Acsai Roland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Acsai Roland
Acsai Roland 2016-ban
Acsai Roland 2016-ban
Született 1975. június 16. (44 éves)
Cegléd
Állampolgársága magyar
Házastársa Kása Tímea
Gyermekei

két gyermek:
Acsai Zsófia

Acsai Johanna
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (bölcsészettudomány)
Kitüntetései
Írói pályafutása
Alkotói évei 2001-napjainkig
Első műve Milyen évszak (2001)

A Wikimédia Commons tartalmaz Acsai Roland témájú médiaállományokat.

Acsai Roland (Cegléd, 1975. június 16. –) Radnóti-díjas, Zelk Zoltán-díjas, Bárka-díjas és Res Artis-díjas író, költő, műfordító, drámaíró.

A www.uveghegy.com gyerekirodalmi magazin szerkesztője, az Artisjus Felügyelő Bizottsági tagja az Irodalmi Szakosztály képviseletében. Tizenöt könyve jelent meg eddig, és nyolcvan (többnyire ifjúsági) regény látott napvilágot a fordításában.[1] Verseit és prózáit rendszeresen műsorra tűzi a magyar tévé és a rádió. Újabban az irodalmi igényű fantasyt ötvözi a disztópiával. Jellemzőek rá az állat- és természetversek, valamint a minimalizmus. Az apaság élményét is sokszor művekbe önti.

„Háborítatlanul” című drámája a budapesti Sanyi és Aranka színházban került bemutatásra 2015-ben. A darabot Formanek Csaba rendezte.

A 2016-os DESZKA-fesztiválon mutatták be a fordításából készült „Camille” című mozgásszínházon alapuló drámát Katona Gábor koreográfiájával.

Az Esumi és Asao című nó-drámájából készült darabot a Ziggurat Project mutatta be az Artusban, Kalmár Ákos rendezésében. A darab az RS9 Színház Off Fesztiválján elnyerte a fesztivál fődíját.

A Holnap Kiadó "Mesék az operából" című sorozatának egyik szerzője.

Életútja[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 1996 óta publikál. Tagságok: Szépírók Társasága, Magyar Pen Club.

Felesége volt Acsai-Varga Vera festőművész,[2] közös gyermekük Zsófia. Ezután J. Kovács Judittal élt együtt, a Kerekítő mondókáskönyv-sorozat és foglalkozás-hálózat megalkotójával.[3] Felesége Kása Tímea színésznő, akivel együtt készülnek közös darabjukra. Gyermekük: Acsai Johanna.

Művei[szerkesztés]

Eddig megjelent könyvei[szerkesztés]

  • Milyen évszak, 2001, Liget
  • Természetes ellenség, 2003, JAK-Kijárat
  • Alagútnapok, 2005, Palatinus
  • Két ég satujában, 2008, Palatinus Kiadó
  • Hajnali kút, 2011, L'Harmattan Kiadó
  • Jin és Jang - különleges történet az összetartozásról, 2016, Főnix Könyvműhely (lírai fantasy)
  • Szívhajítók, 2016 (Könyvhét), Holnap Kiadó, kisregény
  • Kerekítő manó és az évszakok, 2016, Móra Kiadó (J. Kovács Judittal közösen)
  • Szellemkócsagok, 2017, L'Harmattan Kiadó
  • A betondzsungel könyve, 2017, Holnap Kiadó (gyerekregény, illusztrált)
  • Kerekítő Manó utazásai, 2017, Móra Kiadó (J.Kovács Judittal közösen)
  • Csipkerózsika; Pjotr Iljics Csajkovszkij balettműve alapján; ill. Pásztohy Panka; Holnap, Bp., 2018 + CD
  • Csonthavazás (regény), Napkút Kiadó, 2018
  • Pillangókisasszony (Puccini operája alapján), Illusztrálta Szimonidesz Hajnalka, Holnap Kiadó, 2019, CD-melléklettel
  • A süniverzum (mese), illusztrálta Forrás Károly, 2019 (megjelent az illusztrátor magánkiadásában)

Publikációi antológiákban[szerkesztés]

  • Szép versek: 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2011, 2013
  • Az év versei, 2003
  • Aranysityak (új gyerekversek)
  • A hit nyelvtana (esszéantológia)
  • Születik vagy csinálják (esszék a versírásról)
  • Családi kör - versek hajdani és mai családokról
  • Verstörténés
  • Verslavina, Athenaeum, 2016 (versek a negyvenéves korról)
  • Jelen!, Móra Kiadó, 2016 (ifjúsági novellák antológiája)
  • Ajtók és Átjárók, Főnix Könyvműhely, 2016 (fantasyantológia)
  • Szívlapát, Pagony-Tilos az Á, 2017 (ifjúsági versantológia)
  • Kortárs költőverseny, 2017
  • A századelő költészete, 2018
  • Önlexikon, 2017
  • Emlék egy állapotról - Bárka-díjasok antológiája, 2018

Drámái[szerkesztés]

  • Háborítatlanul
  • Camille (fordító)
  • Esumi és Asao (A Kalmár Ákos rendezésében bemutatott darab elnyerte az RS9 Színház Off Fesztiváljának fődíját)
  • Kerekítő manó és a hókatonák szíve (a J. Kovács Judittal írt meséjéből a Manócska-társulat tart bábszínházi előadásokat a Hatszín Teátrumban)
  • Farkasok (Bárka folyóirat, 2018/2)

Megzenésített versek, dalszövegek[szerkesztés]

  • Pátkai Rozina/Minka: Hát így
  • Hangraforgó: Elaludtál a vonaton
  • Hangraforgó: Játszótér

Publikációi lapokban, rádióban[szerkesztés]

  • Alföld; Bárka; Élet és Irodalom; Forrás; Holmi; Kortárs; Irodalmi Jelen; Jelenkor; Kalligram; Könyvpiac; Kritika; Liget; Litera; Magyar Narancs, Magyar Televízió "Verssor utcazajban" című műsora, Magyar Rádió „Első közlés” című műsora; Kossuth Rádió; Karc Fm; Magyar Katolikus Rádió; Mozgó Világ; Műhely; Népszabadság; Parnasszus; Székelyföld; Tiszatáj; Új Forrás; Várucca etc.

Fordításai[szerkesztés]

Igen jelentős műfordítói tevékenységet folytat. Több könyvsiker fordítója. Regényfordításai itt találhatók. (A lista nem teljes.) https://moly.hu/alkotok/acsai-roland/forditasok

Diafilm[szerkesztés]

J. Kovács Judit-Acsai Roland (Kállai Nagy Krisztina illusztrációival): Kerekítő manó mini meséi

Díjai, ösztöndíjai[szerkesztés]

  • Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2003
  • MAOE Alkotói Ösztöndíja, 2004
  • Zelk Zoltán-díj, 2006
  • Res Artis-díj, 2006. október
  • Az NKA alkotói ösztöndíja, 2007
  • Radnóti-díj, 2012
  • Bárka-díj 2016
  • Az RS9 Színház Off-fesztiváljának fődíja, 2017
  • Az év írója díj ifjúsági könyv kategóriában a "Jelen" című antológiában megjelent írásáért, 2017

Írásairól[szerkesztés]

Részlet dtk8 www.moly.hu-s értékeléséből:

"Acsai Roland olyan jól ír! Vicces, és közben lírai, nagyon jó olvasni."

A Hunbooks a Szellemkócsagokról:

"Ez a kötet egy sámán erejével bír.

Kivételes címével és tartalmával fogott meg igazán. A Szellemkócsagok egyértelműen a kortárs költészet különleges megnyilvánulása. Teljesen egyedi, mégis végtelenül elemi; a természet dicsőítésének egyik eszköze. Végre nem csak a délibáb szerepel egy kötetben; ezekben a versekben a bábos is teljes lényével jelen van. 

Család, szerelem, természet. A bábmester Szentháromsága. A Szellemkócsagok egy harmadik időszámítás,- az egymás és az élet szerelmeseinek korában játszódik. Elmesél mindent, ami már létezik és mi mégsem vettük észre. Úgy érzem, mintha egy különleges kis bolygó egyedüli lakosa lennék, és egy teljesen új világra nyílna a szemem, ahol az állatok mindig többet tudnak, mint az emberek. 

Gyönyörű természeti képek fognak kezet egymással, hogy aztán a vers űrhajójával elmenekülve kikössenek a szívemben. Ez az űrhajó megmenti az érzelmeket a koszos mancsú Világ kezéből. Kitelepíti őket, mint Noé bárkájával az állatokat. A Világ özönvize nem venné figyelembe a szellemkócsagokat; nem látná meg a sólyomfiókákat dicsőségük hajnalán; nem sajnálná meg a bálnákat nagy szívük miatt. 

Acsai Roland egy új Noé; érzelemmegmentős szuperhős, és legyünk büszkék rá, hogy a természet Bibliáját írta meg nekünk."

Szabó T. Anna írja a Szívhajítók című kisregényről:

„Acsai Roland metafizikus kalandregénye olyan lebegő álomtérben, olyan időtlen, egyszerre ősi és jövőbeli, de nagyon is reálisnak érzékelt, intenzív és felejthetetlen világban játszódik, ahol otthon érezhetjük magunkat, mégsem tudjuk soha kiszámítani, mi fog történni. Egyetlen dologban lehetünk csak biztosak: hogy aki igazán szerelmes, az mindenre képes.”

Mészöly Ágnes írja a Jin és Jang című lírai fantasyről:

„A Jin és Jang pontosan azt az érzést idézi fel az olvasóban, amit egy jó japán rajzfilm nézése közben érezhetünk. Ugyanazt a boldog szomorúságot hagyja az olvasóban, mint mondjuk a Nauszika című rajzfilm nézőjében: az elveszett harmónia, az aranykor iránti sóvárgást, a tudatot, hogy érdemes ezt a harmóniát keresnünk, és a félelmet, hogy talán nem vagyunk méltók a megtalálására.”

Tandori Dezső írta a költészetéről:

„Acsai előszeretettel emlegeti magával kapcsolatban Seamus Heaneyt, tehát a táj-lét-rétegek mélyfúróját, tőzegvágóját. És az ő költészete is – első remek kötete után – további tőzegfejtés. A múltakat, élete legközelebbi múltjait térképezi; plasztikusan és takarékosan adagolva képeit… Acsai verse – struktúraközpontú… Ahogy szerkeszt. Ahogy elemeit „visszahozza”. Ahogy megdöbbent minket, lét-elemien, hogy mi van még a főnevek, jelzők mögött…”[4]

Jász Attila laudációja a Radnóti-díj átadásának alkalmából:

„Hiába próbálom elmondani, amit róla gondolok, legfeljebb túldicsérő mondatoknak tűnnek. És nem tudom kellően hangsúlyozni, amit szerkesztőként a legelső pillanattól, és ez már több mint ötkötetnyi távolságra van, amit legelső pillanatban is tudtam. És azóta is, ha Acsai Roland újabb verseit olvasom, folyamatosan megbizonyosodhatok róla, hogy ilyen fiatalon is mennyire megérdemli a figyelmet, nem kevésbé a Radnóti szellemiségét és nevét is idéző díjat. Amit a kuratórium egyértelműen ítélt neki. A magam részéről több emberként is szívből örülök a díjának. Rokon lelkű költőtársként, régóta támogató szerkesztőként és a díj egyik kurátoraként – büszke vagyok rá. És szeretettel gratulálok.”

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Interjú tücsökzenével. www.gyermekirodalom.hu (2017. jún. 9.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 2.)
  2. A fjord másik oldalán - Acsai Roland könyvbemutatója a Zsivágó Kávéházban, prae.hu, 2011. 10. 26.
  3. Elengedés és ragaszkodás kényes egyensúlyát kell naponta megtalálnuk
  4. Tandori Dezső (2002). „Tandori Dezső: Készülőben – Három költő -”. Palócföld 48, 597-602. o, Kiadó: epa.oszk.hu. (Hozzáférés ideje: 2018. május 26.)  

Források[szerkesztés]