Beniczky Ferenc (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beniczky Ferenc
Ferenc Beniczky Cserna.jpg
Született 1833. január 6.
Pest
Elhunyt 1905. május 14. (72 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Beniczkyné Bajza Lenke
Gyermekei
  • Beniczky Agatha
  • Beniczky Ferenc
Foglalkozása politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878–1880, Gödöllői járás)
  • főispán (1881. december 15. – 1884, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884–1887, Trencséni járás)
  • államtitkár (1884–1888, Belügyminisztérium)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887–1890, Torontáli járás)
  • kormánybiztos (1888–1889, nemzeti színház(ak))
  • intendáns (1889–1891, nemzeti színház(ak))
  • főispán (1890 – 1905. május 14., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)
Kitüntetései
Politikai pályafutása
Párt Egyesült Ellenzék (1878–1880)
Szabadelvű Párt
A Wikimédia Commons tartalmaz Beniczky Ferenc témájú médiaállományokat.

Beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc (Pest, 1833. január 6.Budapest, Terézváros, 1905. május 14.)[2] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánja, országgyűlési képviselő, belügyi államtitkár, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag, az állami színházak (Magyar Királyi Operaház, Nemzeti Szinház) kormánybiztosa.

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi római katolikus nemesi származású beniczei és micsinyei Beniczky család sarja. Apja, Beniczky Ádám (17861843), táblabíró, földbirtokos,[3] anyja, székhelyi Majláth Terézia (17941857) asszonyság.[4]

Iskoláit magántanulóként végezte, majd jogi tanfolyamra járt, amelyet 1852-ben fejezett be Budapesten. Ezután többéves tanulmányutat tett Nyugat-Európában és az afrikai kontinensen is. Az 1860-as évek elejétől Zsámbokon gazdálkodott.

Pesten nősült meg 1863. május 18-án a Kálvin téri református templomban.[5] (Krúdy Gyula a A legszebb kékharisnya című művében is említi az eseményt[6]). Felesége Beniczkyné Bajza Lenke írónő.[7] Noha nagynénje, Beniczky Pálné, különösen buzgó katolikus volta miatt ellenezte az elvált asszonnyal való házasságát, a szentszék az asszony első házasságát Heckenast Gusztávval semmisnek nyilvánította, mert annak első – Bajza már a harmadik volt – felesége még élt.[6] Két gyermekük született, Agatha, aki megörökölte apja vagyonát és Ferenc, aki 1897-ben tékozlás miatt[8] gyámság alá került, mivel „ifjúságától kezdve mutatott hajlamai leküzdésében gyengének mutatkozott” (1906-ban 38 évesen hunyt el).[9][10]

1867-ben, a koronázási ünnepségen ő állította össze és vezette Pest megye díszbandériumát. 1868-ban sikertelenül indult a gödöllői országgyűlési mandátumért bátyja, Ödön (1822-1874) ellenében. 1869-től az újonnan felállított honvédség keretében lovas-századosként szolgált (1869. április 18-án nevezte ki[11] az uralkodó a 19. lovasszázadhoz, 1872 májusában szolgálaton kívüli viszonyba helyezték).

1869-ben gödöllői koronai uradalom igazgatójává,[12] majd 1882-ben Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispánjává[13] nevezték ki. Közben 1878-ban,[14] az időszakos választásokon bekerült az országgyűlésbe a gödöllői választókerület képviselőjeként. Egyesült ellenzéki programmal választották meg, de hamarosan az Apponyi Albert vezette árnyalathoz csatlakozott, majd független lett. 1880 novemberében kilépett a párt klubjából és mandátumát is leadta, 1881-ben pedig már nem jelöltette magát.[15][16]

1884-től belügyminiszteri államtitkár volt. 1888. január 5-én az állami színházak kormánybiztosa,[17] majd 1889-ben intendánsa[18] lett. 1890 végén kinevezték Kecskemét és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjává is,[19] miközben intendánsi tisztségét 1891. február 1-jéig, utódja, Zichy Géza hivatalba lépéséig még el kellett látnia.[20] Ezek mellett először az illavai (1884–1887), majd a bánátkomlósi (1887–1890) választókerület képviselője is volt.

16 éven keresztül volt a Magyar-Francia Biztosító Részvénytársaság igazgatóságának, majd felügyelőbizottságának elnöke. A Szent István-rend közép-, a Ferenc József-rend és több külföldi rend nagykeresztese volt. 1900-ban, főispáni jubileuma alkalmából több településen is díszpolgárrá választották. Újpesten ezenkívül a nevére egy 2000 koronás alapítványt is létesítettek, amely célja a közigazgatási tanfolyam hallgatóinak segítése volt.[21] Ugyanebben az évben az uralkodó a főrendiház „élethossziglani tagjává” nevezte ki.

