Petrovics Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrovics Emil
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1930. február 9.[1][2][3]
Nagybecskerek
Elhunyt2011. június 30. (81 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar és szerb
Házastársa1. Szentoléri Judit (h. 1957–1962)
2. Galambos Erzsi (h. 1963–1984)
GyermekeiPetrovics Eszter
SzüleiJovan P. Petrović
Weninger Erzsébet
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1967. március 19. – 1985. április 19.)
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1957)
Kitüntetései
A Magyar Állami Operaház igazgatója
Hivatali idő
1986 – 1990
ElődMihály András
UtódÜtő Endre
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovics Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Petrovics Emil[5] (Nagybecskerek, 1930. február 9. – Budapest, 2011. június 30.), szerbhorvátul: Emil Petrović, szerbül: Емил Петровић, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

„ Büszke vagyok magyar hazámra és arra, hogy Európa e csodálatos és tarka, fájdalmakkal és vidámsággal, elpusztíthatatlan erőkkel megáldott vidéke a szülőföldem. ”
– Petrovics Emil[6]

Családja és származása[szerkesztés]

Jovan P. Petrović és Weninger Erzsébet egyetlen gyermekeként született Jugoszláviában. Anyai nagyapja, Weninger József a katolikus templom karnagya volt Nagybecskereken, aki a századfordulón került Ausztriából a mai Vajdaságba, anyai nagyanyja, Mihalik Margit pedig a Felvidékről származott. Apai nagyszülei, Petár Petrović és Sultana Bugarčić, a 19. század végén költöztek a Vajdaságba Montenegróból.

Apja jól beszélt magyarul, és anyját tanította szerb nyelvre és irodalomra. Petrovics Emil így mind a szerb, mind pedig a magyar nyelvet már kisgyerekkorában elsajátította. Vallási nevelésében az anyai befolyás érvényesült, és római katolikusnak keresztelték meg, apai nagyanyja legnagyobb bosszúságára. Szüleivel még gyermekként Belgrádba költöztek, ahol apja újságíróként helyezkedett el. Szüleihez való kisgyerekkori viszonyáról így vall könyvében: „[…] s én Mamihoz bújtam. Kényeztetett, állandóan mellette lehettem, […]”[7] „Tati nem szerette az ivást. Beteg volt. Alkoholista.”[8] „Édesapám indulatosan korholta túlérzékeny kisfiát. Féltem. Tőle is.”[9]

Jugoszlávia német megszállása és a Vajdaság Magyarországhoz csatolása után édesanyjával, anyai nagyanyjával és anyja kishúgával Budapestre költöztek itt élő rokonaikhoz, és végleg Magyarországon telepedtek le. Édesanyja – férje távollétében – formálisan is felbontotta házasságát, és feleségül ment Apró Gyulához, akitől Petrovics Emilnek két féltestvére: egy húga, Mária 1943-ban, és egy öccse, Attila 1947-ben született.

Nevelőapjával a viszonya nem volt felhőtlen, édesapjáról pedig hosszú ideig semmi hírt sem kapott. 1956-ban sikerült felkutatnia, amikor Jugoszláviában járt ottani rokonainál, de a találkozás nagy csalódást jelentett számára. „Nem moccant, csak nézett, csak könnyezett, borotválatlan volt, a haja ritka, hosszú és szürke, öltönye a csavargóké, a kabát alatt szakadt atlétatrikó. Megöleltem, szorongattuk egymást, perceken át, fuldokoltunk, rázott bennünket a kezdetben szinte néma, majd egyre hangosabb zokogás.”[10] Ezután újra elszakadtak egymástól, és csak 1982-es jugoszláviai tartózkodása után tudta meg, hogy apja a következő évben, 1957-ben meg is halt. Húga az Egyetemi Nyomda és Kiadó szerkesztője volt, akit tragikus hirtelenséggel veszített el. Öccse szintén zenei tanulmányokat folytatott, elvégezte a Zeneakadémia Tanárképző Intézetét, és klarinétozott.

Pályája[szerkesztés]

Petrovics a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán végezte tanulmányait, Farkas Ferenc, Szabó Ferenc és Viski János voltak a mesterei.

Az 1950-es évek első felében a Budapesti Szikra Nyomda[11] üzemi zenekarát vezette. 1960-ban Szinetár Miklós és Ungvári Tamás társaságában az első magyar musicalszínház alapítója, zenei vezetője volt. Az úttörő kezdeményezés 1964-ig Petőfi Színház néven működött. Petrovics Emil több új magyar zenés dráma létrehozója, zenei szervezője, többek között a nyitó előadás, a Koldusopera, valamint az Egy szerelem három éjszakája (musical) és a Mélyvíz dirigense volt.

