Abony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Abony
Abony.jpg
Abony címere
Abony címere
Abony zászlaja
Abony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás város
Polgármester Pető Zsolt (Városunk Fejlődéséért Egyesület)[1]
Irányítószám 2740
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség14 392 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség113,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület127,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abony (Magyarország)
Abony
Abony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″
Abony (Pest megye)
Abony
Abony
Pozíció Pest megye térképén
Abony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abony témájú médiaállományokat.

Abony város Pest megyében, a Ceglédi járásban fekszik.

Fekvése[szerkesztés]

Pest megye délkeleti részében, a Duna-Tisza közében helyezkedik el. Ceglédtől 16, Budapesttől 85 kilométerre található. A 4-es főút és a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal mellett terül el. Vasútállomásai Abony vasútállomás, melynek közúti elérését a 46 315-ös út teszi lehetővé, illetve Paládicspuszta mellett a megszűnt Paládicspuszta megállóhely. A területe részben a Tisza egykori árterületére esik. Határa nagy kiterjedésű, csaknem 13 ezer hektár. Talaja egy kevés homok és szikes kivételével igen termékeny fekete földből áll. Tengerszint feletti magassága: 90–100 méter.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek a kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett.[3]

Története[szerkesztés]

Abony és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. Területénről jelentős szarmata leletek; vaskard, lándzsa, sarló, valamint avarkori és honfoglalás kori temető maradványai, az utóbbiból aranyozott ővdísz és számos pityke került elő.

A település nevét 1238-ban említették először az írásos forrásokban. A 13. században Szolnok várához tartozónak írták. A 14. század közepétől a Verzsenyi család birtoka volt. 1450-ben Aban néven szerepelt az írásos forrásokban. 1474-től Magyar Balázs, Magyar Benigna, majd Kinizsi Pál birtoka, majd 1515-ben Werbőczy István kapta királyi adományul. A 16. század közepétől birtokosai Batthyány Ferenc, Angyal Máté és a vásonkeői Horváth család voltak. 1552-ben török fennhatóság alá került. 1597-ben a tatárok teljesen elpusztították Abonyt.[4]

A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején újra teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek. Abony az újratelepülés után több birtokos családé lett, köztük a legnagyobb birtoka a Balogh családnak volt.

1748-ban vásári szabadalmat, mezővárosi rangot, kapott.

1849. január 25-én Perczel Mór vezetésével a magyar csapatok Abony városa mellett győztes csatát vívtak.

Abony az irodalomban[szerkesztés]

„Kérdésére közlöm, hogy a dal választására az Arany - Gyulai Népk. Gyűjt. I. kötetében található egyetlen dalszöveg indított, dallamot rá Csallóközből alkalmaztam. A dalszöveg Abonyról van, kétségkívül az alföldi N. Abonyt értik.
Azonban, valamint több Abony van az országban, a dalt sem lehet egy helyre rögzíteni, másutt is tudhatták, ha nincs is feljegyezve. Minthogy a magyarság is lényegében egységes, minden tájnyelvi és szokásbeli különbség ellenére” - írja Kodály Zoltán az abonyi falumúzeumban megtalálható levelében.
  • Háy Gyula drámaíró Született 1900-ban című emlékkötetében többször tesz említést gyermekkoráról, amelyet Abonyban töltött.

Nevezetességei, látnivalók[szerkesztés]

A római katolikus templom
Református templom
  • Show-Zoo Magánállatkert

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: dr. Gajdos István József (független)
  • 1994-1998: Gajdos István (független)[5]
  • 1998-2002: dr. Gajdos István József (független)
  • 2002-2006: dr. Gajdos István József (független)
  • 2006-2010: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
  • 2010-2014: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
  • 2014-2019: Romhányiné dr. Balogh Edit (független)
  • 2019-től: Pető Zsolt (Városunk Fejlődéséért Egyesület)[1]

Gazdasága[szerkesztés]

  • Környékén általában szántóföldi művelés folyik, de szőlő- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 6,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,7% (29,2% nem nyilatkozott).[6]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Óvodák[szerkesztés]

  • Pingvines Óvoda és Bölcsőde
  • Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
  • Gyöngyszemek Óvodája

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Somogyi Imre Általános Iskola (három tagintézménnyel)
  • Abonyi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda és Általános Iskola

Középiskola[szerkesztés]

  • Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola

Zeneiskola[szerkesztés]

  • Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola

Közművelődési Intézmények[szerkesztés]

  • Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeumi Kiállítóhely

Egyházak[szerkesztés]

  • Abonyi Római Katolikus Egyházközség (Kossuth Ferenc u. 14.)
  • Abony-Vezseny Református Egyházközség (Kálvin János u. 2.)
  • Magyarországi Metodista Egyház Abonyi Gyülekezete (Ceglédi u. 18.)

Sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Varga István Városi Sportcsarnok
  • Sportpálya
  • Mucsányi Tamás Műfüves Pálya
  • Városi Termálfürdő

Testvérvárosok[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1816. október 21-én Ruttkay Károly honvédfőhadnagy
  • Itt született 1939. október 21-én Varga János olimpiai bajnok birkózó.
  • Itt született Háy Gyula (1900-1975) drámaíró, költő, dramaturg.
  • Itt született Balogh Artúr (Abony, 1866. március 18. – Kolozsvár, 1951. március 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt nőtt fel Csomor Erika (1973. november 8.) triatlon világbajnok.
  • Itt nőtt fel Mucsi Zoltán (1957. szeptember 8.) színész.
  • Itt nőtt fel Zalán Tibor (1954. augusztus 27.) magyar költő, író, dramaturg.
  • Itt van eltemetve Ajtai K. Sándor orvostanár, a kolozsvári és a budapesti egyetem tanára, rektora.[7]
  • Itt született és helyezték örök nyugalomra Varga István olimpiai bajnok, világbajnok kézilabdázót.
  • Itt élt Abonyi Lajos író.
  • Itt született Mucsányi János a Duna Televízió műsorvezetője, szerkesztő, forgatókönyvíró.
  • Itt nőtt fel Acsai Roland kortárs költő, irodalomkritikus, műfordító, szerkesztő.
  • Itt nőtt fel Major József magyar bajnok triatlonozó, kilencszeres ironman bajnok.
  • Itt született Varga József (Abony, 1929. december 21. – Budapest, 1981. május 28.) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor.
  • Itt született dr. Lovassy Sándor (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.
  • Itt született dr. Szántó Ferenc ( 1925. augusztus 31-én született Abony községben. Meghalt 1989 március 25-én Budapesten) Vegyész A Szegedi Tudományegyetem Professzora volt 1978-tó A kolloidkémia tanszék vezetője .1980-ban Buzágh Aladár díjjal tüntették ki.( Szegedi Tudományegyetem Évfordulós emlékcsarnok). Emléktábla Abony, Munkácsy Mihály út 15. szám alatti házon található.
  • Itt született Horváth József tanító, festőművész (1900-ban született Abonyban. Meghalt 1970-ben). 1921-ben kezdett el tanítani a Szelei úti iskolában. Ekkor kezdett el rajzolni és festeni. Több kiállítása volt az országban, többek között Budapesten a Műcsarnokban. Emléktábla Abony, Tószegi út 6. szám alatti házon található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Abony települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 18. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára, Elő, változatlan lenyomat, Akadémiai Kiadó (1997). ISBN 9630545683 
  4. Hidvégi Lajos. Pusztabokrok. Cegléd Város Tanácsa (1984). ISBN 9630318237 
  5. Abony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Abony Helységnévtár
  7. Ajtai K. Sándor sírja. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)

További információk[szerkesztés]