Lukács Miklós (karmester)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lukács Miklós
Életrajzi adatok
Született 1905. február 4.
Gyula
Elhunyt 1986. november 1. (81 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Szülei Lukács György
Pályafutás
Műfajok opera
Díjak Kossuth-díj (1973)
Tevékenység karmester
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács Miklós témájú médiaállományokat.

Báró perényi Lukács Miklós (Gyula, 1905. február 4.Budapest, 1986. november 1.) Kossuth-díjas magyar karmester, 1944-ben, valamint 1966 és 1978 között a Magyar Állami Operaház igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Édesanyja, Perényi Marjorie

Édesapja erzsébetvárosi Lukács György (1865–1950) vallás- és közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő, édesanyja perényi Perényi Marjorie bárónő (1875–1949).[1] Középiskolai tanulmányai befejezésével egy téves diagnózis következtében halálos betegnek nyilvánították. Ennek következtében bárói örökségének nagy részét elherdálta, még hitelt is felvett annak reményében, hogy visszafizetnie már nem kell.[2] Miután kiderült, hogy orvosai tévedtek, úgy döntött, hogy komolyabb zenei tanulmányokba kezd. 1926-ban felvételt nyert as lipcsei konzervatóriumba, majd két év múlva Berlinben, a zeneművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Itt Julius Prüwer, Arthur Schnabel, Paul Hindemith voltak a mesterei. 1930 és 1943 között különböző német városok (Hamburg, Osnabrück, Münster, Greifswald) színházaiban működött karmesterként. Ekkor még nem állt szándékában visszatérni Magyarországra: egyetlen magyarországi meghívását sem talált minden tekintetben kielégítőnek, ezért visszautasította azt. A második világháború közepén végül mégis a hazatérés mellett döntött.

A Magyar Állami Operaházban 1943. október 21-én debütált vendégkarmesterként a Szöktetés a szerájból című operával. Az évad végén felmentették az intézmény akkori igazgatóját, Márkus Lászlót, majd 1944. július 26-án a fiatal Lukácsot nevezték ki igazgatónak. Ekkor mindössze negyedévig töltötte be ezt a posztot. A nyilas hatalomátvétel alatt végig bekötött, begipszelt karral járt, hogy ne kelljen vezényelnie. Sergio Failonihoz hasonlóan ő is így fejezte ki tiltakozását és ellenszenvét a nyilasokkal szemben. A háború alatt számos kollégája életét mentette meg, és az operaház ingóságai közül is igyekezett menteni a menthetőt. Ezért a háború után az intézmény ügyeit vizsgáló bizottság kedvezően ítélte meg addigi működését a házban. Ennek következtében 1943-tól egészen 1978-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház karmestere maradhatott, de az igazgatósági posztot 1944. szeptember 26-án fel kellett adnia.

1946–1950 között az operaház főtitkára volt, Tóth Aladár igazgatósága alatt. 1949-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operatanszakának, majd 1963-tól énektanszakának tanszékvezetője lett, egészen 1975-ig. Közben 1951-ben kinevezték a MÁV Szimfonikusok vezető karnagyának is. 1961-ben kötött házasságot Benigni Máriával (1922–?).[3] Nádasdy Kálmán 1966-ban történt visszavonulása után ismét az Operaház igazgatója lett.

Második igazgatósága alatt többek között színpadra állíttatta Wagner teljes Ring ciklusát, illetve számos 20. századi opera premierjét vezényelte el (Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés, 1969; Alban Berg: Lulu, 1973; Durkó Zsolt: Mózes, 1977). Ezenkívül főként Verdi operáit vezényelte nagy sikerrel, de több emlékezetes Richard Strauss operabemutató is a nevéhez fűződik (Ariadne Naxos szigetén, Elektra). A MÁV szimfonikusok karnagyaként elsősorban Brahms, Beethoven és Bartók műveinek interpretálásával tűnt ki. 1978-ban az Operából és a MÁV Szimfonikusoktól is nyugdíjba vonult, de ezután néhány évig még vállalt vendégszerepléseket Magyarországon és Németországban is. 1986-ban Budapesten hunyt el.

Munkásságáért számos elismerésben részesült, 1956-ban érdemes művész címet, 1973-ban Kossuth-díjat, 1978-ban kiváló művész címet kapott. 1985-ben, nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést vehette át.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar családtörténeti adattár. [2015. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
  2. A Kapsza–OTP-társasház. A báró és a szarvas = UrbFace
  3. Magyar családtörténeti adattár. [2015. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 18.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]