Zsolnalitva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsolnalitva (Lietava)
Zsolnalitva vára
Zsolnalitva vára
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Pavol Gašpierik
Irányítószám 013 18
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 1482 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség141 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság445 m
Terület10,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsolnalitva (Szlovákia)
Zsolnalitva
Zsolnalitva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 40′ 30″
Zsolnalitva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnalitva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnalitva (szlovákul Lietava) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 9 km-re délnyugatra fekszik, Szúnyogfalu tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban is éltek emberek, majd a bronzkorból a lausitzi és a puhói kultúra településének maradványai kerültek itt elő.

Várát egy ószláv erődítmény helyén Balassák építtették a 13. század második felében, majd 1321-ig Csák Mátéé. A 15. században a Szapolyaiaké lett, akik reneszánsz stílusban bővítették. 1528-ban Ferdinánd hadvezére Katzianer ostrommal foglalta el és felgyújtotta. Később rendbehozták és az újabb ostromot már sikerrel verte vissza. Házasság révén Thurzó Ferencé lett, itt tartották a vármegye közgyűléseit. 1641 után kezdett pusztulni. A 18. században tulajdonosai elhagyták, azóta pusztul.

A falu létezéséről az első hiteles forrás 1300-ból származik "Lytwa" alakban. 1321-ben "Lethawa", 1332-ben "Liptua", 1392-ben "Letavia", 1393-ban "Lytwa", 1397-ben "Lietawa", 1474-ben "Lethawa" néven szerepel a korabeli forrásokban.

1474-ben Mátyás király kedvelt hadvezérének Kinizsi Pálnak adományozta Sztrecsény és Zsolnalitva váruradalmait, mivel a Kinizsi vezette portyázó lovascsapatok, legyőzték a lengyeleket a csehországi hadjáratban. 1509-ben Kinizsi feleségéé, a megözvegyült Magyar Benignáé lett a vár. Új férje Kereky Gergely erőszakos, kegyetlen ember volt, így felesége sokat szenvedett mellette. 1519-ben Benigna asszony megelégelve férje zsarnokságát, embereivel meggyilkoltatta, és a nagyvázsonyi vár árkába dobatta. Ezért a bíróság fej és jószágvesztésre ítélte, de II. Lajos magyar királyMagyar Balázs és Kinizsi Pál érdemeire tekintettel – kegyelemben részesítette, és az ítéletet száműzetésre változtatta. Benigna asszonynak Zsolnalitva várába kellett elvonulnia. Itt is halt meg 1523-ban. A vár egyik tornyán napjainkban is látható a Kinizsi címer, a kardot szorító kar.[2]

A litvai váruradalomhoz tartozott, így birtokosai a vár mindenkori urai voltak. 1598-ban 21 háza volt. 1720-ban 22 volt az adózók száma. 1784-ben 52 házában 56 családban 331 lakos élt. 1828-ban 38 háza volt 372 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkoztak.

A vár alatt keletkezett Podhradie falu is, melynek 1828-ban 5 háza és 47 lakosa volt. A 19. század közepén csatolták Zsolnalitvához.

Vályi András szerint "LIETAVA. Lucska Lietava. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietava hajdani nevezetes Vár alatt, ’s a’ birtokos Uraknak épűleteik által jelesíttetik, földgye termékeny, legelője, erdeje is van."[3]

Fényes Elek szerint "Lietava, tót falu, Trencsén vármegyében, Zsolnához délre 1/2 órányira: 368 kath., 7 zsidó lak. Nevezetessé teszi régi hegyen épült vára, mellyhez egy egész uradalom tartozik, s most Lengyel, Perényi, Révay és Thurzó liniákra oszlik fel. Van kath. paroch. temploma, s a vár alatt szép urasági majorsága, és tehenészete."[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Zsolnalitvának 485 lakosából 455 szlovák, 4 német, 2 magyar és 24 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 1410 lakosából 1390 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Peter Kresánek 2009: Slovensko – Ilustrovaná encyklopédia pamiatok. Bratislava.
  • Marián Mrva 1998: Hrad Lietava – rodisko Juraja Thurzu. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
  • Andrej Kavuliak: Lietava podnik feudálneho hospodárskeho systému.
  • Jozef Kočiš: Od Čachtíc po Strečno.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnalitva témájú médiaállományokat.