Dóra jelenti (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dóra jelenti
film
Rendező Bán Róbert
Alapmű Radó Sándor: Dóra jelenti (emlékirat)
Műfaj játékfilm, kémfilm, háborús film
Forgatókönyvíró Zimre Péter, Kertész Ákos (dialógusok)
Dramaturg Katona Ferenc
Főszerepben Bodrogi Gyula
Hang monó
Zene Petrovics Emil
Operatőr Herczenik Miklós
Vágó Kerényi Gabi
Hangmérnök Kovács György
Jelmeztervező Kemenes Fanni
Díszlettervező Romvári József
Gyártásvezető Rózsási György
Gyártás
Gyártó Mafilm Budapest Filmstúdió
Ország Magyarország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 95 perc (35mm-es, 2706 méter)
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország MOKÉP (mozi)
Bemutató Magyarország 1978. augusztus 17.
Korhatár Magyarország Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. 12 év (Magyarország)
További információk

A Dóra jelenti[1] Bán Róbert 1978-ben bemutatott magyar játékfilmje, kémfilmje Radó Sándor 1971-ben kiadott, azonos címmel megjelent emlékiratai alapján.

A filmben az alkotók a szovjet katonai hirszerzés (GRU) svájci rezidensének, Radó Sándor geográfus életének legmozgalmasabb és legérdekesebb, körülbelül 1942 nyarától 1944 végéig terjedő szakaszát dolgozták fel.

Szereplők[szerkesztés]

További szereplők: Cserényi Béla, Füzessy Ottó, Györffy László, Mihály Pál, Jantsek Rudolf, Vándor József, Carla Bernasconi, Michele Favey, Tomanek Gábor, Szerencsi Hugó

A történet[szerkesztés]

Radó Sándor Párizsban élő, nemzetközileg elismert földrajztudóst, térképészt a szovjet hírszerzés mint régi kommunistát egy moszkvai útján szervezte be. Radó családjával 1936-ban Svájcba költözött, és megalapította a Geopress nevű térképügynökséget, amely különféle svájci és nemzetközi kiadványok, újságok számára készített megbízható térképvázlatokat, térképeket, mellékleteket. A jól menő vállalkozás fedőcégként működött a hírszerző hálózat kiépítéséhez.

Egyre több és egyre komolyabb beosztású német informátoroktól érkeztek egyre érdekesebb információk. A legfontosabb németországi források „Lucy”, „Werther” és „Olga”, de vannak jelentős francia és olasz kapcsolataik is. Radó csoportjának egyik összekötője Esther Bösendorfer, azaz „Sissy”.

A Sztálingrádi vereségük nyomán megfordult háborús erőviszonyok azonban aktivizálja a német elhárítást.

Már 1942 nyarától sokasodni kezdenek az intő jelek, hogy a svájci kémelhárítás kezdi szorosabbra fonni a hurkot a szervezet körül. Először azt hiszik, hogy csak egy svájci katonatiszt kicsinyes bosszújáról van szó, akit Radó egy újságcikkben kijavított és ezért megsértődött. Nem tudják, hogy a nácik figyeltek fel a csoport tevékenységére, és Walter Schellenberg SS tábornokot, a náci hírszerzés főnökét hivatalosan Svájcba küldték, hogy bírja rá az ottani hatóságokat a kémszervezet elleni kemény fellépésre.

Schellenberg burkoltan Svájc náci megszállásával fenyegetőzik, aminek ugyan már csak a hadihelyzetre tekintettel sem sok esélye van, mégis cselekvésre készteti a kormányt és a hatóságokat.

A svájci elhárítás különféle trükköket vet be a csoport feltérképezésére, bizonyítékok beszerzésére, a csoport tagjainak, rádiósainak tettenérésére.

Radó szervezetének különösen fontos adatokat sikerül szerezni a németek kurszki előkészületeiről.

Közben a Gestaponak is sikerül a csoport egyik rádiósának, Antonella Baldinak („Rosa”) a közelébe férkőznie. Hans Peters gestapoügynök Németországból szökött szocialistának adja ki magát. Miután a náciknak Peters információival sikerül megfejteniük Baldi adásait, és rájönnek, milyen fontos posztokon lehetnek a szovjetek informátorai a náci vezetésben, a német szervek között a szándékok mentén kiéleződnek az ellentétek.

A Gestapo leginkább a németországi forrásokat akarja leleplezni, az Abwehr elsősorban az információáramlást akarja mielőbb megszakítani, az SD svájcból kiindulva az egész szervezetet akarja feltérképezni, majd felgöngyölíteni. Ez némileg megkönnyíti Radóék helyzetét.

Azonban a rendőrség Lémanékat (Emil és Olga Léman, azaz „Edward” és „Maud”) is tettenéri adás közben, és már csak Allan Stone („Jim”) adója működik. Viszont Jim adásainak rejtjelkönyvét a németek nem tudták megszerezni.

Miután Antonella Baldi beismerő vallomást tesz, Radónak és feleségének illegalitásba kell vonulnia, és miután Jimet is letartóztatják, a francia partizánok segítségével illegálisan elhagyják Svájcot.

A Vörös Hadsereg ekkor azonban már a náci birodalom határában folytatja a harcot Berlin felé törve.

A forgatási helyszínek[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Bár szóban többször elhangzik, hogy Radó szervezete jóval nagyobb, mint amit a film bemutat, a nézőben mégis az a benyomás alakul ki, hogy ez egy kis csoport. A valóságban a szakirodalom Radó szervezetéből minimum 60 személyt azonosított, de valószínűleg ennél is jóval nagyobb volt.
  • Walter Schellenberg-et nyilván A tavasz tizenhét pillanata hatására Brigadeführerként emlegetik. Ő ekkor valójában még csak dandártábornok (SS-Oberführer), és csak 1944 június 21-ével léptetik elő SS-vezérőrnaggyá.

Források[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Nemzetközi, angol nyelvű címeː Code Name: Dora azaz ~Fedőneve: Dóra