Magyar Benigna
| Magyar Benigna | |
| Született |
1465 körül nem ismert |
| Elhunyt |
1526 (60-65 évesen) Felvidék |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |
 magyar |
| Házastársa |
Kinizsi Pál (~1480–1494) Horváth Márk (~1495–?) Kereki Gergely (?–?) |
| Szülei | Magyar Balázs |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyar Benigna (1465 körül – 1526) a magyarországi reneszánsz korának egyik ismert nőalakja, Kinizsi Pál felesége. Imádságos könyve Festetich-kódex néven ismert.
Élete[szerkesztés]
Hunyadi Mátyás hadvezérének, az Abaúj vármegyei nemesi családból származó Magyar Balázsnak a leánya. Az 1480-as években apjának fogadott fiához, az európai hírű hadvezérhez és nagyerejű vitézhez, Kinizsi Pálhoz ment nőül. Édesapja halála után (1490) Benigna és Kinizsi Pál kezén roppant birtokok halmozódtak fel, azonban örököseik nem születtek, így a Kinizsi-Magyar vagyon szép része a hadvezér fegyvertársára, Szapolyai Istvánra szállt.
Magyar Benigna ezután még kétszer ment férjhez (hozományként mindkét újabb házasságába magával vitte a nagyvázsonyi uradalmat), előbb 1495-ben már kamicsáci Horváth Márk (Marko Mišljenović) dalmát-horvát-szlavón bán neje;[2] 1508-ben már az özvegye.[3]
Magyar Benigna harmadik férje egy ifjú hozományvadász, Kereki Gergely felesége lett. Ez utóbbinak egy félrelépése kiderülvén, élete szerencsétlen véget ért: Benigna asszony szolgáival zsolnalitvai várának bástyájáról Kerekit a mélybe dobatta (ezt Aigner Jenő, kinizsikutató történész cáfolja), 1520-ben már Kereki Gergely özvegye.[4]
A gyilkosságot királyi kegyelem követte, amit Benigna atyja és első férje dicső tetteinek köszönhetett (első férje, Kinizsi Pál talán az egyetlen olyan ismert hadvezér a magyar történelemből, akiről tudjuk, hogy hadakozásait csak győzelmek kísérték; 1520. április 4-én kelt II. Lajos magyar király királyi kegyelme Magyar Benigna számára.[5] A XVII. századi történetíró, Istvánffy Miklós is feljegyezte róla, hogy hadi vállalkozásait ritka szerencse kísérte).
Magyar Benignáról a magyar művelődéstörténetben is találunk adatot: a férje által alapított nagyvázsonyi pálos kolostorban készül el 1493 körül magyar nyelvű imádságos könyve, az úgynevezett Festetich-kódex, majd pedig húsz évre rá, 1513-ban egy M. nevű, ugyancsak pálos szerzetes készíti el a ma Czech-kódexként ismert, újabb magyar nyelvű imádságos könyvet Benigna számára. A három férjét túlélő asszony a mohácsi csata évében egy felvidéki kolostorban hunyt el.[6]
Emlékezete[szerkesztés]
- Magyar Benignáról szól Gasparovich László (1950–2019) Ma donna mia – Zsoldosszerenád című regénye.[7]
- Tatay Sándor: Kinizsi Pál c. 1955-ös regényében „Magyar Jolánka” néven szerepel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Festetics-kódex. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
- ↑ DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Kisfaludy család idősebb ága (Q 106) • 68459
- ↑ DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Gyűjteményekből (P és R szekcióból és állagtalan fondok) • Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag (Q 10) • 46865
- ↑ Zsolnalitva - Lietava, Szlovákia, Felvidék, Trencsén vármegye - Zsolnalitva vára (, Hrad Lietava
- ↑ DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Zichy család, zsélyi (Q 206) • 82545
- ↑ Kinizsiné, a férjgyilkos. Origo.hu, 2017. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ A regény adatlapja. Moly.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
Források[szerkesztés]
- (MTA) Magyarország történeti kronológiája I. kötet (1983) ISBN 963-05-3183-6
- Istvánffy Miklós históriája
|
