Kern Aurél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kern Aurél
Kern Aurél.jpg
Született 1871. május 17.[1]
Pest
Elhunyt 1928. január 20. (56 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kern Aurél témájú médiaállományokat.

Kern Aurél (Pest, 1871. május 17.Budapest, 1928. január 20.) zenei író, zenekritikus, zeneszerző.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Kern Aurél 1871. május 17-én született Budapesten, régi szepességi nemesi családból. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányaival párhuzamosan Koessler János tanítványaként a Zeneakadémia zeneszerzési szakát is elvégezte.

1890-től magyar és külföldi folyóiratokban tevékeny írói munkásságot fejtett ki. 1893-tól a Budapesti Hírlapnál előbb mint zenekritikus, később a zenén kívül, mint színházi, képző- és iparművészeti cikkíró, majd 1902-től a lap irodalmi és művészeti rovatának vezetője volt 1915-ig. Több éven át a Berliner Börsen Courir és a Dresdner Zeitung levelezője volt, ahol a millennium évében számos Magyarországot ismertető cikke jelent meg. Több tanulmányát közölte francia nyelven a Revne de Hongrie, német nyelven az Ungarische Rundschau. Évekig munkatársa volt a Hét című folyóiratnak. 1898-ban a Reviczky-dalok című ciklusával elnyerte a millenniumi zenei királydíjat. Somogyi Péterrel közösen operalibrettót írt, amely Czobor Károly zenéjével 1896-ban került színre az operában. 1907-ben az Uránia Színházban színre került Molière: A szerelem mint orvos című vígjátékához írt zenéje is, melyet 1926-ban a Nemzeti Színház is bemutatott.

Irodalmi és zeneszerzői működésén kívül dramaturgiai és színháztechnikai tanulmányokkal is foglalkozott. 1910-ben majd egyéves tanulmányúton volt Németországban és Franciaországban, ahol az operaházak művészeti és adminisztratív szervezetét tanulmányozta. 1915-ben az Operaház igazgatójává nevezték ki. 1917-ben megvált az Operaháztól és a Nemzeti Zenede igazgatója, majd 1922-ben elnökigazgatója lett. Jelentős szerepe volt a Nemzeti Zenede fellendülésében. Előadója volt az Országos Zeneművészeti Tanácsnak. Két évig mint a Képzőművészeti Társulat titkára működött, majd 1923-ban a Petőfi Társaság választotta rendes tagjává. 1925-től a rádió zenei tanácsadója volt. Számos műdal szövegét is magyarra fordította, az Operaház számára lefordította a Sába királynője és a Holt szemek című dalművek szövegét.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Reviczky-dalok (1898-ban millenniumi királydíjat nyert)
  • Daloskert (régi magyar dalfeldolgozások, Budapest, 1927)
  • Színpadi kísérőzenék, átiratok
  • Magyar zenei kultúra (tanulmány, Budapest, 1920) .

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • A Petőfi Társaság jubiláris évkönyve (1926)
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07793.htm, Kern Aurél, 2017. október 9.
  2. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)