Felesége halálát követően 10 nappal, 1905. április 12-én nyugalomba vonult. A király ekkor adományozta neki a Ferenc József-rend nagykeresztjét. 1905. május 14-én hunyt el, este fél 9 órakor ütőér-elmeszesedés[2] követeztében. A zsámboki templom kriptájába temették el 1905. május 18-án délelőtt a római katolikus egyház szertartása szerint. Temetésén Lippich Gusztáv Jász-Nagykun-Szolnok főispánja és Bagossy Károly alispán is képviselte a vármegyét.[22]

Kitüntetései[szerkesztés]

Dátum Elnevezés Indoklás
1905. ápr. 12. Ferenc_József-rend nagykeresztje[23] sok évi szolgálata alatt szerzett érdemei
1901. máj. 1. perzsa nap- és oroszlánrend I. osztály[24]
1900. nov. 21. élethossziglan főrendiházi tag[25]
1900. nov. Kiskunfélegyháza és Újpest díszpolgára[26] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei főispáni jubileumára
1900. okt. 29. Szentendre díszpolgára[27] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei főispáni jubileumára
1900. okt. 23. Vác díszpolgára[28] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei főispáni jubileumára
1900. aug. 29. Kecskemét díszpolgára[29] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei főispáni jubileumára
1899. aug. 23. királyi román korona-rend nagykeresztje[30]
1895. nov. 28. szerb kir. Takowa-rend nagykeresztje[31]
1890. nov. 1. Szent István-rend középkeresztje[32] intendánsi minőségében szerzett kiváló érdemei
1889. jún. 16. belső titkos tanácsosi cím[33]
1884. nov. 9. Szolnok díszpolgára[34] Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt főispánjaként