1967–1985 között országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, 1964-től a Színiakadémia tanára, 1968-tól a Zeneakadémia tanszékvezető főiskolai tanára volt, a zeneszerzés tanszakon tanított. 1967-től 1999-ig a magyar szerzői jogvédő szervezet (későbbi nevén az Artisjus) elnökeként is tevékenykedett.

1986 és 1990 között a Magyar Állami Operaház igazgatója (1988-tól főigazgatója), majd 2003 és 2005 között az intézmény főzeneigazgatója volt.

Számos hazai és nemzetközi zenei versenyen vállalt zsűritagságot, illetve elnökséget. Az 1960-as és az 1970-es években a Magyar Televízió Ki mit tud? című népszerű műsorában a zsűriben ő volt az egyik zenei szakértő (Pernye András mellett), sokakkal szerettette meg a zenét. Számos színdarabhoz és filmhez komponált zenét, önálló szerzeményeivel szintén sikereket aratott, mindhárom operáját bemutatták itthon és külföldi operaházakban is. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: zeneszerzőként kilenc, karmesterként hét.[12]

Az Erkel Ferenc-díjat már fiatalon, 1960-ban megkapta (majd 1963-ban is). Kétszer kapott Kossuth-díjat: 1966-ban és 2006-ban. 1994-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. 1995-ben ő kapta a Nyakkendő-díjat, amely Filmszemle filmes hallgatóinak díja a legjobb elmélettanár számára. 75 évesen, 2005-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, sokoldalú szakmai és közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként.

2011. június 30-án, 81 éves korában hunyt el. A Fiumei Úti Sírkertben megtartott búcsúztató után Szigligeten helyezték örök nyugalomra. 2012-ben a rákoshegyi Bartók Zeneházban hagyatékából emlékszobát rendeztek be.

„ Én szerencsésnek mondhatom magam: Petrovics tanár úr mind a mai napig felbecsülhetetlen értékű tudással, tapasztalattal, bölcsességgel lát el. Kevés embertől tanultam többet például a színházról, működéséről, tradícióiról, misztikumáról. ”
– Hamar Zsolt diákként így köszöntötte Petrovics Emilt 70. születésnapján (Muzsika, 2000. február, 43. évfolyam, 2. szám, 12. oldal). (Hozzáférés: 2014. június 20.)

Magánélete[szerkesztés]

Petrovics Emil háromszor nősült. Első felesége Szentoléri Judit, Szentoléri Richárd tábornok lánya volt, akivel 1957-ben kötöttek házasságot, de ötévi házasság után, 1962-ben elváltak. Második felesége Galambos Erzsi színésznő volt, akit 1963 decemberében vett el. Ebből a házasságból született 1972. április 21-én egyetlen lánya, Petrovics Eszter televíziós rendező és szerkesztő. Húsz évnyi házasság után azonban ez a kapcsolat is válással végződött.

Harmadik felesége 22 évvel volt fiatalabb nála, de öt évnyi együttélés után tőle is elvált.

Főbb művei[szerkesztés]

Operák[szerkesztés]

Balett[szerkesztés]

  • Salome (1979)

Oratórium[szerkesztés]

  • Jónás könyve (1967)

Kantáták[szerkesztés]

  • I. kantáta – Egyedül az erdőben (Alone in the Wood – Cantata) (1956)
  • II. kantáta – Ott esem el én (1972)
  • III. kantáta – Fanni hagyományai (1978)
  • IV. kantáta – Mind elmegyünk (1980)
  • V. kantáta – Törökországi levelek (1981)
  • VI. kantáta – Megpihenünk (1986)
  • VII. kantáta – Pygmalion (1994)
  • VIII. kantáta – Panasz és vigasz (1997)
  • IX. kantáta – A Dunánál (1998)

Kórusművek, dalok[szerkesztés]

  • Triangulum (I. Tavaszköszöntő, II. Anna, III. Ördögtánc)
  • Ballada (Nagy László verse)
  • Lassú táncnóta - vegyeskar (1974) (Nagy László versére)
  • Hervadáskor - nőikar (1986) (Ady Endre versére)

Versenyművek, szimfonikus zene[szerkesztés]

Kamarazene, hangszeres zene[szerkesztés]

