötetében található egyetlen dalszöveg indított, dallamot rá Csallóközből alkalmaztam. A dalszöveg Abonyról van, kétségkívül az alföldi N. Abonyt értik. Azonban, valamint több Abony van az országban, a dalt sem lehet egy helyre rögzíteni, másutt is tudhatták, ha nincs is feljegyezve. Minthogy a magyarság is lényegében egységes, minden tájnyelvi és szokásbeli különbség ellenére” - írja Kodály Zoltán az abonyi falumúzeumban megtalálható levelében.
- Háy Gyula drámaíró Született 1900-ban című emlékkötetében többször tesz említést gyermekkoráról, amelyet Abonyban töltött.
Nevezetességei, látnivalók[szerkesztés]
- Abonyi Lajos Falumúzeum (volt Magtár)
- Szent István római katolikus templom
- Református templom
- Kinizsi Pál Városkapu
- Zsinagóga
- Kazinczy Ferenc-kúria
- Tallián-sírkápolna
- Ungár-ház vagy -kúria
- Kostyán István-kúria
- Márton-kúria
- Lavatka-kúria
- Kostyán Andor-kúria
- Régi Vigyázó-kastély
- Harkányi-kastély (lebontották)
- Környékbeli kúriák: Szapáry-kúria, Kisvigyázó-kastély, Vigyázó-kúria, Ajtay-kúria, Teszáry-kúria
- Paládicspuszta
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Gajdos István (nem ismert)[5]
- 1994-1998: Gajdos István (független)[6]
- 1998-2002: Gajdos István (független)[7]
- 2002-2006: Dr. Gajdos István (független)[8]
- 2006-2010: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)[9]
- 2010-2014: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)[10]
- 2014-2019: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)[11]
- 2019-től: Pető Zsolt (Városunk Fejlődéséért Egyesület)[1]
Gazdasága[szerkesztés]
- Környékén általában szántóföldi művelés folyik, de szőlő- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének alakulása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 6,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,7% (29,2% nem nyilatkozott).[12]
Oktatási intézmények[szerkesztés]
Óvodák[szerkesztés]
- Pingvines Óvoda és Bölcsőde
- Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
- Gyöngyszemek Óvodája
Általános iskolák[szerkesztés]
- Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
- Somogyi Imre Általános Iskola (három tagintézménnyel)
- Abonyi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda és Általános Iskola
Középiskola[szerkesztés]
- Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola
Zeneiskola[szerkesztés]
- Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola
Közművelődési Intézmények[szerkesztés]
- Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeumi Kiállítóhely
Egyházak[szerkesztés]
- Abonyi Római Katolikus Egyházközség (Kossuth Ferenc u. 14.)
- Abony-Vezseny Református Egyházközség (Kálvin János u. 2.)
- Magyarországi Metodista Egyház Abonyi Gyülekezete (Ceglédi u. 18.)
Sportlétesítmények[szerkesztés]
- Varga István Városi Sportcsarnok
- Sportpálya
- Mucsányi Tamás Műfüves Pálya
- Városi Termálfürdő
Testvérvárosai[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1816. október 21-én Ruttkay Károly honvédfőhadnagy.
- Itt született 1939. október 21-én Varga János olimpiai bajnok birkózó.
- Itt született Háy Gyula (1900-1975) drámaíró, költő, dramaturg.
- Itt született Balogh Artúr (Abony, 1866. március 18. – Kolozsvár, 1951. március 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Itt született és nőtt fel Mucsi Zoltán színész.
- Itt nőtt fel Csomor Erika triatlon világbajnok.
- Itt nőtt fel Zalán Tibor költő, író, dramaturg.
- Itt van eltemetve Ajtai K. Sándor orvostanár, a kolozsvári és a budapesti egyetem tanára, rektora.[13]
- Itt született és helyezték örök nyugalomra Varga István olimpiai bajnok, világbajnok kézilabdázót.
- Itt élt Abonyi Lajos író.
- Itt született Mucsányi János a Duna Televízió műsorvezetője, szerkesztő, forgatókönyvíró.
- Itt nőtt fel Acsai Roland kortárs költő, irodalomkritikus, műfordító, szerkesztő.
- Itt nőtt fel Major József magyar bajnok triatlonozó, kilencszeres ironman bajnok.
- Itt született Varga József (Abony, 1929. december 21. – Budapest, 1981. május 28.) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor.
- Itt született dr. Lovassy Sándor (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.
- Itt született dr. Szántó Ferenc (Abony, 1925. augusztus 31. – Budapest, 1989. március 25.) vegyész, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a kolloidkémia tanszék vezetője.1980-ban Buzágh Aladár-díjjal tüntették ki. (Szegedi Tudományegyetem Évfordulós emlékcsarnok). Emléktáblája Abonyban a Munkácsy Mihály út 15. alatti házon található.
- Itt született Horváth József tanító, festőművész (1900 – 1970). 1921-ben kezdett el tanítani a Szelei úti iskolában, s ekkor kezdett el rajzolni és festeni is. Több kiállítása volt az országban, többek között Budapesten a Műcsarnokban. Emléktáblája Abonyban a Tószegi út 6. alatti házon található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Abony települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 18. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára, Elő, változatlan lenyomat, Akadémiai Kiadó (1997). ISBN 9630545683
- ↑ Hidvégi Lajos. Pusztabokrok. Cegléd Város Tanácsa (1984). ISBN 9630318237
- ↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Abony Helységnévtár
- ↑ Ajtai K. Sándor sírja. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
További információk[szerkesztés]
- Abony város honlapja
- miabonyunk.hu
- Tűzesetek és balesetek Abonyban
- Légifotók a városról
- Abony.lap.hu
- Vajda Béla: A zsidók története Abonyban és vidékén. Bp, 1896. Online
|