Ugrás a tartalomhoz

Zsolnalitva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsolnalitva (Lietava)
Zsolnalitva vára
Zsolnalitva vára
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1300
PolgármesterPavol Gašpierik
Irányítószám013 18
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1601 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség141 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság445 m
Terület10,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 10″, k. h. 18° 40′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 10″, k. h. 18° 40′ 33″
Zsolnalitva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnalitva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnalitva (szlovákul Lietava) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Szúnyogfalu tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 9 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek, majd a bronzkorból a lausitzi és a puhói kultúra településének maradványai kerültek itt elő.

Várát egy ószláv erődítmény helyén a Balassák építtették a 13. század második felében, majd 1321-ig Csák Mátéé. A 15. században a Szapolyaiaké lett, akik reneszánsz stílusban bővítették. 1474-ben Mátyás király kedvelt hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta Sztrecsény és Zsolnalitva váruradalmait, mivel a Kinizsi vezette portyázó lovascsapatok legyőzték a lengyeleket a csehországi hadjáratban. 1509-ben Kinizsi feleségéé, a megözvegyült Magyar Benignáé lett a vár. Új férje Kereky Gergely erőszakos, kegyetlen ember volt, így felesége sokat szenvedett mellette. 1519-ben Benigna asszony – megelégelve férje zsarnokságát – embereivel meggyilkoltatta, és a nagyvázsonyi vár árkába dobatta. Ezért a bíróság fej és jószágvesztésre ítélte, de II. Lajos magyar királyMagyar Balázs és Kinizsi Pál érdemeire tekintettel – kegyelemben részesítette, és az ítéletet száműzetésre változtatta. Benigna asszonynak Zsolnalitva várába kellett elvonulnia. Itt is halt meg 1523-ban. A vár egyik tornyán napjainkban is látható a Kinizsi címer, a kardot szorító kar.[2] 1528-ban Ferdinánd hadvezére, Katzianer ostrommal foglalta el és felgyújtotta. Később rendbe hozták és az újabb ostromot már sikerrel verte vissza. Házasság révén Thurzó Ferencé lett, itt tartották a vármegye közgyűléseit. 1641 után kezdett pusztulni. A 18. században tulajdonosai elhagyták, azóta pusztul.

A falu létezéséről az első hiteles forrás 1300-ból származik „Lytwa” alakban. 1321-ben „Lethawa”, 1332-ben „Liptua”, 1392-ben „Letavia”, 1393-ban „Lytwa”, 1397-ben „Lietawa”, 1474-ben „Lethawa” néven szerepel a korabeli forrásokban.

A litvai váruradalomhoz tartozott, így birtokosai a vár mindenkori urai voltak. 1598-ban 21 háza állt. 1720-ban 22 volt az adózók száma. 1784-ben 52 házában 56 családban 331 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIETAVA. Lucska Lietava. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietava hajdani nevezetes Vár alatt, ’s a’ birtokos Uraknak épűleteik által jelesíttetik, földgye termékeny, legelője, erdeje is van.[3]

1828-ban 38 háza volt 372 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkoztak.

A vár alatt keletkezett Podhradie falu is, melynek 1828-ban 5 háza és 47 lakosa volt. A 19. század közepén csatolták Zsolnalitvához.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lietava, tót falu, Trencsén vármegyében, Zsolnához délre 1/2 órányira: 368 kath., 7 zsidó lak. Nevezetessé teszi régi hegyen épült vára, mellyhez egy egész uradalom tartozik, s most Lengyel, Perényi, Révay és Thurzó liniákra oszlik fel. Van kath. paroch. temploma, s a vár alatt szép urasági majorsága, és tehenészete.[4]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1960-ban csatolták hozzá Szúnyogfalut.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 485 lakosából 455 szlovák, 4 német, 2 magyar és 24 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 1410 lakosából 1390 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A vár

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Peter Kresánek 2009: Slovensko – Ilustrovaná encyklopédia pamiatok. Bratislava.
  • Marián Mrva 1998: Hrad Lietava – rodisko Juraja Thurzu. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
  • Andrej Kavuliak: Lietava podnik feudálneho hospodárskeho systému.
  • Jozef Kočiš: Od Čachtíc po Strečno.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]