Filmzenék[szerkesztés]

Cím Év Rendező
Sortűz egy fekete bivalyért 1984 Szabó László
Fogadó az „Örök világossághoz” 1981 Bán Róbert
Bűn és bűnhődés[13] 1978 Maár Gyula
Mire megvénülünk[14] 1978 Horváth Ádám
Dóra jelenti 1978 Bán Róbert
Napforduló 1977 Málnay Levente
Fekete gyémántok 1976 Várkonyi Zoltán
Kísértet Lublón 1975 Bán Róbert
Azonosítás 1975 Lugossy László
Tűzgömbök 1975 Fehér Imre
Lányarcok tükörben[15] 1973 Bán Róbert
Plusz-mínusz egy nap 1972 Fábri Zoltán
Egy óra – három arc[16] 1972 Horváth Ádám
Meztelen vagy 1971 Gyöngyössy Imre
Arc[17] 1970 Zolnay Pál
A Pál utcai fiúk 1969 Fábri Zoltán
Mi lesz veled Eszterke? 1968 Bán Róbert
A koppányi aga testamentuma 1967 Zsurzs Éva
Szevasz, Vera! 1967 Herskó János
Harlekin és szerelmese 1967 Fehér Imre
Az orvos halála 1965 Mamcserov Frigyes
Édes és keserű 1964 Szemes Mihály
C'est la guerre[18] 1964 Szinetár Miklós
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? 1964 Makk Károly
Egy ember, aki nincs 1963 Gertler Viktor
Az utolsó előtti ember 1963 Makk Károly
Új Gilgames 1963 Szemes Mihály
Húsz évre egymástól 1962 Fehér Imre
Isten őszi csillaga 1962 Kovács András
Lopott boldogság 1962 Nádasy László
Áprilisi riadó 1961 Zolnay Pál
Az ígéret földje 1961 Mészáros Gyula
Égrenyíló ablak 1961 Kis József
Gyalog a mennyországba 1959 Fehér Imre
Kard és kocka 1959 Fehér Imre
Kölyök 1959 Szemes Mihály
Az igazi égszínkék 1957 Bán Róbert[19]

Diszkográfia[szerkesztés]

  • 1961/1999 – Ránki-Hubay-Vass: Egy szerelem három éjszakája (karmester)
  • 1996 – Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazenéje. Hungaroton, HCD 31680
  • 1997 – Kortárs magyar zene fagottra és zongorára. Hungaroton, HCD 31725
  • 1998 – Petrovics Emil: I. és V. kantáta; Jónás könyve. Hungaroton HCD 31790
  • 1999 – Petrovics Emil: I. és II. vonósnégyes; I. és II. rapszódia. BMC Records BMC CD 017
  • 2000 – Petrovics Emil: C'est la guerre; VI. kantáta. Hungaroton HCD 31958
  • 2001 – Bach, Kreisler, Ysaye, Petrovics. BMC Records BMC CD 047
  • 2004 – Kortárs magyar trombitaversenyek. Hungaroton HCD 32251
  • 2010 – Petrovics Emil: Göndör bárányok.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

2012 februárjában a rákoshegyi Bartók Zeneház területén Petrovics-emlékszobát nyitottak.[20]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  5. ↑ Újságcikkekben igen gyakran fordul elő a neve hibás Petrovits Emil alakban.
  6. ↑ Az Önarckép álarc nélkül című kétkötetes visszaemlékezésének fülszövegében írta. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  7. ↑ Petrovics (2006:9).
  8. ↑ Petrovics (2006:11).
  9. ↑ Petrovics (2006:22).
  10. ↑ Petrovics (2006:318).
  11. ↑ 1956. november 30-ától Kossuth Nyomda, lásd N. Pataki Márta: A Kossuth Nyomda története 1884–1984. Budapest, 1984, 206. o.
  12. ↑ 2011. július 5-i lekérdezés.
  13. ↑ Színházi felvétel (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  14. ↑ Hat részes tévéfilmsorozat.
  15. ↑ Frenreisz Károllyal közösen (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  16. ↑ Darvas Lili
  17. ↑ Az Arc című játékfilm PORT.hu adatlapja (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  18. ↑ C'est la guerre PORT.hu adatlapja (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  19. ↑ Petrovics Emil - Bartók Rádió[halott link] (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  20. ↑ Petrovics Emil-emlékszoba nyílt Rákoshegyen. kultura.hu, 2012. február 19. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)

Könyvei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petrovics_Emil&oldid=27073900”