Artisjus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
Egyéb nevek Society ARTISJUS Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights
Alapítva 1996
Típus egyesület
Tevékenység szerzői jogvédelem
Székhely 1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tagság 11 000[1]
Elnök Madarász Iván
Kulcsemberek Dr. Szinger András[2] (főigazgató)
Költségvetés bevétel: 9,5 milliárd forint (2011)[3]
Működési régió Magyarország
Dolgozók száma 150

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület weboldala

Az ARTISJUS, teljes nevén Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület egy országos egyesület, a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal feladatkörébe tartozó közös jogkezelés tekintetében annak jogutódja.[4] „a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezeteMagyarországon.[1] Az egyesület tagjai lehetnek zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. Az egyesület alapította az Artisjus Zenei Alapítványt, ami azonban az Artisjustól függetlenül működik.[5]

Az Artisjus bevétele 2011-ben 9,5 milliárd forint volt, ebből 110 millió származott az internetes közlések utáni jogdíjbefizetésből.[3]

Jogdíjbevételei[szerkesztés]

Az Artisjus jogdíjakból befolyó bevételeit (a működési költségek levonása után) a szerzőknek és a zeneműkiadóknak fizetik ki.[6] A művek felhasználása után szerzői jogdíjat kell fizetni az Artisjusnak az alábbi esetekben:[7]

  • Nyilvános előadás (üzletek, vendéglátóhelyek, kereskedelmi szálláshelyek, koncertek és egyéb rendezvények)
  • Nyilvánossághoz közvetítés (rádiók, televíziók, simulcasting és webcasting, internetes felhasználás)
  • Hangfelvétel-kiadás
  • Üres hang- és képhordozók (audio- és videokazetta, CD, DVD, egyéb optikai lemezek, memóriakártyák, merevlemezek, pendrive-ok, beépített tárolóegységgel rendelkező felvevő-lejátszó készülékek)[8][9]

Vitás ügyei[szerkesztés]

Az Artisjus 2013-ban emelte a jogdíjait, melyeknek mértékét kifogásolta például a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, indokolatlannak tartva az összeget, mivel 2008 óta 18%-kal emelkedtek a díjak, miközben a szállodák szobafoglalásai stagnálnak.[3]

Az Artisjus jogvitába keveredett a Cloud Casting-gal, hogy ez utóbbi a saját zenéit szolgáltathatja-e a közös jogkezelőnek fizetett jogdíj nélkül.[10]

Egy perzsa étterem is kénytelen fizetni az Artisjus-nak, annak ellenére, hogy csak iráni zenét játszanak.[10]

Az Artisjus díjai miatt Magyarország területén az üres adathordozók árai sokkal magasabbak a szomszéd országokéhoz képest, emiatt Alkotmánybírósági panaszt nyújtottak be magánszemélyek. Az Artisjus álláspontja erről : "ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat. Vagy, ha úgy tetszik, a magánmásolási díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat.

Az Alkotmánybíróság egy panasz folytán már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üres hordozó díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sértik-e az Alkotmányba foglalt „ártatlanság vélelmének” elvét. A 124/B/2004. AB határozat szerint „(…) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek…”"[11]

Források[szerkesztés]

  1. a b Egyesület. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  2. Választott testületek és tisztségviselők. ARTISJUS, 2011. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  3. a b c Sokallják az Artisjus jogdíjait. Világgazdaság, 2013. január 26. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  4. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 1996. október 26-án elfogadott Alapszabálya. ARTISJUS, 2011. december 12. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  5. Miért éppen Presser Gábor?. Quart.hu, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  6. Küldetés. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  7. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogdíjközleményei. ARTISJUS/Magyar Közlöny. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  8. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról Ü13. ARTISJUS, 2012. december 7. [2013. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  9. A külső merevlemezekre is rákerül az Artisjus-matrica. HWSW, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  10. a b GSzD: Per lehet az Artisjus ellen (magyar nyelven), 2013. június 18.
  11. Gyakori kérdések. Artisjus, 2015. június 26. (Hozzáférés: 2019. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]