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapesti Hírlap, 1895. július 12. (15. évfolyam, 187. szám)
  2. a b Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1010/1905. folyószáma alatt.
  3. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Beniczky Ádám. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  4. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Beniczky Ádámné Majláth Terézia. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  5. A Pest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 21/1863. folyószám.
  6. a b Török Zsuzsa: "Legtermékenyebb összes női íróink között" Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében (375-399. o.) Irodalomtörténet 46. (96.) évf. 4. sz. - 2015.
  7. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  8. Gyámságok, Pesti Napló 48. évfolyam 172. szám - 1897. június 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. Kihirdetett végrendeletek: HU BFL - VII.9.d - 1905 - 0501 Beniczky Ferenc, archives.hungaricana.hu - Dokumentum dátuma: 1902.01.25. / 1905
  10. Halálozások (753. old.), Vasárnapi Ujság 53. évf. 46.sz., epa.oszk.hu – 1906.
  11. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1869. április 22. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „Ö cs. és Apost. kir. Felsége, f. é. april hó 18 án kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar honvédséghez , annak állományában leendő nyilvántartás mellett, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott : […] Gyalogsági századossá: […] Beniczky Ferenczet.” 
  12. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1869. szeptember 14. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „A m. kir. pénzügyminister Beniczky Ferenczet a gödöllői koronai uradalom igazgatójává, pénzügyi tanácsosi czimmel és ranggal nevezte ki.” 
  13. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1882. január 11. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „A belügyministerium vezetésével megbízott magyar ministerelnököm előterjesztésére: Beniczky Ferencz nagybirtokost, Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispánjává kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1881. évi deczember hó 15-dikén. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k.” 
  14. Ballabás Dániel, Pál Judit, Pap József (2020) Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon II.: Az országgyűlés tagjainak archontológiája Eger, Líceum Kiadó. ISBN 978-963-496-144-4
  15. Az egyesült ellenzék, Magyar Polgár 14. évfolyam 260. szám, 1880. november 10. /(adt.arcanum.com)
  16. * Farkas József (szerk.): Gödöllő története 2. 1867-1945 1., Gödöllő, 2013 (adt.arcanum.com)
  17. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1888. január 10. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „A belügyministerium ideiglenes vezetésével megbizott személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, gróf Keglevich Istvánt a magyar nemzeti színház és operaház intendánsi állásától saját kérelmére fölmentvén, Beniczky Ferencz államtitkárnak a két színház közvetlen vezetésével — államtitkári teendőinek épségben tartása mellett — kormánybiztosi minőségben való megbizását jóváhagyólag tudomásul vettem. Kelt Bécsben, 1888. évi január hó 5-én. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k.” 
  18. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1889. június 19. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „A belügyministerium ideiglenes vezetésével megbizott közmunka- és közlekedés- ügyi magyar ministerem előterjesztésére: Beniczky Ferencz belügyministeri államtitkárt ezen állásától saját kérelmére kegyelemben fölmentvén, őt — államtitkári rangjának és jellegének meghagyása mellett — a magyar operaház és a nemzeti szinház intendánsává ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1889. évi junius hó 10-én. Ferencz József, s. k. Baross Gábor, s. k.” 
  19. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1890. november 6. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „A belügyministerium vezetésével megbízott magyar ministerelnököm előterjesztésére: Beniczky Ferencz belső titkos tanácsosomat, a budapesti magyar nemzeti szinház és operaház intendánsi állásától való felmentése mellett, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye és Kecskemét város főispánjává kinevezem, s egyúttal nevezettnek, mint főispánnak, ideiglenesen a két színház intendánsi teendőivel kormánybiztosi minőségben való megbízatását jóváhagyólag tudomásul veszem. Kelt Bécsben, 1890. október hó 16-án. Ferencz József, s. k. Gr. Szapáry Gyula, s. k.” 
  20. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1891. január 30. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „A belügyministerium vezetésével megbízott magyar ministerelnököm előterjesztésére : gróf Zichy Géza kamarást és főrendiházi tagot, a magyar operaház és a budapesti nemzeti színház intendánsává kinevezem és Beniczky Ferencz főispánnak a két intézetnél kormánybiztosi megbízatásától magyar belügyministerem által való felmentését tudomásul vettem. Kelt Bécsben, 1891. évi január hó 22-én. Fekencz József, s. k. Gr. Szapáry Gyula, s. k.” 
  21. Beniczky főispán jubileuma, Budapesti Hírlap 20. évfolyam 305. szám, 1900. november 6. (arcanum.com)
  22. (B. G.): Beniczky Ferenc - Archontológia, MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, jnszmtisztviselok.hu - 2018.
  23. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1905. április 16. (Hozzáférés ideje: 2021. április 18.) „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Beniczky Ferencz, belső titkos tanácsos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város főispánjának, ezen állásától saját kérelmére történt felmentése alkalmából, sok évi szolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül. Ferencz József-rendem nagykeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1905. évi április hó 12-én. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k.” 
  24. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1901. május 31. (Hozzáférés ideje: 2021. április 18.) „Ő császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi május hó 1-én kelt legfelső elhatározásával, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Beniczky Ferencz, belső titkos tanácsos, kamarás, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye és Kecskemét város főispánja, a perzsa nap- és oroszlánrend I. osztályát, […] elfogadhassák és viselhessék, illetve használhassák.” 
  25. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1900. november 24. (Hozzáférés ideje: 2021. április 18.) „A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885: VII. t.-cz. 5. §-a alapján, magyar ministertanácsom előterjesztésére, […] ; Beniczky Ferencz belső titkos tanácsost és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város főispánját; […] élethossziglan a főrendiház tagjaivá kinevezem. Kelt Budapesten, 1900. évi november hó 21,-én. Ferencz József, s. k. Széli Kálmán, s. k.” 
  26. Uj díszpolgár, Alkotmány 5. évfolyam 264. szám, 1900. november 6. (arcanum.com)
  27. Szentendre város, Pesti Hírlap 22. évfolyam 300. szám, 1900. október 31. ([1])
  28. Egy képviselő a főispán ellen., Budapesti Hírlap 20. évfolyam 292. szám, 1900. október 24. (arcanum.com)
  29. Kemény János: (4) Kada Elek polgármesteri és közéleti tevékenységének összegzése (Tanulmány és forrásközlés), Múltbanéző folyóirat 12., Magyar Nemzeti Levéltár, mnl.gov.hu - 2018. február 7.
  30. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1899. szeptember 15. (Hozzáférés ideje: 2021. április 18.) „Ö császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi augusztus hó 23-án kelt legfelső elhatározásával, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Beniczky Ferencz, Pest-Pilis-Solt- Kiskún vármegye és Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város főispánja, a királyi román korona-rend nagykeresztjét; […] elfogadhassák és viselhessék.” 
  31. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1895. december 24. (Hozzáférés ideje: 2021. április 18.) „Ő cásszári és apostoli királyi Felsége, m. hó 28-án kelt legfelső elhatározásával, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, miszerint: […] megyeri Krausz Lajos kir. tanácsos budapesti lakos a szerb kir. Takowa-rend III. oszt. jelvényeit s Beniczky Ferencz Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja ugyanazon rend nagykeresztjét; […] elfogadhassák és viselhessék.” 
  32. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1890. november 6. (Hozzáférés ideje: 2021. április 19.) „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán: Beniczky Ferencz belső titkos tanácsosnak, a budapesti magyar nemzeti színház és az operaház körül viselt intendánsi állásától történt felmentése alkalmából, ezen minőségében szerzett kiváló érdemei elismeréséül, Szent István-rendem középkeresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1890. évi november hó 1-én. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k.” 
  33. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1889. június 22. (Hozzáférés ideje: 2021. április 18.) „Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi junius hó 16-án kelt legf. kéziratával: Beniczky Ferencz m. kir. belügyministeri államtitkárnak a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legk. adományozni méltóztatott.” 
  34. Vidék, Fővárosi Lapok 24. évfolyam 265. szám, 1884. november 11. (adt.arcanum.com)

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]


Elődje:
gr. Batthyány József
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja
1881. december 15.1884. ősze
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere
Utódja:
Balogh Imre


Elődje:
gr. Szapáry István
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja
1890. – 1905. május 14.
Moson vármegye címere
Utódja:
Gulner Gyula