Lovassy Sándor
| Lovassy Sándor | |
 | |
| Született | 1855. október 28.[1][2] Abony |
| Elhunyt | 1946. július 8. (90 évesen)[1][2] Keszthely |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem ( – 1870-es évek) |
| A Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója | |
| Hivatali idő 1917 – 1921 | |
| Előd | Czakó Béla |
| Utód | Sztankovics János |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lovassy Sándor témájú médiaállományokat. | |
Lovassy Sándor Márton Miklós (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Római katolikus család sarja. Apja, Lovassy Sándor, iskolai tanár, anyja, Petrovits Amália volt.[3] A keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1916–1921), a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója, több éven keresztül a Balatoni Múzeumért Egyesület elnöke. Hévízen a tündérrózsa (Nymphaea rubra var. longiflora)[4] megtelepítője. 12 éven át a Keszthelyi Hírlap felelős szerkesztője.
_-_vörös_tündérrózsa.jpg)
1927-ben jelent meg a Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című műve, melyet „zoológusok, mezőgazdák, erdészek, kertészek, állattenyésztők, halászok, vadászok és állatkedvelők használatára” ajánlott. A mű a korabeli Magyarország nagy jelentőségű természetrajzi munkája volt. Erre való hivatkozások még Fekete István Tüskevár című regényében is megjelennek. (A főhős Tutajos rendszeresen ebből a könyvből tájékozódik a berek állatairól.)
Keszthelyen hunyt el, tisztelői a Szent Miklós temetőbe kísérték utolsó útjára. Sírját 2021-ben a Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta (I. parcella, kriptasor, 7. sírhely).[5][6]
Főbb írásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Adatok Gömör megye madárfaunájához. Budapest, 1882
- A Murányvölgy Murány-Nagyrőczei szakaszának földrajza. Geografiai tanulmány; Kilián, Bp., 1884
- A keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rovargyűjteménye. I–II. Kh. 1891–1892
- Saskeselyű. 1892
- A Balaton madárvilágának rendes jelenségei. Budapest, 1897
- A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái; Hornyánszky ny., Bp., 1908 (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei 2. köt., 2. rész, 2. szakasz, függelék)
- Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Zoológusok, mezőgazdák, erdészek, használatára; Természettudományi Társulat, Bp., 1927 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
- Az ecsedi láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben. Akadémia, Budapest, 1931
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09612.htm". Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ "familysearch.org Lovassy Sándor keresztelője".
- ↑ "Hévízgyógyfürdő baktériumai és növényvilága". 2017. február 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 8.
- ↑ Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen. Nemzeti Örökség Intézet honlapja, 2021. június 29.
- ↑ A sír képe
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keszthelyi Életrajzi Lexikon Archiválva 2022. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
 |
Ez a biológusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |