Artisjus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
Egyéb nevek Society ARTISJUS Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights
Alapítva 1996
Típus egyesület
Tevékenység szerzői jogvédelem
Székhely 1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tagság 11 000[1]
Elnök Madarász Iván
Kulcsemberek Dr. Szinger András[2] (főigazgató)
Költségvetés bevétel: 9,5 milliárd forint (2011)[3]
Működési régió Magyarország
Dolgozók száma 150

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület weboldala

Az ARTISJUS, teljes nevén Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a Szerzői Jogvédő Hivatal jogutódja,[4] „a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezeteMagyarországon.[1] Az egyesület tagjai lehetnek zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. Az egyesület alapította az Artisjus Zenei Alapítványt, ami azonban az Artisjustól függetlenül működik.[5]

Az Artisjus bevétele 2011-ben 9,5 milliárd forint volt, ebből 110 millió származott az internetes közlések utáni jogdíjbefizetésből.[3]

Jogdíjak[szerkesztés]

Az Artisjus jogdíjakból befolyó bevételeit (a működési költségek levonása után) a szerzőknek és a zeneműkiadóknak fizetik ki.[6] A művek felhasználása után szerzői jogdíjat kell fizetni az Artisjusnak az alábbi esetekben:[7]

  • Nyilvános előadás (üzletek, vendéglátóhelyek, kereskedelmi szálláshelyek, koncertek és egyéb rendezvények)
  • Nyilvánossághoz közvetítés (rádiók, televíziók, simulcasting és webcasting, internetes felhasználás)
  • Hangfelvétel-kiadás
  • Üres hang- és képhordozók (audio- és videokazetta, CD, DVD, egyéb optikai lemezek, memóriakártyák, merevlemezek, pendrive-ok, beépített tárolóegységgel rendelkező felvevő-lejátszó készülékek)[8][9]

Kritika[szerkesztés]

Az Artisjus 2013-ban emelte a jogdíjait, melyeknek mértékét kifogásolta például a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, indokolatlannak tartva az összeget, mivel 2008 óta 18%-kal emelkedtek a díjak, miközben a szállodák szobafoglalásai stagnálnak.[3]

Az Artisjus jogvitába keveredett a Cloud Casting-al, hogy ez utóbbi a saját zenéit szolgáltathatja-e a közös jogkezelőnek fizetett jogdíj nélkül.[10]

Egy perzsa étterem is kénytelen fizetni az Artisjus-nak, annak ellenére, hogy csak iráni zenét játszanak.[10]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Egyesület. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  2. Választott testületek és tisztségviselők. ARTISJUS, 2011. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  3. ^ a b c Sokallják az Artisjus jogdíjait. Világgazdaság, 2013. január 26. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  4. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 1996. október 26-án elfogadott Alapszabálya. ARTISJUS, 2011. december 12. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  5. Miért éppen Presser Gábor?. Quart.hu, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  6. Küldetés. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  7. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogdíjközleményei. ARTISJUS/Magyar Közlöny. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  8. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról Ü13. ARTISJUS, 2012. december 7. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  9. A külső merevlemezekre is rákerül az Artisjus-matrica. HWSW, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  10. ^ a b GSzD: Per lehet az Artisjus ellen (magyar nyelven), 2013. június 18.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]