Abony

Abony
Abony címere Abony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	város
Polgármester	Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
Irányítószám	2740
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	14 563 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	113,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	127,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abony Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″47.189166666667, 20.005277777778
Abony Pozíció Pest megye térképén
Abony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abony témájú médiaállományokat.

Abony egy város Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

Pest megye délkeleti részében, a Duna-Tisza közében helyezkedik el. Ceglédtől 16, Budapesttől 85 km-re található. A 4-es főút és a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal mellett terül el. Vasútállomásai Abony vasútállomás, illetve Paládicspuszta mellett a megszűnt Paládicspuszta megállóhely. A területe részben a Tisza egykori árterületére esik. Határa nagy kiterjedésű, csaknem 13 ezer hektár. Talaja egy kevés homok és szikes kivételével igen termékeny fekete földből áll. Tengerszint feletti magassága: 90–100 m.

Nevének eredete

Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek a kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett.

Története

Abony és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. Területénről jelentős szarmata leletek; vaskard, lándzsa, sarló, valamint avarkori és honfoglalás kori temető maradványai, az utóbbiból aranyozott ővdísz és számos pityke került elő.

A település nevét 1238-ban említették először az írásos forrásokban. A 13. században Szolnok várához tartozónak írták. A 14. század közepétől a Verzsenyi család birtoka volt. 1450-ben Aban néven szerepelt az írásos forrásokban. 1474-től Magyar Balázs, Magyar Benigna, majd Kinizsi Pál birtoka, majd 1515-ben Werbőczy István kapta királyi adományul. A 16. század közepétől birtokosai Batthyány Ferenc, Angyal Máté és a vásonkeői Horváth család voltak. 1552-ben török fennhatóság alá került. 1597-ben a tatárok teljesen elpusztították Abonyt.

A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején újra teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek. Abony az újratelepülés után több birtokos családé lett, köztük a legnagyobb birtoka a Balogh családnak volt.

1748-ban vásári szabadalmat, mezővárosi rangot, kapott.

1849. január 25-én Perczel Mór vezetésével a magyar csapatok Abony városa mellett győztes csatát vívtak.

Abony az irodalomban

• Petőfi Sándor Nagyszalontáról (ahol Arany Jánost látogatta meg) Pest felé utazva, 1847. június 12-én a község fogadójában szállt meg, erről az „Úti levelek”-ben tesz említést.

• Az itt élő Abonyi Lajos író jegyezte le a később Kodály Zoltán „Háry János” című dalművében híressé lett „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” kezdetű népdalszöveget. A dalban szereplő Nagyabony e községgel azonos. Szlovákiában, a Csallóközben is található Nagyabony (Veľké Blahovo) nevű település. A szóban forgó népdal dallama a Csallóközből származik.

„Kérdésére közlöm, hogy a dal választására az Arany - Gyulai Népk. Gyűjt. I. kötetében található egyetlen dalszöveg indított, dallamot rá Csallóközből alkalmaztam. A dalszöveg Abonyról van, kétségkívül az alföldi N. Abonyt értik.

Azonban, valamint több Abony van az országban, a dalt sem lehet egy helyre rögzíteni, másutt is tudhatták, ha nincs is feljegyezve. Minthogy a magyarság is lényegében egységes, minden tájnyelvi és szokásbeli különbség ellenére” - írja Kodály Zoltán az abonyi falumúzeumban megtalálható levelében.

• Háy Gyula drámaíró Született 1900-ban című emlékkötetében többször tesz említést gyermekkoráról, amelyet Abonyban töltött.

Nevezetességei, látnivalók

A római katolikus templom

Református templom

• Abonyi Lajos Falumúzeum (volt Magtár)
• Szent István Római katolikus templom
• Református templom
• Kinizsi Pál Városkapu
• Zsinagóga
• Kazinczy Ferenc-kúria
• Tallián-sírkápolna
• Ungár-ház vagy kúria
• Kostyán István-kúria
• Márton-kúria
• Lavatka-kúria
• Kostyán Andor-kúria
• Régi Vigyázó-kastély
• Harkányi-kastély (lebontották)
• Régi Vigyázó-kastély
• Környékbeli kúriák: Szapáry-kúria, Kisvigyázó-kastély, Vigyázó-kúria, Ajtay-kúria, Teszáry-kúria

• 
• 

• Show-Zoo Magánállatkert

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg

• Romhányiné dr. Balogh Edit (független, 2006-)

Korábban

• dr. Gajdos István József (független, 1990-2006)

Gazdasága

• Környékén általában szántóföldi művelés folyik, de szőlő- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 6,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,7% (29,2% nem nyilatkozott).

Oktatási intézmények

Óvodák

• Pingvines Óvoda és Bölcsőde
• Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
• Gyöngyszemek Óvodája

Általános iskolák

• Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
• Somogyi Imre Általános Iskola (három tagintézménnyel)
• Abonyi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda és Általános Iskola

Középiskola

• Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola

Zeneiskola

• Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola

Közművelődési Intézmények

• Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeumi Kiállítóhely

Egyházak

• Abonyi Római Katolikus Egyházközség (Kossuth Ferenc u. 14.)
• Abony-Vezseny Református Egyházközség (Kálvin János u. 2.)
• Magyarországi Metodista Egyház Abonyi Gyülekezete (Ceglédi u. 18.)

Sportlétesítmények

• Varga István Városi Sportcsarnok
• Sportpálya
• Mucsányi Tamás Műfüves Pálya
• Városi Termálfürdő

Testvérvárosok

• Románia, Réty

Híres emberek

• Itt született 1816. október 21-én Ruttkay Károly honvédfőhadnagy
• Itt született 1939. október 21-én Varga János olimpiai bajnok birkózó.
• Itt született Háy Gyula (1900-1975) drámaíró, költő, dramaturg.
• Itt született Balogh Artúr (Abony, 1866. március 18. – Kolozsvár, 1951. március 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Itt nőtt fel Csomor Erika (1973. november 8.) triatlon világbajnok.
• Itt nőtt fel Mucsi Zoltán (1957. szeptember 8.) színész.
• Itt nőtt fel Zalán Tibor (1954. augusztus 27.) magyar költő, író, dramaturg.
• Itt van eltemetve Ajtai K. Sándor orvostanár, a kolozsvári és a budapesti egyetem tanára, rektora.
• Itt született és helyezték örök nyugalomra Varga István olimpiai bajnok, világbajnok kézilabdázót.
• Itt élt Abonyi Lajos író.
• Itt született Mucsányi János a Duna Televízió műsorvezetője, szerkesztő, forgatókönyvíró.
• Itt nőtt fel Acsai Roland kortárs költő, irodalomkritikus, műfordító, szerkesztő.
• Itt nőtt fel Major József magyar bajnok triatlonozó, kilencszeres ironman bajnok.
• Itt született Varga József (Abony, 1929. december 21. – Budapest, 1981. május 28.) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor.
• Itt született Dr. Lovassy Sándor (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.

Kapcsolódó szócikkek

• Paládicspuszta

További információk

• Abony város honlapja
• miabonyunk.hu
• Tűzesetek és balesetek Abonyban
• Légifotók a városról
• Abony.lap.hu
• Vajda Béla: A zsidók története Abonyban és vidékén. Bp, 1896. Online